2013. december 27., péntek

Helyi Pénz - A Londoni Iszlám Bankok Titka - The Islamic Bank of Britain (IBB)

A Londoni Iszlám Bankok Titka - The Islamic Bank of Britain

A modern "iszlám bankolás" ma még nagyon fiatal szakmának számít – mindössze 30 éve "jegyzik". Tudományos alapjait Muassam Ali fektette le, aki szinte misszionáriusi elhivatottsággal fogott hozzá 1985-ben az első iszlám pénzügyi konglomerátum, a DMI (Dar Al-Maal Al-Islami, azaz Muszlim Pénzügyi Hivatal) szakmai tekintélyének megalapozásához, amelynek egyben alelnöke is volt. Később, 1991-ben Ali alapította meg Londonban az első Muszlim Bank és Biztosítási Intézetet (Institute of Islamic Banking and Insurance) is, amelynek következményei a mai napig mozgásban tartják a brit pénzügyi központot.

Iszlám bank Londonban

Két évig tartó előkészítő tárgyalások után, idén ősszel nyithatta meg kapuit az első önálló, iszlám elvek szerint működő bank az európai pénzvilág egyik központjában, Londonban. A bank felügyelő tanácsa papokból áll, és – a brit bankjog keretein belül – kizárólag a saria, vagyis az iszlám törvénykezés szerint irányítják az üzletpolitikáját. A The Islamic Bank of Britain (IBB) csakis az "etikus" befektetések, azaz a Korán, illetve a szunna ide vonatkozó passzusaival összhangban álló üzleti célkitűzések mellett kötelezheti el magát. Az IBB a kamatszedés és kamatfizetés elhagyásán túl a felszámolt ügyleti díjakat is előzetes megállapodás tárgyává teszi. Ezen kívül nem finanszíroz dohány-, szesz- vagy pornóiparral kapcsolatban álló vállalkozásokat. Mindez némileg meghosszabbítja a befektetések elbírálásának átfutási idejét, hiszen a bizottság tagjainak minden egyes ügyletet külön-külön meg kell vizsgálnia.

"Az iszlám alapelvei egyszerűek, világosak és kőkemények" – szögezi le a híres szerzőpáros, Mervyn Lewis és Latifa Algoud a téma egyik klasszikusának tekintett művében, az Islamic Banking-ben (Iszlám banktevékenység). A brit kiadású szakkönyv a pénzügyi technikák elemzésén túl betekintést ad az iszlám alapokon álló gondolkodásmódba is: az iszlám szabályrendszere nem válik szét világi és vallási szférára, hanem egyaránt kiterjed az élet minden területére. 

Vagyis, mivel az iszlám törvénykezés, azaz a saria szerint tilos "pénzből pénzt csinálni", ha egy hithű muzulmán pénzintézet betétszámlát kínál az ügyfeleinek, arra természetesen nem fizet kamatot. Helyette viszont, a saria szabályainak megfelelő befektetéseket eszközöl, amelyek hozamait megosztja a betéttulajdonosokkal. 

Vagy vegyük például az itthon is népszerű lakáshiteleket: ha egy iszlám bank "lakáshitelt nyújt", akkor először megvásárolja a kiszemelt ingatlant, majd gyakorlatilag bérbe adja azt a hitel igénylőjének. Hasonló szisztéma szerint alakulnak az arab kisvállalkozói hitelek is: a bank részesedést vásárol az adott vállalkozásban, majd a tevékenység hasznaiból lassan "visszaszedi" a kezdeti hozzájárulás összegét.

Az újonnan nyitott londoni bank szolgáltatásai is meglehetősen széles spektrumon mozognak – természetesen nem csupán iszlámhívők számára. A jelzáloghitelektől kezdve, a hitelkártyákon át egészen a vállalkozások támogatásáig, szinte minden ismert banki termék "etikus változata" megtalálható a palettán. Az IBB, szándékai szerint egyre több fiókot nyitna szerte Nagy-Britanniában, illetve 2005 tavaszától elérhetővé tenné internetes szolgáltatásait is.

A Korán szerint

A Korán egyértelműen kijelenti, hogy "minden vagyon Allahé", és akik kamatot fizetnek vagy szednek, azok "háborúban állnak Istennel és Mohameddel". A saria másik forrása, a prófétai szunna (hagyomány) még a kamat fogalmát sem ismeri. Miután a hagyományok szerint egy törzs köteles volt gondoskodni az elesett tagjainak megélhetéséről, még magáról Mohamedről is feljegyezték, hogy "rokoni kölcsönt" kapott, amelyből aztán egy egész karavánt szerelt föl. Mikor pedig nagy haszonnal túladott rajta, visszafizette a kölcsön (eredeti) összegét, és a nyereségből tovább élt. Többek között ezekre hivatkozva kezdték követelni később a modern muszlim mozgalmak, hogy a bankok is tartsák be a szunnát, és töröljék el a kamat intézményét.

