2013. december 27., péntek

Helyi Pénz - A Londoni Iszlám Bankok Titka - The Islamic Bank of Britain (IBB)

A Londoni Iszlám Bankok Titka - The Islamic Bank of Britain

A modern "iszlám bankolás" ma még nagyon fiatal szakmának számít – mindössze 30 éve "jegyzik". Tudományos alapjait Muassam Ali fektette le, aki szinte misszionáriusi elhivatottsággal fogott hozzá 1985-ben az első iszlám pénzügyi konglomerátum, a DMI (Dar Al-Maal Al-Islami, azaz Muszlim Pénzügyi Hivatal) szakmai tekintélyének megalapozásához, amelynek egyben alelnöke is volt. Később, 1991-ben Ali alapította meg Londonban az első Muszlim Bank és Biztosítási Intézetet (Institute of Islamic Banking and Insurance) is, amelynek következményei a mai napig mozgásban tartják a brit pénzügyi központot.
Iszlám bank Londonban
Két évig tartó előkészítő tárgyalások után, idén ősszel nyithatta meg kapuit az első önálló, iszlám elvek szerint működő bank az európai pénzvilág egyik központjában, Londonban. A bank felügyelő tanácsa papokból áll, és – a brit bankjog keretein belül – kizárólag a saria, vagyis az iszlám törvénykezés szerint irányítják az üzletpolitikáját. A The Islamic Bank of Britain (IBB) csakis az "etikus" befektetések, azaz a Korán, illetve a szunna ide vonatkozó passzusaival összhangban álló üzleti célkitűzések mellett kötelezheti el magát. Az IBB a kamatszedés és kamatfizetés elhagyásán túl a felszámolt ügyleti díjakat is előzetes megállapodás tárgyává teszi. Ezen kívül nem finanszíroz dohány-, szesz- vagy pornóiparral kapcsolatban álló vállalkozásokat. Mindez némileg meghosszabbítja a befektetések elbírálásának átfutási idejét, hiszen a bizottság tagjainak minden egyes ügyletet külön-külön meg kell vizsgálnia.
"Az iszlám alapelvei egyszerűek, világosak és kőkemények" – szögezi le a híres szerzőpáros, Mervyn Lewis és Latifa Algoud a téma egyik klasszikusának tekintett művében, az Islamic Banking-ben (Iszlám banktevékenység). A brit kiadású szakkönyv a pénzügyi technikák elemzésén túl betekintést ad az iszlám alapokon álló gondolkodásmódba is: az iszlám szabályrendszere nem válik szét világi és vallási szférára, hanem egyaránt kiterjed az élet minden területére. Vagyis, mivel az iszlám törvénykezés, azaz a saria szerint tilos "pénzből pénzt csinálni", ha egy hithű muzulmán pénzintézet betétszámlát kínál az ügyfeleinek, arra természetesen nem fizet kamatot. Helyette viszont, a saria szabályainak megfelelő befektetéseket eszközöl, amelyek hozamait megosztja a betéttulajdonosokkal. Vagy vegyük például az itthon is népszerű lakáshiteleket: ha egy iszlám bank "lakáshitelt nyújt", akkor először megvásárolja a kiszemelt ingatlant, majd gyakorlatilag bérbe adja azt a hitel igénylőjének. Hasonló szisztéma szerint alakulnak az arab kisvállalkozói hitelek is: a bank részesedést vásárol az adott vállalkozásban, majd a tevékenység hasznaiból lassan "visszaszedi" a kezdeti hozzájárulás összegét.
Az újonnan nyitott londoni bank szolgáltatásai is meglehetősen széles spektrumon mozognak – természetesen nem csupán iszlámhívők számára. A jelzáloghitelektől kezdve, a hitelkártyákon át egészen a vállalkozások támogatásáig, szinte minden ismert banki termék "etikus változata" megtalálható a palettán. Az IBB, szándékai szerint egyre több fiókot nyitna szerte Nagy-Britanniában, illetve 2005 tavaszától elérhetővé tenné internetes szolgáltatásait is.
A Korán szerint
A Korán egyértelműen kijelenti, hogy "minden vagyon Allahé", és akik kamatot fizetnek vagy szednek, azok "háborúban állnak Istennel és Mohameddel". A saria másik forrása, a prófétai szunna (hagyomány) még a kamat fogalmát sem ismeri. Miután a hagyományok szerint egy törzs köteles volt gondoskodni az elesett tagjainak megélhetéséről, még magáról Mohamedről is feljegyezték, hogy "rokoni kölcsönt" kapott, amelyből aztán egy egész karavánt szerelt föl. Mikor pedig nagy haszonnal túladott rajta, visszafizette a kölcsön (eredeti) összegét, és a nyereségből tovább élt. Többek között ezekre hivatkozva kezdték követelni később a modern muszlim mozgalmak, hogy a bankok is tartsák be a szunnát, és töröljék el a kamat intézményét.
Konkrétan a befektetésekre vonatkozóan a saria öt alapelvet fogalmaz meg: (1) nem foglalhatnak magukban kamatfizetést, (2) az ügyletben meg kell jelennie a jótékonysági adakozásnak, azaz a vallásos adónak, (3) az üzlet nem irányulhat az iszlám értékrendjével szembenálló termék vagy szolgáltatás előállítására, (4) tilos az amúgy elkerülhető kockázatok vállalása, kerülni kell a spekulatív ügyleteket, és végül, (5) az üzlet tagjainak kölcsönösen vállalniuk kell, hogy biztosítják egymást a károk és veszteségek ellen.
A bank intézménye tehát – az iszlám elvek szerint – jóval több mint "nyereséggyár". Az arab bankoknak társadalmi felelősségük van! Egy ilyen hitelintézet minden egyes dolgozójának olyan magatartást kell tanúsítania, hogy bárki, aki a bankkal kapcsolatba lép, lássa: itt még a tőke felhasználása is vallásos cselekedetnek minősül. Az iszlám elveivel tehát csak olyan finanszírozási ügyletek egyeztethetőek össze, amelyekben a finanszírozó a pénze fejében csak az annak felhasználásából elért haszonból – ami természetesen nem kapcsolódhat szeszgyártáshoz, szerencsejátékhoz vagy egyéb kétes hírű iparágakhoz – kap egy előre meghatározott arányú részt. A résztvevők ugyanilyen arányban viselik azonban a vállalkozás esetleges veszteségeit is. A mezőgazdasági beruházások esetén például, ha rossz a termés, és ez kárt okoz a termelőnek, a banknak is méltányos hányadban le kell mondania a kölcsön összegének visszaköveteléséről.
Bár mindez rendkívül leszűkíti a hívők mozgásterét a mai pénzügyi világban, a közismerten tehetős és talán kevésbé elkötelezett hitéletű arab uralkodók – az idő múlásával – természetesen megtalálták a maguk "kiskapuit". Például a világ egyik leggazdagabb embereként jegyzett Alwaleed Bin Talal herceg, akinek már pár évvel ezelőtt is 20 milliárd dollárra rúgott a vagyona, portfoliójának döntő hányadát amerikai Citigroup részvényekben tartja, megszabadulva ezáltal az arab etika béklyóitól.
Erkölcsös profitok
A vallási alapokon kezelt befektetések iránt világszerte egyre nagyobb igény és érdeklődés mutatkozik. Mivel Földünk minden ötödik lakója muzulmán vallású, nem meglepő, hogy legintenzívebben az iszlám alapelveit figyelembe vevő termékek és szolgáltatások kezdtek szaporodni. Erre válaszul Dow Jones, a világhírű Dow Jones Ipari Átlag nevezetű tőzsdeindex létrehozója, összeállította a Dow Jones Islamic Markets Indexes (Dow Jones Iszlám Piaci Indexek) csoportot, amely működése első öt évében mintegy 27 százalékkal múlta felül a szintén közismert – az amerikai tőzsdék mindenkori legjobb 500 ipari cégének részvényárfolyamából számított – S&P500 index átlagos megtérülését. 1997-ben az iszlám típusú pénzügyi tranzakciók forgalma összesen évi 160 milliárd dollárt tett ki, és évi 10-15 százalékos növekedést mutatott. 1998-ban a világ 43 országában mintegy 200 iszlám bank és pénzügyi intézmény működött, amelyek összesen 100 milliárd dollárt kezeltek. Ma már, mintegy hat évvel később, ez az összeg több mint 200 milliárd dollár.

2013. december 24., kedd

Alapjövedelem - Helyi Pénzzel

Bernard Lietaer szerint, akit pénzügyi múltban és tapasztalati portfólióban kevés ember múl felül ha egyáltalán, az alapjövedelem rendkívül jó megoldás mai problémáinkra! De óriási hiba, amennyiben a jelenlegi monopolpénzzel próbálják megvalósítani!

Az alapjövedelem gondolata kiegészítő pénznemmel/valutával/pénztípussal való, illetve azzal együtt, azzal párhuzamosan való bevezetése a tökéletesebb megoldás!

