Ki alkotja a pénzt?
A közhiedelemmel ellentétben nem az állam, vagy a kormányzat bocsátja ki a pénzt a jelenlegi rendszerben. Valójában, ha az adókból szerzett bevétel kevesebb, mint a kiadás, akkor az állam kénytelen kölcsön kérni kötvényeken, vagy a bankrendszeren keresztül a közösségtől.
A pénzt a bankrendszer alkotja. Egy ország bankrendszere magába foglalja a kereskedelmi bankokat és a központi bankot is, amely felügyeli a többi, joghatósága alá tartozó bankot. Az USA esetében a központi bank (jegybank) a Federal Reserve Bank (FED) /Magyarországon az MNB – Magyar Nemzeti Bank/.
Lényegében minden egyes alkalommal, amikor egy hitel jóváhagyásra kerül – történjen az a magán-, vagy a közszféra felé – új pénz keletkezik. Ezért is hívják beválthatatlan papírpénznek, mert a semmiből keletkezik. Miután csak kis részét nyújtják banki letétből (banki tartalékráta, tipikusan kevesebb 10%-nál) a mérleg másik felét (több mint 90 %) a résztartalék rendszer állítja elő. Ez azt jelenti, hogy a hitel csak kis része származik a bank tartalékaiból.
Mik a modern nemzeti pénznemek fő jellemzői?
- Földrajzilag országhoz, vagy államhoz kötöttek
- Egy központi hatóság választja meg és kijelenti, hogy ez az egyetlen csereértékkel rendelkező eszköz, amellyel adót lehet fizetni (az egyetlen érvényes, „legális tender” a privát és közadósság megfizetésére)
- „elrendelt (fiat) valuták” (a latin fiat – legyen szóból), a banki adósság hozza létre őket, „az adósságpénz abból nyeri értékét, hogy hasznosságához képest relatíve szűkösen áll rendelkezésre” (Jackson & McConnell Economics. Sydney: McGraw-Hill, 1988.)
- és kamatozik, miszerint:
- strukturális versenyt hoz létre a résztvevők közt („A tizenegyedik kör” című írásban erről részletesen olvashat)
- bátorítja a rövid távú tervezést a diszkontált pénzáramláson (cash-flow) keresztül
A nemzeti valuták hatásai:
- elősegítik a nemzeti öntudatot azzal, hogy az ország állampolgárai közti gazdasági kölcsönhatásokat támogatják, nem a külföldi kereskedelmi kapcsolatot
- bátorítják a versenyt és lehetővé teszik a jóléti koncentrációt (ami kulcsfontosságú katalizátor volt az ipari forradalom során)
- bizonyítottan elég rugalmasak ahhoz, hogy minden ország befogadja, politikai környezettől függetlenül (beleértve a kommunista berendezkedést is)
- vonzzák a bonyolult pénzügyi intézményeket és szolgáltatásokat
- legális (tender), fedezetet nyújt minden köz- és privát adósságra