Konkrétan a befektetésekre vonatkozóan a saria öt alapelvet fogalmaz meg: (1) nem foglalhatnak magukban kamatfizetést, (2) az ügyletben meg kell jelennie a jótékonysági adakozásnak, azaz a vallásos adónak, (3) az üzlet nem irányulhat az iszlám értékrendjével szembenálló termék vagy szolgáltatás előállítására, (4) tilos az amúgy elkerülhető kockázatok vállalása, kerülni kell a spekulatív ügyleteket, és végül, (5) az üzlet tagjainak kölcsönösen vállalniuk kell, hogy biztosítják egymást a károk és veszteségek ellen.

A bank intézménye tehát – az iszlám elvek szerint – jóval több mint "nyereséggyár". Az arab bankoknak társadalmi felelősségük van! Egy ilyen hitelintézet minden egyes dolgozójának olyan magatartást kell tanúsítania, hogy bárki, aki a bankkal kapcsolatba lép, lássa: itt még a tőke felhasználása is vallásos cselekedetnek minősül. Az iszlám elveivel tehát csak olyan finanszírozási ügyletek egyeztethetőek össze, amelyekben a finanszírozó a pénze fejében csak az annak felhasználásából elért haszonból – ami természetesen nem kapcsolódhat szeszgyártáshoz, szerencsejátékhoz vagy egyéb kétes hírű iparágakhoz – kap egy előre meghatározott arányú részt. 

A résztvevők ugyanilyen arányban viselik azonban a vállalkozás esetleges veszteségeit is. A mezőgazdasági beruházások esetén például, ha rossz a termés, és ez kárt okoz a termelőnek, a banknak is méltányos hányadban le kell mondania a kölcsön összegének visszaköveteléséről.

Bár mindez rendkívül leszűkíti a hívők mozgásterét a mai pénzügyi világban, a közismerten tehetős és talán kevésbé elkötelezett hitéletű arab uralkodók – az idő múlásával – természetesen megtalálták a maguk "kiskapuit". Például a világ egyik leggazdagabb embereként jegyzett Alwaleed Bin Talal herceg, akinek már pár évvel ezelőtt is 20 milliárd dollárra rúgott a vagyona, portfoliójának döntő hányadát amerikai Citigroup részvényekben tartja, megszabadulva ezáltal az arab etika béklyóitól.

Erkölcsös profitok

A vallási alapokon kezelt befektetések iránt világszerte egyre nagyobb igény és érdeklődés mutatkozik. Mivel Földünk minden ötödik lakója muzulmán vallású, nem meglepő, hogy legintenzívebben az iszlám alapelveit figyelembe vevő termékek és szolgáltatások kezdtek szaporodni. Erre válaszul Dow Jones, a világhírű Dow Jones Ipari Átlag nevezetű tőzsdeindex létrehozója, összeállította a Dow Jones Islamic Markets Indexes (Dow Jones Iszlám Piaci Indexek) csoportot, amely működése első öt évében mintegy 27 százalékkal múlta felül a szintén közismert – az amerikai tőzsdék mindenkori legjobb 500 ipari cégének részvényárfolyamából számított – S&P500 index átlagos megtérülését. 1997-ben az iszlám típusú pénzügyi tranzakciók forgalma összesen évi 160 milliárd dollárt tett ki, és évi 10-15 százalékos növekedést mutatott. 1998-ban a világ 43 országában mintegy 200 iszlám bank és pénzügyi intézmény működött, amelyek összesen 100 milliárd dollárt kezeltek. Ma már, mintegy hat évvel később, ez az összeg több mint 200 milliárd dollár.

2013. december 24., kedd

Alapjövedelem - Helyi Pénzzel

Bernard Lietaer szerint, akit pénzügyi múltban és tapasztalati portfólióban kevés ember múl felül ha egyáltalán, az alapjövedelem rendkívül jó megoldás mai problémáinkra! De óriási hiba, amennyiben a jelenlegi monopolpénzzel próbálják megvalósítani!

Az alapjövedelem gondolata kiegészítő pénznemmel/valutával/pénztípussal való, illetve azzal együtt, azzal párhuzamosan való bevezetése a tökéletesebb megoldás!