A BBC rádióadása a svájci alapjövedelemről:

2013. december 20., péntek

Helyi Pénzek Tényleges Technikai Létrehozása

Helyi Pénzek: Hatalmas Lehetőségek a Kuponokban

- A rendszer néhány százezer forintból megvalósítható. A többszőrösen is felhasználható, kedvezményre jogosító kuponok élénkítik a helyi gazdaságot. A működő soproni Kék Frank is egy utalvány. A vásárlók , a helyi lakosok olcsóbban jutnak árukhoz, szolgáltatásokhoz. Létre kell hozni egy egyesületet vagy szövetkezetet amely összefogja a közösség tagjait . Valamint egy WEB oldalt, ahol belehet mutatni a rendszer , és később az elfogadó helyeket . Kinyomtatni 1.500 db. 200 forint névértékű, többszőrösen is felhasználható, kedvezményre jogosító KUPONT . A kupon a vásárláskor 5% kedvezményre fog feljogosítani . Egy vállalkozásnál valaki 4 ezer forint főlőt vásárról, beválthat egy 200 forint értékű kupont . Amennyiben 8 ezer forint főlőt vásárol, beválthat kettő db. 200 forint értékű kupont . A kupon beváltásakor ez 5 % kedvezményt jelent !!! Tehát legközelebb is ott vásárol. A kupon rendszer forgalom növekedéssel jár . Hatékonyabb marketing fogás mint ha 4 ezer forint fölötti vásárláskor 5 % kedvezményt ad . Sokkal olcsóbb is .pl: 7ezer forintért vásárol akkor is csak 1db 200 forint értékű kupont válhat be .  A rendszerben részvevő vállalkozók , magánszemélyek, fizetnek 4 ezer forintos éves díjat . Cserébe Kedvezmény kupont kapnak . 20db 200 forint névértékű kupont .     Forgalomba hozatalának legjobb módja: A vállalkozó minden 6 ezer forint feletti vásárláskor, egy kupont ad ajándékba. A beváltott Kedvezmény kuponokat , ismételten forgalomba hozza. Ezzel újabb vásárlásra ösztönöz.   Elővigyázatosság, Részletek: A Kedvezmény kuponoknak dekoratívnak kell lennie, hogy az emberek szívesen fogják a kezükbe és használják. Ne legyen könnyen hamisítható. Különlegesen jó minőségű papírra kell nyomtatni, hasonlóra, mint a bakjegyeket. A soproni Kékfrankot az Állami Nyomda nyomtatja. Vékony vonalú rajz a fénymásolás ellen. Vízjel vagy hologram, ha lehet, UV fénynél világító felirat legyen rajta. Rajta legyen a rendszer WEB oldalának a címe is. A kupon ellő állítási költsége közelítsen a névértékéhez, ne érje meg hamisítani.

Indul a Cyclos 4 Mobile app béta és a Cyclos 4 PRO! - Cyclos 4 update dec. 19

Cyclos 4 beta a Samsung Galaxy S4-en

Cyclos 4 mobile app béta verzió elindult!


Android marketen: https://play.google.com/store/apps/details?id=org.cyclos.mobile (javított link) - user: demo, password: 1234.

A béta verzióban elinduló Cyclos 4 mobile app, a már meglevő és folyamatosan fejlesztést kapó Cyclos Communities mellett elindul a Cyclos 4 PRO, kifejezetten az üzleti és a Nagy felhasználóknak.

Ehhez, ill. az alábbi leíráshoz kapcsolódóan az árlista (nonprofitoknak és civil vállalkozásoknak ingyenes): http://www.cyclos.org/images/stories/release-cyclos4/Cyclos_Price_list.pdf


Dear Sir/Madam,



The Cyclos team wishes you a happy and prosperous new year. 2014 promises to become an exciting year for the Cyclos team, in February we will publish Cyclos 4 PRO. We decided to include mobile banking and geolocation features in the first version, what delayed our planning a bit. We are confident that it will be worth the waiting!

Various exciting projects are planning to start with Cyclos 4 PRO when it will come out. From banks to barter networks and regional currencies. The free Cyclos 4 communities service has been a great success, already over 500 communities registered since it was launched in June 2013.

Cyclos 4 PRO has various license options. There is a free license (with a limited amount of users) for startups and small projects. Organisations with a social mission can apply for a social license. Business can apply for a commercial license with added support. For more information please check the online pricelist. In february you can apply for a license through an online application.

Mobile banking
Cyclos 4 will come with an integrated SMS module that supports all common SMS banking operations and will be easy to setup and configure. For ‘high-end’ mobile banking a beta version of a new mobile app has been published. The mobile app has a modern look and feel and will work well on all phones and tablets. The layout of the mobile app can be easily customized and it is also possible to display content pages in the mobile app. What’s really nice is that this can all be done from within Cyclos (no app store deploy is necessary). 

Geolocation
With geolocation your users can now easily find businesses, other users or advertisements on the integrate (google) map. We also introduced a distance filter, which works well together with the map function. This can be handy for example when searching for a business or service close to your location.

Other improvements
Among the many enhancements of the latest Cyclos 4 version are improved security (IP whitelist/blacklists per access channel), improved content management system, improved administration manual, and easier user management (admins can block, disconnect, disabled and remove users directly from the user profile).

A complete feature list of Cyclos 4 PRO can be found here.

For more information about Cyclos and the Social Trade Organisation, please visit:

2013. december 13., péntek

PSZÁF Tanulmány - A Pénzhelyettesítőkről és Helyi Pénzről

PSZÁF Tanulmány A Pénzhelyettesítőkről

(tanulmány)
Készítette: Kun János
A tanulmány a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletén folytatott elemző és kutatómunka eredménye. A tanulmány a szerző véleményét tükrözi, így nem feltétlenül esik egybe a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hivatalos álláspontjával.
2006. november
A pénzhelyettesítők használatának lehetnek kockázatai, nem megfelelő működésük a pénzügyi rendszerrel szembeni bizalmat csökkentheti, ezért indokolt, hogy e pénzügyi termékek szerepével, fejlődésével, kockázataival, kockázataik kezelésével a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is foglalkozzon.
A tanulmány fő megállapítása, hogy a pénzhelyettesítők társadalmi –gazdasági igényt elégítenek ki, beilleszkednek a pénzügyi rendszerbe. Egyes pénzhelyettesítőre vonatkozó szabályok kialakítása, a szabályok betartásának felügyelete indokolt és szükséges, léteznek azonban olyan pénzhelyettesítők, melyek működésével a központi felügyelet nem összeegyeztethető.
A tanulmány a következőképpen tagozódik. A pénzhelyettesítők csoportosítása után a pénzhelyettesítők kockázatairól, s kockázataik lehetséges kezeléséről ejtünk szót, majd bemutatunk néhány technikai és közgazdasági pénzhelyettesítőt, s foglalkozunk a pénzhelyettesítők lehetséges fejlődésével is. Mind a technikai, mind a közgazdasági pénzhelyettesítők tárgyalása során kitérünk arra is, kinek az érdeke, illetve milyen érdekeket sérthet a pénzhelyettesítők használata.

1. A pénzhelyettesítők csoportosítása

A pénz funkcióinak felsorolása közgazdaságtan vizsgák mentőkérdése. A funkciók: forgalmi eszköz, fizetési eszköz, felhalmozási eszköz, általános értékmérő jól ismertek. E funkciókat a pénz technikai funkcióinak nevezhetjük. (Egyébként e funkciók felsorolása a pénz definíciója is. Pénzről akkor beszélhetünk, ha valamennyi funkciót ellátja.) Van azonban a funkcióknak egy másik csoportja is, amit a közgazdaságtan tankönyvek más helyen tárgyalnak: a pénz gazdasági szabályozó funkciókat is betölt. E funkciókat közgazdasági funkcióknak nevezhetjük.
E gondolatmenet alapján a pénzhelyettesítőket két csoportba sorolhatjuk: a technikai pénzhelyettesítők és a közgazdasági pénzhelyettesítők csoportjába.
A technikai pénzhelyettesítők a pénz hagyományos forgalmi eszköz funkcióját kívánják javítani, a többi technikai funkció ellátására nem vállalkoznak. A pénzhelyettesítőnek megfelelő számlapénz- vagy bankjegymennyiség valahol letétben van. Hitelt technikai pénzhelyettesítőben nem nyújtanak, egyedüli kivétel a hitelkártya. Miután az áru vagy szolgáltatás vásárlója fizetett, az eladó minden tranzakció után a pénzhelyettesítőt készpénzre (általában bankszámlapénzre) váltja. Egyes fajtájuknál arra is lehetőség van, hogy a pénzhelyettesítő birtokosa a pénzhelyettesítőt visszaváltsa készpénzre. A technikai pénzhelyettesítők közgazdaságilag tehát semlegesek.
A tanulmányban az alábbi pénzhelyettesítőkről ejtünk szót:
  • Bankkártya
  • Széles körben használható elektronikus pénztárca
  • Szűkebb körben használható elektronikus pénztárca
  • Mobiltelefonnal történő fizetés
  • Saját hálózatban fizetésre használható plasztikkártyák
  • Parkolás fizetés mobillal
  • Pontgyűjtő kártyák
  • Étkezési utalvány
  • Üdülési csekk
  • Egészségkártyák
Bemutatjuk továbbá a mobil bankolást, amely nem pénzhelyettesítő, de annak látszik.
A közgazdasági pénzhelyettesítők a pénz gazdasági szabályozó funkcióját kívánják javítani: serkenteni kívánják a gazdasági aktivitást egy-egy térségben, vagy vállalkozói körben. Egyes fajtái hitelteremtéssel jönnek létre, mások növelik a pénz forgási sebességét. Nagyobb mennyiségben történő elterjedésük növelheti az inflációt, s jegybanki tiltást is maga után vonhat. Jelenleg ez a veszély nem fenyeget, mivel szerepük marginális, s mivel használatuk a hagyományos pénzzel párhuzamos, miközben az értékmérő funkciót a hagyományos pénz látja el.
A tanulmányban néhány, az 1929-33-as gazdasági válság során keletkezett, azóta megszűnt pénzhelyettesítő bemutatása után ismertetjük egy svájci bank pénzhelyettesítőjét, amely több mint hetven éve működik. Ezután néhány, a nyolcvanas években létrejött, ma is működő pénzhelyettesítőt mutatunk be, majd hat magyarországi próbálkozást. Végül felhívjuk a figyelmet egy további, a közeljövőben esetleg megvalósuló pénzhelyettesítőre.
Pénzteremtésre a pénzhelyettesítők általában nem alkalmasak. Nem teremtik a pénzt, csak helyettesítik. Jelentős kivétel a hitelkártya: ha a hitelkártyával vásárolunk, hitelkeretünk terhére pénzt teremtünk. A közgazdasági pénzhelyettesítők egyes fajtái hitelteremtéssel jönnek létre, tehát a pénzteremtéshez hasonlóan kívánják növelni a gazdasági aktivitást.
Pénzügyi közvetítési funkciót (megtakarítások közvetítését a hitelt felvevők felé) közvetlenül szintén csak a hitelkártya lát el. A technikai pénzhelyettesítők általában úgy jönnek létre, hogy a pénzhelyettesítőnek megfelelő pénzösszeget a pénzhelyettesítő kibocsátója a kibocsátáskor megkapja. Amíg a pénzhelyettesítő forgalomban van, a kibocsátó az összeget befektetheti, a pénz így bekerül a pénzügyi közvetítő rendszerbe. Tehát az egyéb technikai pénzhelyettesítők közvetve ellátnak pénzügyi közvetítési funkciót.
A technikai pénzhelyettesítők - a hitelkártya kivételével – betétjellegű gazdasági tartalmat valósítanak meg, míg a közgazdasági pénzhelyettesítők hiteljellegűt.

2. A pénzhelyettesítők kockázatai, a kockázatok kezelése

Ha valaki technikai pénzhelyettesítőt vásárol, pénzt helyez el annál az intézménynél, amely a pénzhelyettesítőt kibocsátja. (Kivétel a hitelkártya.) A pénzzel azonban a pénzhelyettesítő kibocsátója nem rendelkezhet úgy, mint sajátjával, azt át kell adnia annak, aki a pénzhelyettesítőt készpénzre kívánja váltani. E pénzhelyettesítők kockázatát az határozza meg, hogy mennyire biztonságos helyen van a pénzhelyettesítőnek megfelelő számlapénz, mennyire valószínű, hogy a pénzhelyettesítő birtokosa hozzájut a pénzhelyettesítőnek megfelelő bankszámlapénzhez. (A technikai biztonsággal, tehát hogy mennyire biztonságos maga a tranzakció, a tanulmány nem foglalkozik.) Amennyiben a felügyelet indokolt, a pénzhelyettesítőt kibocsátó intézményt kell felügyelni, illetve szabályozni, s ennek keretében azt, hogy a pénzt mennyire biztonságos, mennyire likvid eszközben tarthatja, illetve hogy a pénz milyen hányadát kell biztonságos és likvid eszközben tartania.
Ha a pénz fölött bank vagy takarékszövetkezet rendelkezik, a kockázat nem magasabb, mint bármely bankműveleté, külön szabályozást nem igényel. Ha nem, azt kell vizsgálnunk, hogy a pénzhelyettesítő milyen áruk, szolgáltatások vásárlására alkalmas. Ha egyetlen cég áruinak, szolgáltatásainak vásárlására, a pénzhelyettesítő voltaképpen az előleg levásárlásának módja. Miként az előleget elfogadó cégekkel szemben általában nem állítunk prudenciális követelményeket, akkor sem indokolt ilyen követelmények állítása, ha az előleg levásárlása egy pénzhelyettesítővel történik. Széles ügyfélkör esetén azonban megfontolandó a prudenciális szabályozás.
Ha több cég áruja, szolgáltatása is megvásárolható a pénzhelyettesítővel, inkább felmerülhet prudenciális követelmények előírása. Ha az elektronikus pénz kibocsátójának fő tevékenysége a kibocsátás, a követelmények előírása egyértelműen szükséges. Erről az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetekről szóló 2004. évi XXXV. törvény rendelkezik. Ha a kibocsátás döntően a kibocsátó saját árujának, szolgáltatásának értékesítése érdekében történik, s az egyéb cégek által történő elfogadás csak mintegy melléktermék, a szabályozásra a fizetési szolgáltatásokról szóló EU direktíva adaptálása keretében nyílik lehetőség. (Proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council on payment services in the internal market and amending Directives 97/7/EC, 2000/12/EC and 2002/65/EC -, Presidency compromise proposal Brussels, August 28. 2006.)
Megfontolandó az is, hogy az elektronikus pénzt kibocsátó vállalkozás jellege szerint tegyünk-e különbséget abban, hogy vonatkozzon-e rá szabályozás. Például érdemes-e felügyeléssel foglalkozni olyan cég esetén, amelynek alaptőkéje több nagyságrenddel meghaladja a nem előlegként funkcionáló kint lévő elektronikus pénz mennyiségét. A felügyelés szükségességének meghatározásánál az is szempont lehet, hogy mely pénzhelyettesítők esetén jelentkezik társadalmi elvárás a PSZÁF által történő felügyeletre.
A fentiek alapján egyértelműen szükséges a bankkártya, s a Magyarországon még nem működő, szélesebb körben elfogadott elektronikus pénztárcát kibocsátó vállalkozások prudenciális szabályozása.
Megfontolandó a szűkebb körben használatos elektronikus pénztárcát, a mobiltelefonnal történő fizetést, a saját hálózatban fizetésre használható plasztikkártyákat és az étkezési utalványokat kibocsátók szabályozása. A lehetséges álláspontok:
• A kibocsátókat fizetési intézményeknek nyilvánítjuk, s prudenciális szabályokat írunk elő.
• Meghatározásra kerül, hogy a pénzhelyettesítő elfogadásáról szóló szerződést csak olyan határidővel mondható fel, hogy az elektronikus pénz birtokosa fel tudjon készülni a változásra. (A szabályozás fogyasztóvédelmi jellegű, nem a Felügyelet alkotná.)
• Meghatározzuk, hogy a pénzhelyettesítő kibocsátója a pénzhelyettesítőnek megfelelő készpénzt egy speciális bankszámlán tarthatja, s a számláról csak meghatározott célú kifizetések lehetségesek. A számla forgalmát a számlát vezető hitelintézet ellenőrizné. (Van példa arra, hogy a hitelintézetek ügyfelükkel szemben ellenőrzési funkciót látnak el. Ilyen példa a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos hitelintézeti tevékenység, s a letétkezelés.)
• Semmilyen szabályozást nem írunk elő.
Nem szükséges a pontgyűjtő kártyákat, az üdülési utalványokat, s a jelenleg működő egészségkártyákat kibocsátók szabályozása. Elképzelhető azonban olyan egészségkártya, amelynél szabályozás szükséges.
A közgazdasági pénzhelyettesítők kockázata, hogy az elfogadói kör szétesik, s a pénzhelyettesítőt nem lehet árura, illetve szolgáltatása cserélni. Prudenciális követelmények előírása azonban nem szükséges, mivel e pénzhelyettesítők általában önszerveződéssel jönnek létre, s a tagok szolidaritásán alapulnak. Kivétel a melléklet 3. pontjában bemutatott, egy svájci bank által működtetett pénzhelyettesítő, amelyet hatvanezren használnak, valamint az, a még nem kihasznált lehetőség, hogy egy önkormányzat jövőbeni bevételei terhére bocsát ki pénzhelyettesítőt. Erről ugyancsak a melléklet 3. pontjábn számolunk be.

3. Technikai pénzhelyettesítők

A technikai pénzhelyettesítők bárki számára hozzáférhetők, aki a használathoz szükséges eszközzel rendelkezik.

3.1. Érdek és ellenérdek

A technikai pénzhelyettesítők kibocsátó, a birtokos és az elfogadó számára egyaránt haszonnal járnak.
• A birtokos számára haszon, hogy a fizetést egyszerűbben, gyorsabban, vagy kevesebb kockázattal tudja lebonyolítani, mintha készpénzzel fizetne. A pénzhelyettesítő használatával visszatérítéshez, jutalomponthoz is juthat.
• Az elfogadó számára előnyös lehet, hogy mentesül a készpénzkezelés költségétől és kockázatától, (bár ezt ellensúlyozhatja, hogy a pénzhelyettesítő használatának is van költsége és kockázata,) illetve, hogy a fizetési lehetőségek diverzifikálásával vásárlói körét bővítheti.
• A kibocsátó számára haszon az elfogadótól, illetve esetenként a birtokostól beszedett díj, jutalék, illetve, hogy a kibocsátás révén alacsony kamatozású, vagy kamatmentes hitelhez jut.
• A pénzhelyettesítő használata csökkenti a készpénzhasználatot, tehát csökkenti a készpénzkibocsátás jegybanki nyereségét, a seigniorage-t. A jegybanki nyereség a költségvetésbe kerül, tehát a pénzhelyettesítők használata a költségvetés bevételeit csökkenti. (Amennyi kamatmentes hitelhez jut a pénzhelyettesítő kibocsátója, annyival csökken a jegybank kamatmentes hitele.) Ennek ellenére, nem tapasztalható, hogy a pénzhelyettesítők használata elé akár a jegybankok, akár a költségvetés akadályokat gördítene. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a birokos és az elfogadó számára jelentkező előnyt olyan társadalmi haszonnak tartják, ami nagyobb, mint a seigniorage-veszteség.