A BBC rádióadása a svájci alapjövedelemről:

2013. december 20., péntek

Helyi Pénzek Tényleges Technikai Létrehozása

Helyi Pénzek: Hatalmas Lehetőségek a Kuponokban

- A rendszer néhány százezer forintból megvalósítható. A többszőrösen is felhasználható, kedvezményre jogosító kuponok élénkítik a helyi gazdaságot. A működő soproni Kék Frank is egy utalvány. A vásárlók , a helyi lakosok olcsóbban jutnak árukhoz, szolgáltatásokhoz. 

Létre kell hozni egy egyesületet vagy szövetkezetet amely összefogja a közösség tagjait . Valamint egy WEB oldalt, ahol belehet mutatni a rendszer , és később az elfogadó helyeket . Kinyomtatni 1.500 db. 200 forint névértékű, többszőrösen is felhasználható, kedvezményre jogosító KUPONT . A kupon a vásárláskor 5% kedvezményre fog feljogosítani . Egy vállalkozásnál valaki 4 ezer forint főlőt vásárról, beválthat egy 200 forint értékű kupont . Amennyiben 8 ezer forint főlőt vásárol, beválthat kettő db. 200 forint értékű kupont . A kupon beváltásakor ez 5 % kedvezményt jelent !!! Tehát legközelebb is ott vásárol. A kupon rendszer forgalom növekedéssel jár . 

Hatékonyabb marketing fogás mint ha 4 ezer forint fölötti vásárláskor 5 % kedvezményt ad . Sokkal olcsóbb is .pl: 7ezer forintért vásárol akkor is csak 1db 200 forint értékű kupont válhat be .  A rendszerben részvevő vállalkozók , magánszemélyek, fizetnek 4 ezer forintos éves díjat . Cserébe Kedvezmény kupont kapnak . 20db 200 forint névértékű kupont .     

Forgalomba hozatalának legjobb módja: A vállalkozó minden 6 ezer forint feletti vásárláskor, egy kupont ad ajándékba. A beváltott Kedvezmény kuponokat , ismételten forgalomba hozza. Ezzel újabb vásárlásra ösztönöz.   

Elővigyázatosság, Részletek: A Kedvezmény kuponoknak dekoratívnak kell lennie, hogy az emberek szívesen fogják a kezükbe és használják. Ne legyen könnyen hamisítható. Különlegesen jó minőségű papírra kell nyomtatni, hasonlóra, mint a bakjegyeket. A soproni Kékfrankot az Állami Nyomda nyomtatja. Vékony vonalú rajz a fénymásolás ellen. Vízjel vagy hologram, ha lehet, UV fénynél világító felirat legyen rajta. Rajta legyen a rendszer WEB oldalának a címe is. A kupon ellő állítási költsége közelítsen a névértékéhez, ne érje meg hamisítani.

2013. december 13., péntek

PSZÁF Tanulmány - A Pénzhelyettesítőkről és Helyi Pénzről

PSZÁF Tanulmány A Pénzhelyettesítőkről

(tanulmány)
Készítette: Kun János
A tanulmány a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletén folytatott elemző és kutatómunka eredménye. A tanulmány a szerző véleményét tükrözi, így nem feltétlenül esik egybe a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hivatalos álláspontjával.
2006. november
A pénzhelyettesítők használatának lehetnek kockázatai, nem megfelelő működésük a pénzügyi rendszerrel szembeni bizalmat csökkentheti, ezért indokolt, hogy e pénzügyi termékek szerepével, fejlődésével, kockázataival, kockázataik kezelésével a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is foglalkozzon.
A tanulmány fő megállapítása, hogy a pénzhelyettesítők társadalmi –gazdasági igényt elégítenek ki, beilleszkednek a pénzügyi rendszerbe. Egyes pénzhelyettesítőre vonatkozó szabályok kialakítása, a szabályok betartásának felügyelete indokolt és szükséges, léteznek azonban olyan pénzhelyettesítők, melyek működésével a központi felügyelet nem összeegyeztethető.
A tanulmány a következőképpen tagozódik. A pénzhelyettesítők csoportosítása után a pénzhelyettesítők kockázatairól, s kockázataik lehetséges kezeléséről ejtünk szót, majd bemutatunk néhány technikai és közgazdasági pénzhelyettesítőt, s foglalkozunk a pénzhelyettesítők lehetséges fejlődésével is. Mind a technikai, mind a közgazdasági pénzhelyettesítők tárgyalása során kitérünk arra is, kinek az érdeke, illetve milyen érdekeket sérthet a pénzhelyettesítők használata.