3.2. A technikai pénzhelyettesítők fajtái

3.2.1. Bankkártya (plasztikkártya)
Ez a leggyakrabban használt pénzhelyettesítő. Hitel- és betéti kártya formájában létezik. A bankkártyák használata, szabályozása – a kártyák elterjedtsége miatt – nem igényel bővebb kifejtést. Említendő azonban az a magyar gyakorlatban még nem előfordult lehetőség, hogy nem hitelintézet bocsát ki bankkártyát. Mivel a bankkártyák használata elterjedt, s nem várható el, hogy a bankkártyák kockázati szintje között a lakosság különbséget tegyen, - ha a kártyakibocsátásra nem-hitelintézeteknek lehetőségük lesz - az esetleges nem hitelintézeti bankkártya-kibocsátók számára prudenciális követelményeket kell megállapítani, s tevékenységüket felügyelni kell. Erre a Fizetési intézmény irányelv-tervezet elfogadása után, az adaptálás során lehetőség lesz. Megfontolandó, hogy az OBA a fizetési intézményeknél elhelyezett számlaegyenlegeket is védje.
3.2.2. Széles körben használható elektronikus pénztárca
Magyarországon még nem működik. Megjelenésében hasonlít a bankkártyára, az információt egy, a kártyán elhelyezett chip tárolja. Kisebb összegű fizetésekre használják. Lehetőség van arra, hogy a bankkártya elektronikus pénztárca funkciót is ellásson, az ilyen kártyákon két információhordozó van elhelyezve, a bankkártyáé és az elektronikus pénztárcáé. A rendelkezésre álló összeget az elektronikus pénztárca tárolja, a fizetéskor tehát nem jön létre kapcsolat az elfogadóhely és a kártyabirtokos bankszámlája között. Ez a fizetés költségét és idejét csökkenti. Míg a bankkártyával történt fizetést utólag rekonstruálni lehet, az elektronikus pénztárca személytelen. Elektronikus pénztárcával való fizetéskor ezért nincs lehetőség utólagos reklamációra, ami az elfogadó számára további előny a bankkártyával történő fizetéshez képest. A fizetéskor az összeg átkerül a kártyáról az elfogadó gépére, s nap végén az elfogadó az elektronikus jeleket bankjánál beváltja, s bankszámlájára helyezi. Bankkártyával való fizetéskor ezzel szemben a reklamáció lehetősége miatt az elfogadó számára az összeget csak néhány nap késéssel írják jóvá. A rendszer üzemeltetését a bank számára az teszi kifizetődővé, hogy az elfogadó jutalékot fizet. (A jutalék kevesebb, mint bankkártya-elfogadás esetén. Mivel a készpénz-kezelésnek is vannak költségei, az elektronikus pénz elfogadása a készpénz elfogadásánál kevesebb költséggel járhat az elfogadó számára.)
Az elektronikus pénztárcát általában ATM-ekben, a kártyabirtokos folyószámlájáról történő utalással töltik fel, de lehetőség van készpénzt elfogadó automatánál, vagy bankfiókban történő feltöltésre is. Míg a folyószámla-egyenleg után a bank általában fizet egy minimális kamatot, az elektronikus pénztárca számla egyenlege után nem, hiszen – lévén a pénz személytelen – nincs kinek kamatot fizetni.
Ha az elektronikus pénzt a kártyabirtokos bankja bocsátja ki, a bank mérlegében a kibocsátott összeg átkerül a kártyabirtokos folyószámlájáról az elektronikus pénztárca számlára. Ha nem a kártyabirtokos bankja bocsátja ki az elektronikus pénzt, annak a banknak az ügynökeként tevékenykedik, amely az elektronikus pénzt kibocsátja. (A gyakorlatban az elektronikus pénz ebben az esetben a kártyabirtokos bankja hozza létre, a kibocsátó bank megbízásából) A kártyabirtokos folyószámlájáról lekerülő összeget átutalja a kibocsátó bank számlájára, s a kibocsátó bank forrásai között megnő az elektronikus pénztárca számla állománya.
Egyik eset sem igényel külön prudenciális szabályozást, hiszen az elektronikus pénztárca számla ugyanúgy banki forrás, mint bármely más folyószámla, legfeljebb több rajta a mozgás. Bár elképzelhető, hogy egy országban több bank által kibocsátott elektronikus pénz is forgalomban van, s elképzelhető olyan elfogadóhelyek kialakítása, amelyek több bank által kibocsátott elektronikus pénzt is tárolni tudnak, valószínű, hogy egy országban egy-két elektronikus pénz kerül bevezetésre. Ekkor vagy abban állapodnak meg a bankok, hogy mely bank bocsásson ki elektronikus pénzt, vagy közösen létrehoznak, illetve elfogadnak egy önálló intézményt az elektronikus pénz kibocsátására. Ha ez az intézmény nem bank, Magyarországon az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló törvény prudenciális szabályait kell alkalmazni.
A törvény – összhangban a vonatkozó 2000/46 EK irányelvvel – megtiltja, hogy a szakosított hitelintézet hitelt nyújtson, s meghatározza azokat az eszközöket, amelyekben az ügyfélvagyon tartható. Az előírt alaptőke-követelmény (legalább 300 millió Ft, de a kintlévő elektronikus pénzállomány legalább 2%-a) túlságosan szigorúnak tűnik, de mivel ez az irányelvben is szerepel, megváltoztatására nincs lehetőség.
Elképzelhető, hogy egy ország nemzeti bankja bocsátja ki az elektronikus pénzt, vagy az euró-övezet nemzeti bankjai közösen, ezzel a megoldással azonban nem élnek.
3.2.3. Szűkebb körben használható elektronikus pénztárca
Működésére már Magyarországon is van példa. Egyes egyetemeken a diákigazolványokon lévő chipkártyákat használják erre a célra. A kártyával az egyetemen belül, illetve az egyetemmel szerződött boltokban lehet fizetni. A kártyával lehet például a hallgatók számára hozzáférhető fénymásoló gépeket működtetni, a fénymásolás díját a gép a kártyáról levonja. A kártyát az egyetem gazdasági osztálya, vagy kijelölt bankautomaták töltik fel.
A pénztárcának több virtuális zsebe van: a jegyzettámogatást például egy olyan zsebbe töltik, amelyből az egyetemmel szerződést kötött boltokban csak jegyzeteket lehet vásárolni. Egy másik zsebbe az utazási költségtérítés tölthető, amely csak az egyetemmel szerződött közlekedési vállalatok számára hozzáférhető. (Ld.: www.diakigazolvany.hu). Ilyen feltöltésekkor a pénz addig az egyetem számláján marad, amíg az egyetemmel szerződést kötött elfogadóhely az elektronikus pénzt be nem váltja.
Ha a pénztárcát a diák a saját bankszámlájáról tölti fel, az elektronikus pénz az általános zsebbe kerül, ahonnan például üdítőital vásárolható. Ekkor a pénz addig a banknál marad, ameddig az üdítőital forgalmazó az elektronikus pénzt a banknál be nem váltja. Elektronikus pénztárca működik egyes strandokon is. A vendég a jegy vásárlásakor egy vízhatlan karkötőt kap, amelyre a strand területén elkölteni kívánt összeget feltöltik. A strand területén lévő boltok a vásárláskor elköltött összeget a karkötőről levonják, s a nap végén a strand pénztárától a pénzt megkapják. A fel nem használt összeget a vendég távozáskor visszakapja. A rendszerek kockázatosak az elektronikus pénz birtokosa és az elfogadó számára is. Az elektronikus pénzt elfogadó ugyanis nyitva szállít az elektronikus pénz birtokosának, az elektronikus pénz átadása a szállítás elismerését jelenti, s az elfogadó az ellenértéket az elektronikus pénz kibocsátójától, például az egyetemtől, később kapja meg. A szállító a szerződés megkötésekor kockázatot vállal, de ez a kockázat nem különbözik a gazdasági tevékenység általános kockázataitól (például attól, hogy egy kőműves munkát végez az egyetemen, s az egyetem nem fizeti ki a számlát). Előfordulhat, hogy a kártya birtokosa nem tudja elektronikus pénzét beváltani, mert a partner felmondja a szerződést, például azért, mert a kibocsátó egy korábbi számlát nem fizetett ki. A kockázat mérséklése érdekében e kibocsátókat is fizetési intézményeknek minősíthetjük, s a vonatkozó EU irányelv elfogadása, illetve a magyar szabályozásba történő adaptálása után megállapítandó prudenciális követelmények e kibocsátókra is vonatkoznának. Úgy is gondolkodhatunk azonban, hogy szabályozás nem szükséges, mivel a szereplők ismerik egymást, ezért a kockázatokat a szerződések megkötése előtt fel tudják mérni.
3.2.4. Mobiltelefonnal történő fizetés
A mobiltársaságok által az utóbbi időben kifejlesztett megoldás. Jelenleg többek között mozijegyek, csengőhangok, mobiltelefon-logók, autópálya-matricák, szerencsejátékok, szavazások, apróhirdetés-elhelyezések vásárolhatók mobillal. A T-Mobile-nak és a Pannonak jelenleg 56 szerződött partnere van, akiknek áruját, szolgáltatását mobillal lehet megvásárolni, s tőlük 18 féle áru és szolgáltatás vásárolható. (E-money szimpózium 2006. október 4. Bodon Ildikó (T-Mobile) és Szentics László (Pannon) előadása). A szerződések szerint a mobiltelefon birtokosa az áruhoz, illetve szolgáltatáshoz azonnal hozzájut, a telefontársaság az ellenértéket a hónap végén fizeti ki. Az áruhoz, szolgáltatáshoz való hozzájutás vagy egy emelt díjas SMS-sel történik, vagy több SMS küldésével illetve fogadásával (autópálya-matrica). Az áruk vásárlása előfizetéses és kártyás mobillal is lehetséges. A T-Mobile-nál külön egyenleg feltöltése szükséges a mobil vásárláshoz, míg a Pannon (bizonyos típusú feltöltések esetén) biztosítani tudja, hogy a mobiltelefonálásra is felhasználható egyenleg vásárlásra is felhasználható legyen. A T-Mobile is tervezi ennek a – vásárlók számára előnyösebb – módszernek a bevezetését, ehhez azonban technikai fejlesztésekre van szüksége. Ezért jelenleg a T-Mobile kártyás telefonjait jóval kevesebben használják vásárlásra, mint a Pannonéit.
Előfizetés esetén a mobiltelefon birtokosának nincs kockázata: a mobiltársaság hitelezi az áru- vagy szolgáltatásvásárlást. Van kockázata a telefontársaságnak: előfordulhat, hogy valaki vásárol, majd nem egyenlíti ki mobilszámláját. (Ez ellen a mobiltársaság úgy védekezhet, hogy rosszabb bonitású ügyfeleit kizárja a vásárlásból. Ilyen védekezést a társaságok jelenleg nem alkalmaznak.)
Kártyás mobil esetén a telefon birtokosának van kockázata: előfordulhat, hogy azért töltötte fel a mobilját, mert valamilyen árut vagy szolgáltatást akart vásárolni, közben a mobiltársaság csődbe megy, vagy az eladó felmondja a szerződést a mobiltársasággal, s a vásárlást nem tudja megvalósítani. (Mivel a mobiltelefonokat döntően telefonálásra használják, nagyobb kockázat, hogy a feltöltött kártya a mobiltársaság csődje után telefonálásra sem használható, ez azonban, mivel nem pénzügyi, hanem kereskedelmi kockázat, kívül esik vizsgálatunkon.)
Mindkét esetben ugyanaz a kockázata az áru vagy szolgáltatás eladójának: ha a mobiltársaság az áru eladása, illetve a szolgáltatás nyújtása és a fizetés közti időszakban csődbe megy, nem jut pénzéhez.
A kockázatok értékeléséhez, illetve az ellenük való védekezés meghatározásához látnunk kell: ha még elő is fordul az a valószínűtlen esemény, hogy egy mobiltársaság csődbe megy, ez minden bizonnyal nem úgy történik, hogy egyik percről a másikra elsötétülnek a társasághoz kapcsolt mobiltelefonok képernyői. Az ilyen nagy állóeszköz-állományt használó vállalatok a felszámolási eljárás alatt is működnek, miközben folynak a tárgyalások a cég átvételéről. Példa erre a Csalagút, amelyben zavartalanul száguldoztak a vonatok a La Manche csatorna alatt, miközben a részvényeket leértékelték, s más tulajdonosoknak adták el. Mivel e cégek legnagyobb kiadásai a bankhitel-törlesztés, illetve a kamatkiadások, valószínűleg először a bankokkal szemben lesz elmaradásuk, s egyéb kötelezettségeiket megpróbálják teljesíteni, hogy hírnevük, amely maga is piaci érték, a legkevésbé csorbuljon. E cégeket különben a hitelminősítők folyamatosan értékelik, tehát a pénzügyi helyzet romlása hosszabb időszak alatt érzékelhető.
A fentiek miatt az áru vagy szolgáltatás eladójának kockázatát a kereskedelmi kockázatok körébe sorolhatjuk: miként általános, hogy egy áruház láncnak nyitva szállítanak a beszállítók, pénzükhöz csak jóval az áru eladása után jutnak hozzá, s az áruházlánc csődjének kockázatát viselik, ugyanúgy feltételezhetjük, hogy a mobiltársaságon keresztül értékesítők is kockázatuk tudatában szerződnek. A kártyás telefon tulajdonosának kockázatával azonban foglalkoznunk kell, mivel e milliós felhasználói rétegtől nem várható el, hogy a mobilcég kockázatával tisztában legyen.
Fogyasztóvédelmi szempontból elégségesnek tűnik a mobilcég és az áru vagy szolgáltatás eladója között egy olyan szerződés kötésének előírása, melyben meg van határozva, hogy a szerződést milyen határidővel lehet felmondani. Ez a határidő ne legyen kevesebb, mint például egy hónap, még akkor sem, ha a mobiltársaság a számla kiegyenlítésével késedelembe esik. Valószínűtlen ugyanis, hogy valaki több mint egy hónappal a vásárlás előtt feltölti a mobilját a vásárlás céljából. Egy ilyen kötelező szerződési feltétel előírása természetesen tovább növelné az eladó kockázatát, amely ellen a partner gazdasági helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésével lehet védekezni.
Az EU a mobillal történő fizetés szabályozását nem a fenti gondolatmenet alapján tervezi. (Proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council on payment services in the internal market and amending Directives 97/7/EC, 2000/12/EC and 2002/65/EC -, Presidency compromise proposal Brussels, August 28. 2006. Article 10/a) A mobilszolgáltatókat is a fizetési intézmények közé kívánják sorolni, és elő kívánják írni, hogy a kártyaegyenlegnek azt a részét, amelyet tapasztalatok szerint vásárlásra fordítanak, a mobiltársaságok meghatározott likvid eszközökben tartsák, s ez a rész egy esetleges csődeljáráskor ne legyen a csődvagyon része.
3.2.5. Saját hálózatban fizetésre használható plasztikkártyák
Egyes üzemanyag-forgalmazó társaságok, vezetékes telefontársaságok, parkolótársaságok értékesítik. Gazdasági indoka lehet a fogyasztó kényelmének fokozása, a kedvezmény-nyújtás, vagy az értékesítés, számlázás egyszerűsítése. Az üzemanyag-forgalmazó társaságok kártyáin lévő összeg nemcsak üzemanyag-vásárlásra, hanem a töltőállomások shopjaiban kapható egyéb áruk vásárlására is felhasználható. Elképzelhető, hogy a vezetékes szolgáltatók telefonkártyái elektronikus pénztárcaként működjenek, tehát szélesebb körben kerüljenek elfogadásra. A plasztikkártyák hitelkártyaként és betéti kártyaként is működhetnek. Hitelkártya esetén a vásárló utólag fizet, ebben az esetben a kártyakibocsátó tudatosan vállal üzleti kockázatot ügyfélkörének bővítése érdekében. Betéti kártya esetén, tehát amikor az ügyfél előre fizet, az ügyfélnek kockázata keletkezik. Gondolkodhatunk úgy, hogy a nem-teljesítés kockázata egy szokásos üzleti kockázat, amit nem szükséges külön szabályozni.
Felmerülhet azonban a szabályozás szükségessége, hiszen nagyszámú ügyfélről lehet szó, akiktől nem várható el, hogy például az üzemanyag-forgalmazók gazdasági helyzetét ismerjék. (Hasonló gondolatmenet alapján szabályozzák az utazási irodákat: vagyoni biztosítékkal kell rendelkezniük az utazáskor szükséghelyzetbe került utasok hazaszállítására, és az előleg, illetve a részvételi díj visszafizetésére - 123/1996. Kormányrendelet az utazásszervező és közvetítő tevékenységről). Ekkor e kibocsátókat is a fizetési intézmények közé kell sorolni.
3.2.6. Parkolás fizetés mobillal
Ez a pénzhelyettesítő nem azonos 2. 4. pontban tárgyalttal, mivel itt a mobiltelefon csak közvetítő eszköz, a pénz nem a mobiltársaságnál van. Működése hasonló a saját hálózatba fizetésre használható plasztikkártya betéti kártya változatához, a különbség annyi, hogy ebben az esetben nincs kártya.
Az ügyfél parkolási díj előleget fizet a parkolótársaság ügynökének, a fizetési forgalom lebonyolítójának, az Első Mobil Elszámoló (EME) Zrt-nek. A cég szolgáltatása jelenleg Budapesten és 16 vidéki városban érhető el. A díjfizetés megkezdése és befejezése (tehát az előlegből való felhasználás) SMS üzenettel, vagy hangüzenettel történik. Mivel kisebb összegű fizetésekről van szó, az EME Zrt nem tartja szükségesnek a hagyományos SMS-nél nagyobb biztonságot. A parkolás fizetésekor az ügyfél az előleget költi el. (E-money szimpózium 2006. október 4. Fürst György (EME) előadása) Mivel azonban az ügyfél nem a parkolótársaságnak fizeti az előleget, biztosítani kell, hogy az előleg akkor is felhasználható legyen, ha az EME esetleg fizetésképtelenné válik. Meg kell követelni, hogy a parkolótársaság és az EME olyan szerződést kössön, amely előírja, hogy a két társaság közötti szerződés csak meghatározott határidővel (például egy hónap) bontható fel, s e határidőn belül a parkolótársaság az EME fizetésről szóló közlését akkor is elfogadja, ha az EME az összeget nem utalja át a parkolótársaságnak.
3.2.7. Pontgyűjtő kártyák
Az egyes áruházakhoz, üzemanyagtöltő-hálózatokhoz, légitársaságokhoz való fogyasztói hűséget jutalmazzák a vásárlással arányos pontok jóváírásával, amelyek esetenként a pontgyűjtő hálózathoz csatlakozott egyéb cégeknél is levásárolhatók. Az utóbbi időben egyes bankok is alkalmazzák hitelkártyáik népszerűsítésére. A pontokat plasztikkártya (esetenként banki hitelkártya külön chipje) tárolja, tehát szűkebb körben használható elektronikus pénztárcáról is beszélhetnénk, a pontok azonban nem készpénz-befizetéssel keletkeznek.
A kártyák kockázatosak: előfordulhat, hogy a pontok nem válthatók be, vagy nem arra, amire a kártya tulajdonosa szerette volna. Bár a kártyákon esetenként nagyobb, például egy repülőjegynyi érték is lehet, szabályozásuk, felügyelésük nem szükséges, sőt, rendszeridegen lenne. A pontgyűjtő rendszereknek szabályzatuk van, tehát a pontgyűjtés kockázatát a vásárló ismerheti. A pontot kibocsátó kereskedőnek tisztában kell lennie azzal, hogy ha önként vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, presztízse mennyiben csorbul.
3.2.8. Étkezési utalvány, üdülési csekk
Adózási előnyök kihasználását szolgálják. Az előnyök úgy is kihasználhatók lennének, ha az összeg SZJA-csökkentő célokra történő felhasználását az adózó számlákkal igazolja, ez azonban jóval nehézkesebb lenne, mint az utalványok használata. A munkáltató kifizeti az utalvány értékét az utalvány kibocsátójának, majd – miután az utalványt a munkavállaló elköltötte, - az árut vagy szolgáltatást nyújtó elfogadó az utalványt készpénzre váltja az utalvány kibocsátójánál.
Kockázat, hogy a kibocsátó fizetésképtelenné válik, s az utalványt nem váltja készpénzre. Az üdülési csekknél e kockázattól nem kell tartanunk, mivel a csekkeket kibocsátó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány a Kormány és a szakszervezeti konföderációk által létrehozott közhasznú szervezet, melynek fizetésképtelensége valószínűtlen. Az étkezési utalványok kibocsátói azonban magáncégek, melyeknél a fizetésképtelenség előfordulhat. A károsult a munkáltató, a munkavállaló vagy elfogadó is lehet, attól függően, hogy a fizetésképtelenség bekövetkezésekor az utalvány kinek a birtokában van.
A munkáltatótól és az elfogadótól elvárható, hogy a kibocsátó pénzügyi helyzetéről információval rendelkezzen, s a kockázatot ennek megfelelően kezelje. A munkavállalótól azonban ez nem várható el, ezért őt védeni kell. A védelem módja lehet, hogy az elfogadó vállalja: az utalvány elfogadását csak meghatározott határidővel (például egy hónappal) mondhatja fel, így a munkavállalónak akkor is lehetősége van az utalvány elköltésére, ha a kibocsátó nem fizeti ki. Az is egy lehetséges módja a védelemnek, hogy a munkáltatónak kötelessége az utalványt másik cég utalványára cserélni, ha értéktelenné válik.
Másik megoldás, hogy a kibocsátót fizetési intézménynek minősítjük, s ennek keretében prudenciális követelményeket írunk elő. Ebben az esetben a munkáltató és az elfogadó kockázata is mérséklődik.
3.2.9. Egészségkártyák
Az egészségpénztári költések egyszerűsítését szolgálják. Két fajtájuk lehetséges. Az egyik esetben az egészségpénztárral kapcsolatban lévő bank egy hitelkártyát bocsát ki, s e kártyával az egészségpénztári költések is fizethetők. Az egészségpénztár a havi költést a hitelkártya kamatmentes periódusán belül kifizeti a banknak. Ezt a megoldást alkalmazza például a KH Bank leányvállalatával, a KH Egészségpénztárral közösen. Prudenciális követelmény előírása nem szükséges, hiszen a bank és az egészségpénztár felügyelete megoldott, s a kártya használata nem fokozza a kockázatokat.
Másik megoldás, hogy az egészségpénztár egy speciális kártyát bocsát ki, amely csak az ügyfél egészségpénztári számlájához biztosít hozzáférést, s csak azon kereskedők számára, akik szerződtek a pénztárral. Ilyen megoldást alkalmaz például a Dimenzió Egészségpénztár. A pénztár egy szolgáltatót vesz igénybe, a szolgáltató azonban pénzt nem kezel, csak az egyenleget tartja nyilván, a pénzt az egészségpénztár utalja át, saját számlájáról. (http://www.dimenziocsoport.hu/docs/kartya1-2.pdf) Ezért külön prudenciális előírások ebben az esetben sem szükségesek.
Lehetséges azonban olyan megoldás is, hogy az egészségpénztár a tagok egyenlegeit átutalja a szolgáltatónak, s a fizetést közvetlenül a szolgáltató teljesíti. Ebben az esetben a kereskedő számára kockázat, hogy hozzájut-e pénzéhez. Mivel a kereskedőtől nem várhtaó el, hogy a különböző hátterű egészségkártyák között különbséget tudjon tenni, ha a szolgáltató nem bank, fizetési intézménnyé kell minősíteni, s számára (a készülő EU irányelv keretében) prudenciális követelményeket kell előírni.
3.2.10. Mobil bankolás
Nem pénzhelyettesítő, de annak látszik. Lehetőséget biztosít arra, hogy a hitelintézet ügyfele SMS-ben rendelkezzen folyószámlája felett. A hiteles SMS-küldés, és a bankok által történő fogadás informatikai feladat. A rendszerben való részvételhez SIM-kártya csere szükséges. Jelenleg az OTP és a Budapest Bank ügyfelei számára elérhető, de a rendszerhez más bankok is csatlakozhatnak. A T-Mobile és a Budapest Bank co-branded hitelkártyát is forgalmaz. A hitelkártya-igénylés a SIM-kártya cserével együtt a T-Mobile üzleteiben lebonyolítható. A mobilszolgáltató pénzt nem kezel, pénzhelyettesítő nem jön létre.