1. A pénzhelyettesítők csoportosítása

A pénz funkcióinak felsorolása közgazdaságtan vizsgák mentőkérdése. A funkciók: forgalmi eszköz, fizetési eszköz, felhalmozási eszköz, általános értékmérő jól ismertek. E funkciókat a pénz technikai funkcióinak nevezhetjük. (Egyébként e funkciók felsorolása a pénz definíciója is. Pénzről akkor beszélhetünk, ha valamennyi funkciót ellátja.) Van azonban a funkcióknak egy másik csoportja is, amit a közgazdaságtan tankönyvek más helyen tárgyalnak: a pénz gazdasági szabályozó funkciókat is betölt. E funkciókat közgazdasági funkcióknak nevezhetjük.
E gondolatmenet alapján a pénzhelyettesítőket két csoportba sorolhatjuk: a technikai pénzhelyettesítők és a közgazdasági pénzhelyettesítők csoportjába.
A technikai pénzhelyettesítők a pénz hagyományos forgalmi eszköz funkcióját kívánják javítani, a többi technikai funkció ellátására nem vállalkoznak. A pénzhelyettesítőnek megfelelő számlapénz- vagy bankjegymennyiség valahol letétben van. Hitelt technikai pénzhelyettesítőben nem nyújtanak, egyedüli kivétel a hitelkártya. Miután az áru vagy szolgáltatás vásárlója fizetett, az eladó minden tranzakció után a pénzhelyettesítőt készpénzre (általában bankszámlapénzre) váltja. Egyes fajtájuknál arra is lehetőség van, hogy a pénzhelyettesítő birtokosa a pénzhelyettesítőt visszaváltsa készpénzre. A technikai pénzhelyettesítők közgazdaságilag tehát semlegesek.
A tanulmányban az alábbi pénzhelyettesítőkről ejtünk szót:
  • Bankkártya
  • Széles körben használható elektronikus pénztárca
  • Szűkebb körben használható elektronikus pénztárca
  • Mobiltelefonnal történő fizetés
  • Saját hálózatban fizetésre használható plasztikkártyák
  • Parkolás fizetés mobillal
  • Pontgyűjtő kártyák
  • Étkezési utalvány
  • Üdülési csekk
  • Egészségkártyák

Az alábbi "További bejegyzések »" linkre kattintva ez a cikk folytatódik.

2013. december 11., szerda

Community-Currency.info weboldal indul

Hamarosan indul a Community-Currency.info weboldal egy "nemzetközi" együttműködésben, mely a ComplementaryCurrency.org oldallal együttműködésben fog működni.

Segítőket várnak a többnyelvűség kiteljesítésében (ez egyébként mind a két webhelyre érvényes); cikk: http://communitycurrenciesinaction.eu/community-currency-info-our-online-encylopedia-preparing-for-beta-launch/