4. Közgazdasági pénzhelyettesítők

A pénzhelyettesítőknek ez a fajtája a pénz gazdaságélénkítő, illetve hitel funkcióját kívánja kihasználni. Klasszikus pénzhelyettesítő a váltó, ez komplikáltsága, nehézkessége miatt az egész világon visszaszorulóban van, ezért itt is csak megemlítjük. A váltó kivételével a közgazdasági pénzhelyettesítők általában egy kisebb régióban, egy-egy térségben működnek.

4.1. Pénzhelyettesítők - Érdek, ellenérdek

• A közgazdasági pénzhelyettesítők nem könnyítik, inkább nehezítik a pénzforgalmat: a hagyományos készpénz és számlapénz mellett használják őket, ami többlet adminisztrációval jár.
• Egy-egy gazdaságilag nehéz helyzetben lévő térség gazdaságának élénkítését szolgálják.
• Előfordulhat, hogy a térség önkormányzata a pénzhelyettesítő kibocsátásával kamatmentes hitelhez (seigniorage) jut.
• A pénzhelyettesítő kibocsátása keresztezheti az ország nemzeti bankjának érdekeit, s csökkentheti siegniorage-bevételeit.

4.2. Történelmi példák

A pénzhelyettesítőknek a nagy gazdasági válságok alatt, illetve után volt reneszánszuk. A válságok alatt ugyanis az érzékelhető, hogy az áruk, szolgáltatások iránti potenciális kereslet és a potenciális kínálat is jelen van, a tranzakció azonban pénz hiányában nem tud létrejönni.
• 1930-ban egy csődbe jutott bajor szénbánya tulajdonosa munkásait szénutalványokkal fizette. A környékbeli boltokban elfogadták az utalványokat, s beszállítóiknak is utalványokkal kezdtek fizetni. Az utalványokat minden hónapban a szén tárolási költségére hivatkozva egy bélyeggel érvényesíteni kellett. Végül az utalvány eljutott egy olyan szereplőhöz, aki ténylegesen szénre váltotta. 1931-ben már 2000 vállalat bocsátott ki hasonló utalványt, amikor a német jegybank betiltotta a vállalkozást. (www.transaction.net/money/cc/cc04.html)
• 1932 júliusában, a 35%-os munkanélküliséggel küszködő osztrák Wörgl városában az önkormányzat bocsátott ki pénzhelyettesítőt, amellyel közmunkákért fizettek, s amellyel a helyi adókat lehetett leróni. A pénzhelyettesítőt havonta a névérték 1%-ába kerülő bélyeg vásárlásával érvényesíteni kellett, ezért a birtokos érdekelt volt abban, hogy minél hamarabb elköltse. Ennek következtében forgási sebessége 14-szer gyorsabb volt, mint a schillingé. (Klasszikus gazdasági válságok alatt a pénz forgási sebessége csökken a defláció és az óvatossági pénzkereslet növekedése miatt.) A kibocsátott pénzhelyettesítőkkel azonos értékű schillinget a város a helyi takarékszövetkezetben letétbe helyezett, melyet a takarékszövetkezet helyi vállalkozóknak hitelezett ki. A kísérlet alig több mint egy éve alatt a munkanélküliség a városban 25%-kal csökkent, miközben Ausztriában 14%-kal növekedett. A kísérletet 1933 szeptemberében – amikor már több osztrák város hasonló pénzkibocsátást folytatott - az Osztrák Nemzeti Bank betiltotta. (http://userpage.fu-berlin.de/~roehrigw/woergl/alles.htm)
• 1932-ben Irving Fisher, a Yale Egyetem tanára, a pénz forgalmi egyenletének megalkotója, a wörgli példa nyomán hasonló rendszerek bevezetését szorgalmazta az USA-ban, s 400 város be is vezetett helyi pénzt. Roosevelt elnök tanácsadói jónak tartották az ötletet, de felhívták a figyelmet arra, hogy gazdasági decentralizációhoz vezet. Ezért Roosevelt 1933-ban betiltotta a helyi pénzeket, s közvetlenül ezután meghirdette a New Deal-t.

4.3. A WIR Bank

Az 1934-ben, Zürichben alakult a Wirtschaftsring-Genossenschaft (Gazdasági Gyűrű Szövetkezet) azért méltó a külön említésre, mivel az általa létrehozott pénzhelyettesítő még ma is forgalomban van. (Székhelye jelenleg Bázel, hét svájci városban van fiókja.) A szövetkezet tagjai magánszemélyek, kis- és középvállalkozások. A pénzhelyettesítő (CHW) csak számlapénz formájában létezett, s létezik még ma is. A szövetkezet kezdetben két módon bocsátott ki pénzhelyettesítőt.
• A szövetkezet tagjai svájci frankot fizettek be, s 5%-kal több pénzhelyettesítőt kaptak.
• A szövetkezet kamatmentes pénzhelyettesítő hitelt nyújtott. Ez a pénzhelyettesítő-teremtési módszer jelenleg is létezik.
A pénzhelyettesítővel a szövetkezet tagjai egymásnak fizetnek, a pénz iránti keresletet az tartja fenn, hogy a CHW-ben kapott hiteleket visszafizessék. (A CHW-ben kapott hitelt egyébként svájci frankban is vissza lehet fizetni, de a CHW elfogadása pótlólagos forgalmat is generál.) (www.reinventingmoney.com, www.wir.ch)
A szövetkezet működésének első éveiben hitelkihelyezéseinél nem volt eléggé körültekintő, ezért pénzügyi problémái keletkeztek, amit a tagok pótbefizetéseivel oldottak meg. 1936 óta áll a Svájci Bankfelügyelet felügyelete alatt.
Az ezredfordulóig csak CHW-ben hitelezett, azóta CHF-ben is végez tevékenységet. Pénzhelyettesítő hitelállománya 800 millió CHW, CHF hitelállománya már ezt meghaladó. Hatvanezer tagja van. Banki tevékenysége mellett tagjai számára rendszeresen szervez továbbképzéseket, összejöveteleket, melyek ösztönzik a tagok egymás közti üzleti kapcsolatait.
A bank tevékenysége ösztönzőleg hat a svájci kis- és középvállalatok egymás közötti forgalmára. A forgalom nagyobb részét CHF-ben számolják el, csak annyi CHW-t fogadnak el egymástól, amennyit tovább tudnak adni. Ez a módszer biztosítja, hogy a CHW nem inflálódik gyorsabban, mint a CHF. A CHW forgási sebessége jelentősen meghaladja a CHF-ét.
A Svájci Bankfelügyelet a WIR-Bankot ugyanúgy felügyeli, mint bármely más hitelintézetet, csupán annyi a különbség, hogy a CHW állományra vonatkozóan a likviditási követelményeket nem kell betartania.

4.4. Jelenlegi pénzhelyettesítők

A pénzhelyettesítők iránti igény a nyolcvanas években éledt újjá. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a nyolcvanas évektől a monetáris politika világméretekben irányt váltott: a keynes-i politikát felváltotta a neoliberális, amely a pénz semlegességét hangsúlyozza, egyedüli feladatának az árstabilitást tartja, a pénz gazdaságélénkítő, munkanélküliség csökkentő szerepével nem foglalkozik. (Az irányváltásban különben nagy szerepe volt a most Nobel-díjra jelölt Phelpsnek.)
E pénzhelyettesítők komoly kockázata, hogy a szervezési munkát társadalmi munkában vagy (például az önkormányzat szociális osztályán) kellő szakértelem nélkül végzik, a rendszer motorja egy-egy lelkes aktivista, akinek kilépése az egész rendszert veszélyezteti. Ezért a folyamatosságra nincs garancia. Mivel itt közösségi önszerveződésekről van szó, a kockázatokkal minden résztvevő tisztában van, ezért felügyelet rendszeridegen lenne. (Legfeljebb az adóhivatal és a statisztikai hivatal vizsgálódhat, vajon adózzon-e a pénzhelyettesítőben kapott jövedelem, s a pénzhelyettesítőért végzett munka szerepeljen-e a GDP-ben.)
4.4.1. LETS
1983-ban Kanadában jöttek létre az első LETS (Local Exchange Trading System) rendszerek, amelyek elsősorban az angolszász világban terjedtek el. Az Egyesült Királyságban több mint 450 csoport alakult. A legnagyobb létszámú csoport Ausztráliában, Sidney közelében működik, 1800 tagja van. (http://en.wikipeida.org/wiki/Local_Exchange_Traqding_Systems, www.freeweb.hu/hunglets/fogalom.htm)
A LETS tagjai általában szolgáltatásokat cserélnek egymással: gyermekfelügyelés, takarítás, korrepetálás, kisebb házi javítások. Előfordul, például Minneapolisban egy bevásárló-központban, hogy a rendszerbe áruházak is bekapcsolódnak: a pénzhelyettesítőket néhány százalékban elfogadják. Ez voltaképpen árengedmény, ami forgalomnövelő, s egyúttal a kereskedők a közösség összetartásához is hozzájárulnak.
4.4.2. Ithaca hours
A New York állam béli Ithaca városában működő „Ithaca óra” nevű pénzhelyettesítő hasonlít a WIR Bank rendszeréhez, de kevésbé bankszerű. 1 óra 10 USD-t ér. A pénzkibocsátást egy köztiszteletű személyiségekből álló Circulation Committee ellenőrzi. A pénzhelyettesítő az alábbi módokon kerülhet forgalomba.
• A helyi vállalkozók, akik a pénzhelyettesítőt elfogadják, évente regisztráltatják magukat. A regisztráció díja 20 USD. A regisztrációért 2 óra pénzhelyettesítőt kapnak. 900 helyi vállalkozó szerepel a regiszterben.
• A Circulation Committee kamatmentes kölcsönt vagy adományt nyújt helyi vállalkozóknak, iskoláknak, egyházaknak.
• A rendszer kiadásainak egy részét (pl. pénznyomtatási költség) a pénzhelyettesítőben fizeti.
A pénzhelyettesítőt elfogadó vállalkozók alkalmazottaikat részben órában fizetik. Az órákat helyi boltokban, uszodában lehet levásárolni. Jótékonysági vásárokon is lehet órában fizetni. (www.ithacahours.org)
4.4.3. Szelektív hulladékgyűjtés pénzhelyettesítővel
A brazíliai Curtiba szegénynegyedének lakói élelmiszer- és közlekedési utalványokat kapnak a szeméttelepre szállított szelektív hulladékért. A jegyeket beváltó kereskedő a jegyekért az önkormányzatnál készpénzt kap, melynek forrása a szelektív hulladék továbbértékesítésének bevétele, s a tisztább környezet miatti egészségügyi megtakarítás. A közlekedési utalványok a városi tömegközlekedésben használhatók fel, s hozzásegítik a szegénynegyed lakóit, hogy munkát találjanak. (www.transaciton.net/money/cc/cc06.html)
4.5. Magyar példák
A magyar közösségi kultúrában nagy hagyományokkal rendelkező kaláka virtuális pénzhelyettesítőnek is felfogható. A kalákában végzett munkát számon tartják, s viszonzása
szinte kötelező. A magyarországi pénzhelyettesítők ezért vagy városokban jöttek létre, vagy falvakban olyan résztvevőkkel, akik betelepülők, tehát a kalákába nem kapcsolódhattak be.
A kilencvenes években, illetve 2001-ben összesen hat pénzhelyettesítő jött létre, Budapesten, Gödöllőn, Szolnokon, Miskolcon, Tiszalúcon és Bordányban. Az első, az 1994-ben Budapest egy lakótelepén alakult Tálentum körnek maximális létszáma 150 fő volt, szolgáltatásokat cseréltek. A körök száma 1999-ben szaporodott, egy, a British Council által, civil szervezetek aktivistái számára szervezett angliai tanulmányút nyomán. A legnagyobb, 300 embert mozgató kör Szolnokon jött létre. Legérdekesebb a Bordányban létrehozott kezdeményezés, amelynek fénykorában 76 tagja volt, akik egymásnak és a falunak szolgáltatásokat nyújtottak. A pénzhelyettesítőt a helyi teleház komputerében tartották nyilván, s a pontokat az egymásnak történt elszámolás mellett ingyen internetezésre lehetett felhasználni.
A körök mára elhaltak a szervezők érdekeltségének megszűnése miatt, vagy azért, mert a tagok úgy döntöttek: már ismerik egymást, s pénzhelyettesítő nélkül is segítenek egymásnak. Egyedül a szolnoki maradt fenn átalakult formában: használtruha-kereskedésként működik. (North, P .: (2006) ‘Kaláka and Kör: Green money, mutual aid and transition in Hungary ', in ‘ Review of International Political Economy'; Vol 13/1 pp 28-52)

4.6. További lehetőség

A pénzhelyettesítők jelenlegi kínálatában nem szerepel, de bármikor megjelenhet az a lehetőség, hogy az önkormányzat saját beruházásait, vagy a szociális segélyeket egy saját maga által kibocsátott pénzhelyettesítővel fizesse, s e pénzhelyettesítőket a helyi adó fizetésére lehessen felhasználni. Az ilyen pénzhelyettesítő kibocsátásánál arra kell ügyelni, hogy a kibocsátott mennyiség kevesebb legyen, mint a várható helyi adó bevétel. Ha ilyen pénzhelyettesítők kibocsátására igény keletkezne, a kibocsátást az államháztartásról szóló törvényben lehetne szabályozni, s amennyiben szükséges, az ellenőrzéssel az Állami Számvevőszéket vagy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt kellene megbízni. Elképzelhető azonban, hogy a felügyeletet a PSZÁF-ra bízzák, az itt felhalmozott tapasztalatokra hivatkozva.

2013. december 11., szerda

Community-Currency.info weboldal indul

Hamarosan indul a Community-Currency.info weboldal egy "nemzetközi" együttműködésben, mely a ComplementaryCurrency.org oldallal együttműködésben fog működni.