2013. december 6., péntek

Bernard Lietaer - A kamat alapú pénznemek hatásai és a kiegészítő pénznemek

Mi a kamat alapú pénznemek három fő hatása?
A 16.-ik századig a nyugati civilizációk tiltották a kamat felszámolásának gyakorlatát, mind morális, mind jogi téren. Akárhogy is nézzük, a mai modern pénzrendszerben a pénz a bankok által keletkezik a kamattal illetett hitel kibocsátásával. A teljes összképet hitelről, ami pénzünket teremti, ritkán értik meg, miközben a társadalomra gyakorolt hatása átfogó és erőteljes. A kamatból (mint pénzrendszerünk beépített tulajdonságáról) három konzekvencia szűrhető le (1) bátorítja a szisztematikus versenyt a rendszer résztvevői között; (2) folyamatosan táplálja a végtelen gazdasági növekedés igényét; és (3) koncentrálja a jólétet azzal, hogy szállítja, irányítja a pénzt a nagytöbbségtől egy csekély kisebbség felé.
  • Bátorítja a versenyt – Amikor egy bank pénzt hoz létre, tegyük fel, biztosít számodra egy 100,000 dollár nagyságú jelzáloghitelt, akkor csak a tőkét hozza létre, mikor jóváírja a számládon. Ezután a következő nagyjából 20 évben körülbelül 200,000 dollárt vár vissza. A bank nem hoz létre kamatot; tőled várja el, hogy megkeresd a második 100,000 dollárt másokkal való interakcióid során. Tehát hogyan lesz kifizetve a hitel, aminek kamatát soha sem hozták létre? Lényegében ahhoz, hogy a hitel kamatát visszafizesd, mások tőkéjét kell felhasználnod. Más szavakkal: a kamat összegének elő nem állítása az eszköz arra, hogy generálja a szűkösséget, amit a banki adósság alapú pénzrendszer a működéséhez igényel. Kényszeríti az embereket arra, hogy olyan pénzért versengjenek, amit soha sem állítottak elő, és csőddel bünteti őket, ha nem járnak sikerrel. A 11. kör története című írás illusztrálja, ahogy a kamat beleivódik a pénzrendszerbe és stimulálja a versenyt annak résztvevői között.
  • Igényli a végtelen növekedést – „A 11.kör” fő egyszerűsítő feltevése a történet, miszerint egyik évről a másikra minden ugyanolyan marad. A valóságban nem a zéró növekedés világában élünk a populáció, termelés és pénzellátás terén sem. A valós folyamat szerint mindhárom növekedést mutat. Az agrár társadalmakban az aratás első terményeit feláldozták az isteneknek. Most e helyett mi munkánk első gyümölcsét a pénzügyi rendszernek adjuk. A valós életben a populáció, termelés és pénzellátás évről évre más mértékben növekednek, ez sokkal nehezebbé teszi, hogy felismerjük mi is történik. A pénzrendszer taposómalomként működik, megköveteli a folyamatos gazdasági növekedést, akkor is, ha a valós átlagos életszínvonal stagnál, nem változik. Röviden: a kamatráta meghatározza az átlagos gazdasági növekedés mértékét, ami ahhoz szükséges, hogy gyakorlatilag minden egy helyben maradjon. Ez a feltételezett igény az örökös növekedésre a modern társadalmunk másik tényállása. A pénzügyi rendszert akkor alkották, amikor még senki sem ismerte fel a határtalan és kötelező növekedés ökológiai, vagy más ellentmondásait.
  • A jóléti koncentráció – A kamat harmadik szisztematikus hatása a jólét folyamatos áramlása az óriási többségtől a csekély kisebbséghez. A leggazdagabbak folyamatos bérleti díjat kapnak azoktól, akiknek kölcsön kell kérniük, hogy hozzájussanak a pénzhez, mint csereeszközhöz. A kamat definíciója: egy folyamat, amely átáramoltatja a pénz azoktól, akiknek nincs elegendő (ezáltal kölcsönt kell felvenniük), azokhoz, akiknek több van a kelleténél (ezáltal képesek kölcsönt nyújtani).Konklúzió: A kamat három fő hatása (verseny, végtelen növekedés igénye, hajthatatlan jóléti koncentráció) a három rejtett motor, melyek bele- és keresztülhajtottak minket az ipari forradalmon. Ez egyben a legjobb és a legrosszabb dolog, amit a modern kor megvalósított. Mindez közvetlenül, vagy közvetetten a kamat három rejtett hatásának – az uralkodó monetáris rendszerünk látszólag jóindulatú jellemvonásainak – az eredménye.
Mik azok a kiegészítő pénznemek?
A kiegészítő pénznemek olyan egyességek egy közösségen belül, melyek arra szolgálnak, hogy a nemzeti valután kívül más fizetési eszközt is elfogadjanak. Másképp közösségi pénznemeknek, helyi pénznek, vagy „közös tendernek” hívják őket. Nem mindegyik közös tender pénznem helyi kötődésű, valamint a közösség építésen kívül egyéb céljai is lehetnek. Mivel arra tervezték őket, hogy párhuzamosan működjenek a nemzeti pénzzel – nem pedig arra, hogy lecseréljék azt –, a továbbiakban „kiegészítő” szót használjuk leírásukra.
Új pénzeket, új pénzügyi innovációkat világszerte egyre növekvő számú közösségben fejlesztenek ki és használnak. Ezek megcélozzák a több, különböző társadalmi és gazdasági kihívást, pl. idősekről gondoskodás Japánban, vagy a városi megújulás Curutiba és Palmeiras térségében Brazíliában és az új munkahelyek teremtése, valamint az életszínvonal emelése más közösségekben, mind anélkül, hogy többletköltséget, adósságot verne az iparra vagy az államra. A közösségi pénz innovációk lehetősége és alkalmazhatósága az ipari korról információ korába történő váltás része. A legtöbbjük nem jelenhetett volna meg az olcsó számítógépes, számítási teljesítmény nélkül. Ez a magyarázata annak a lenyűgöző növekedésnek is a valutarendszerek körében, ami az elmúlt két évtizedben ment végbe. Számuk maroknyiról több ezerre növekedett.
Kézzel fogható bizonyíték a gyakorlati kísérletekről: sokféle közösség demonstrálja, hogy a kiegészítő pénz jelentős pozitív hatással bír a társadalomra, amely használja. Ezek az újfajta pénzek kritikus társadalmi problémákat céloznak meg, amelyek megoldására a hagyományos pénz bizonyítottan alkalmatlan, így pl. a társadalmi erózió, ökológiai hanyatlás, idősgondozás és további gondok.