Segítőket várnak a többnyelvűség kiteljesítésében (ez egyébként mind a két webhelyre érvényes); cikk: http://communitycurrenciesinaction.eu/community-currency-info-our-online-encylopedia-preparing-for-beta-launch/

2013. december 6., péntek

Bernard Lietaer - A kamat alapú pénznemek hatásai és a kiegészítő pénznemek

Mi a kamat alapú pénznemek három fő hatása?
A 16.-ik századig a nyugati civilizációk tiltották a kamat felszámolásának gyakorlatát, mind morális, mind jogi téren. Akárhogy is nézzük, a mai modern pénzrendszerben a pénz a bankok által keletkezik a kamattal illetett hitel kibocsátásával. A teljes összképet hitelről, ami pénzünket teremti, ritkán értik meg, miközben a társadalomra gyakorolt hatása átfogó és erőteljes. A kamatból (mint pénzrendszerünk beépített tulajdonságáról) három konzekvencia szűrhető le (1) bátorítja a szisztematikus versenyt a rendszer résztvevői között; (2) folyamatosan táplálja a végtelen gazdasági növekedés igényét; és (3) koncentrálja a jólétet azzal, hogy szállítja, irányítja a pénzt a nagytöbbségtől egy csekély kisebbség felé.
  • Bátorítja a versenyt – Amikor egy bank pénzt hoz létre, tegyük fel, biztosít számodra egy 100,000 dollár nagyságú jelzáloghitelt, akkor csak a tőkét hozza létre, mikor jóváírja a számládon. Ezután a következő nagyjából 20 évben körülbelül 200,000 dollárt vár vissza. A bank nem hoz létre kamatot; tőled várja el, hogy megkeresd a második 100,000 dollárt másokkal való interakcióid során. Tehát hogyan lesz kifizetve a hitel, aminek kamatát soha sem hozták létre? Lényegében ahhoz, hogy a hitel kamatát visszafizesd, mások tőkéjét kell felhasználnod. Más szavakkal: a kamat összegének elő nem állítása az eszköz arra, hogy generálja a szűkösséget, amit a banki adósság alapú pénzrendszer a működéséhez igényel. Kényszeríti az embereket arra, hogy olyan pénzért versengjenek, amit soha sem állítottak elő, és csőddel bünteti őket, ha nem járnak sikerrel. A 11. kör története című írás illusztrálja, ahogy a kamat beleivódik a pénzrendszerbe és stimulálja a versenyt annak résztvevői között.
  • Igényli a végtelen növekedést – „A 11.kör” fő egyszerűsítő feltevése a történet, miszerint egyik évről a másikra minden ugyanolyan marad. A valóságban nem a zéró növekedés világában élünk a populáció, termelés és pénzellátás terén sem. A valós folyamat szerint mindhárom növekedést mutat. Az agrár társadalmakban az aratás első terményeit feláldozták az isteneknek. Most e helyett mi munkánk első gyümölcsét a pénzügyi rendszernek adjuk. A valós életben a populáció, termelés és pénzellátás évről évre más mértékben növekednek, ez sokkal nehezebbé teszi, hogy felismerjük mi is történik. A pénzrendszer taposómalomként működik, megköveteli a folyamatos gazdasági növekedést, akkor is, ha a valós átlagos életszínvonal stagnál, nem változik. Röviden: a kamatráta meghatározza az átlagos gazdasági növekedés mértékét, ami ahhoz szükséges, hogy gyakorlatilag minden egy helyben maradjon. Ez a feltételezett igény az örökös növekedésre a modern társadalmunk másik tényállása. A pénzügyi rendszert akkor alkották, amikor még senki sem ismerte fel a határtalan és kötelező növekedés ökológiai, vagy más ellentmondásait.
  • A jóléti koncentráció – A kamat harmadik szisztematikus hatása a jólét folyamatos áramlása az óriási többségtől a csekély kisebbséghez. A leggazdagabbak folyamatos bérleti díjat kapnak azoktól, akiknek kölcsön kell kérniük, hogy hozzájussanak a pénzhez, mint csereeszközhöz. A kamat definíciója: egy folyamat, amely átáramoltatja a pénz azoktól, akiknek nincs elegendő (ezáltal kölcsönt kell felvenniük), azokhoz, akiknek több van a kelleténél (ezáltal képesek kölcsönt nyújtani).Konklúzió: A kamat három fő hatása (verseny, végtelen növekedés igénye, hajthatatlan jóléti koncentráció) a három rejtett motor, melyek bele- és keresztülhajtottak minket az ipari forradalmon. Ez egyben a legjobb és a legrosszabb dolog, amit a modern kor megvalósított. Mindez közvetlenül, vagy közvetetten a kamat három rejtett hatásának – az uralkodó monetáris rendszerünk látszólag jóindulatú jellemvonásainak – az eredménye.
Mik azok a kiegészítő pénznemek?
A kiegészítő pénznemek olyan egyességek egy közösségen belül, melyek arra szolgálnak, hogy a nemzeti valután kívül más fizetési eszközt is elfogadjanak. Másképp közösségi pénznemeknek, helyi pénznek, vagy „közös tendernek” hívják őket. Nem mindegyik közös tender pénznem helyi kötődésű, valamint a közösség építésen kívül egyéb céljai is lehetnek. Mivel arra tervezték őket, hogy párhuzamosan működjenek a nemzeti pénzzel – nem pedig arra, hogy lecseréljék azt –, a továbbiakban „kiegészítő” szót használjuk leírásukra.
Új pénzeket, új pénzügyi innovációkat világszerte egyre növekvő számú közösségben fejlesztenek ki és használnak. Ezek megcélozzák a több, különböző társadalmi és gazdasági kihívást, pl. idősekről gondoskodás Japánban, vagy a városi megújulás Curutiba és Palmeiras térségében Brazíliában és az új munkahelyek teremtése, valamint az életszínvonal emelése más közösségekben, mind anélkül, hogy többletköltséget, adósságot verne az iparra vagy az államra. A közösségi pénz innovációk lehetősége és alkalmazhatósága az ipari korról információ korába történő váltás része. A legtöbbjük nem jelenhetett volna meg az olcsó számítógépes, számítási teljesítmény nélkül. Ez a magyarázata annak a lenyűgöző növekedésnek is a valutarendszerek körében, ami az elmúlt két évtizedben ment végbe. Számuk maroknyiról több ezerre növekedett.
Kézzel fogható bizonyíték a gyakorlati kísérletekről: sokféle közösség demonstrálja, hogy a kiegészítő pénz jelentős pozitív hatással bír a társadalomra, amely használja. Ezek az újfajta pénzek kritikus társadalmi problémákat céloznak meg, amelyek megoldására a hagyományos pénz bizonyítottan alkalmatlan, így pl. a társadalmi erózió, ökológiai hanyatlás, idősgondozás és további gondok.

2013. december 1., vasárnap

Fejlesztés update nov. végén

Dear community administrator,


On Tuesday the 10th of December we will be upgrading the Cyclos 4 communities to the latest version. This will involve a period of downtime of approximately 2 hours during which the communities services will not be available.


Maintenance start: Tuesday 12:00 GMT 10th of December 2013
Maintenance end: Tuesday 14:00 GMT 10th of December 2013


The Cyclos version 4.0.3 has various fixes, improvements and new features.
Below follows a short overview of the new features and improvements.


Geolocation
A new ‘Map’ option in the search result list for the ‘Search Users’ and ‘Search advertisements’ will show a (Google) Map with the results on the Map. Addresses that are set as ‘hidden’ by the user won’t show up in the Map.


Both User and Advertisement search have now a ‘distance’ filter option. With this filter you can select a distance range calculated from your address(es). This distance filter allows users to find advertisements, businesses or other users near their location.


SMS banking
  • Choose your own SMS gateway provider.
  • SMS notifications (new channel option next to e-mail and internal notifications).
  • SMS Banking operations: Payment, Account information, Payment details, payment confirmations (custom SMS operations supported).
  • Enable SMS banking per registered Cyclos phone (verification code sent by SMS).
  • Info texts. When a user sends an SMS with a keyword Cyclos will return a text message configured for the keyword that was sent. For example, an SMS with the word ‘promotion’ will return a promotional text.


Improved payment authorizations
It is now easier to require authorization (by admin or broker) for specific payments.
The end user has now one quick overview with all authorizations and related payments.


Multiple domains per community
It is now possible to configure multiple domains within a community (per group or groupset).
A domain is defined in a the configuration page. This means that for each domain can have their own pages, layout, business rules, accounts etc.
* Domains can only be changed or added by a Cyclos support administrator.


Improved content management
All content items (Menus, Banners, Pages) can be accessed and modified from a single comprehensible page.


Improved security
It is possible to restrict user access by IP address per access channel (e.g. Web, SMS) in the configuration. This means for example that you can permit only admin or web service access via specific (fixed) IP addresses.


Improved administration manual
The administration manual has been updated with a complete description of the functional structure and all Cyclos modules/features. The user and administration manual can be edited as a content item.


Improved user management
  • Administrators can now view all connected users.
  • Administrators can disconnect, disable/enable, block/unblock and remove users directly from the profile.
  • It is possible to set a default status for a group. This makes it for example possible to put users that registered themselves in a disabled status (admin can activate the user after verification of user information).


Mobile app (coming soon)
  • Android and iOS.
  • Modern look and feel, fully resizable (works well on small phones as tablets).
  • Customizable logo, entry page, icons, colors.
  • Add menu items and content pages in App.
  • As all customizations can be done directly in Cyclos, it is not necessary to customize code and deploy apps at the app stores.
  • The mobile app can connect to a single network/community, or a sub network/community (which can have their own URL path or domain). This way you can provide a different
  • mobile layout and content pages, and (optionally) different operations and conditions for specific user groups.
  • The mobile app will work ‘out of the box’ for all Cyclos 4 communities. Users can just download the app and start to trade via Mobile app with the same user/password.


A complete feature list of Cyclos4 can be found here. All new functions are thoroughly tested, in case you encounter any issue, you can report them at our forum.


For more information about Cyclos and the Social Trade Organisation, please visit: