2013. december 6., péntek

Bernard Lietaer - A kamat alapú pénznemek hatásai és a kiegészítő pénznemek

Mi a kamat alapú pénznemek három fő hatása?
A 16.-ik századig a nyugati civilizációk tiltották a kamat felszámolásának gyakorlatát, mind morális, mind jogi téren. Akárhogy is nézzük, a mai modern pénzrendszerben a pénz a bankok által keletkezik a kamattal illetett hitel kibocsátásával. A teljes összképet hitelről, ami pénzünket teremti, ritkán értik meg, miközben a társadalomra gyakorolt hatása átfogó és erőteljes. A kamatból (mint pénzrendszerünk beépített tulajdonságáról) három konzekvencia szűrhető le (1) bátorítja a szisztematikus versenyt a rendszer résztvevői között; (2) folyamatosan táplálja a végtelen gazdasági növekedés igényét; és (3) koncentrálja a jólétet azzal, hogy szállítja, irányítja a pénzt a nagytöbbségtől egy csekély kisebbség felé.
  • Bátorítja a versenyt – Amikor egy bank pénzt hoz létre, tegyük fel, biztosít számodra egy 100,000 dollár nagyságú jelzáloghitelt, akkor csak a tőkét hozza létre, mikor jóváírja a számládon. Ezután a következő nagyjából 20 évben körülbelül 200,000 dollárt vár vissza. A bank nem hoz létre kamatot; tőled várja el, hogy megkeresd a második 100,000 dollárt másokkal való interakcióid során. Tehát hogyan lesz kifizetve a hitel, aminek kamatát soha sem hozták létre? Lényegében ahhoz, hogy a hitel kamatát visszafizesd, mások tőkéjét kell felhasználnod. Más szavakkal: a kamat összegének elő nem állítása az eszköz arra, hogy generálja a szűkösséget, amit a banki adósság alapú pénzrendszer a működéséhez igényel. Kényszeríti az embereket arra, hogy olyan pénzért versengjenek, amit soha sem állítottak elő, és csőddel bünteti őket, ha nem járnak sikerrel. A 11. kör története című írás illusztrálja, ahogy a kamat beleivódik a pénzrendszerbe és stimulálja a versenyt annak résztvevői között.
  • Igényli a végtelen növekedést – „A 11.kör” fő egyszerűsítő feltevése a történet, miszerint egyik évről a másikra minden ugyanolyan marad. A valóságban nem a zéró növekedés világában élünk a populáció, termelés és pénzellátás terén sem. A valós folyamat szerint mindhárom növekedést mutat. Az agrár társadalmakban az aratás első terményeit feláldozták az isteneknek. Most e helyett mi munkánk első gyümölcsét a pénzügyi rendszernek adjuk. A valós életben a populáció, termelés és pénzellátás évről évre más mértékben növekednek, ez sokkal nehezebbé teszi, hogy felismerjük mi is történik. A pénzrendszer taposómalomként működik, megköveteli a folyamatos gazdasági növekedést, akkor is, ha a valós átlagos életszínvonal stagnál, nem változik. Röviden: a kamatráta meghatározza az átlagos gazdasági növekedés mértékét, ami ahhoz szükséges, hogy gyakorlatilag minden egy helyben maradjon. Ez a feltételezett igény az örökös növekedésre a modern társadalmunk másik tényállása. A pénzügyi rendszert akkor alkották, amikor még senki sem ismerte fel a határtalan és kötelező növekedés ökológiai, vagy más ellentmondásait.
  • A jóléti koncentráció – A kamat harmadik szisztematikus hatása a jólét folyamatos áramlása az óriási többségtől a csekély kisebbséghez. A leggazdagabbak folyamatos bérleti díjat kapnak azoktól, akiknek kölcsön kell kérniük, hogy hozzájussanak a pénzhez, mint csereeszközhöz. A kamat definíciója: egy folyamat, amely átáramoltatja a pénz azoktól, akiknek nincs elegendő (ezáltal kölcsönt kell felvenniük), azokhoz, akiknek több van a kelleténél (ezáltal képesek kölcsönt nyújtani).Konklúzió: A kamat három fő hatása (verseny, végtelen növekedés igénye, hajthatatlan jóléti koncentráció) a három rejtett motor, melyek bele- és keresztülhajtottak minket az ipari forradalmon. Ez egyben a legjobb és a legrosszabb dolog, amit a modern kor megvalósított. Mindez közvetlenül, vagy közvetetten a kamat három rejtett hatásának – az uralkodó monetáris rendszerünk látszólag jóindulatú jellemvonásainak – az eredménye.
Mik azok a kiegészítő pénznemek?
A kiegészítő pénznemek olyan egyességek egy közösségen belül, melyek arra szolgálnak, hogy a nemzeti valután kívül más fizetési eszközt is elfogadjanak. Másképp közösségi pénznemeknek, helyi pénznek, vagy „közös tendernek” hívják őket. Nem mindegyik közös tender pénznem helyi kötődésű, valamint a közösség építésen kívül egyéb céljai is lehetnek. Mivel arra tervezték őket, hogy párhuzamosan működjenek a nemzeti pénzzel – nem pedig arra, hogy lecseréljék azt –, a továbbiakban „kiegészítő” szót használjuk leírásukra.
Új pénzeket, új pénzügyi innovációkat világszerte egyre növekvő számú közösségben fejlesztenek ki és használnak. Ezek megcélozzák a több, különböző társadalmi és gazdasági kihívást, pl. idősekről gondoskodás Japánban, vagy a városi megújulás Curutiba és Palmeiras térségében Brazíliában és az új munkahelyek teremtése, valamint az életszínvonal emelése más közösségekben, mind anélkül, hogy többletköltséget, adósságot verne az iparra vagy az államra. A közösségi pénz innovációk lehetősége és alkalmazhatósága az ipari korról információ korába történő váltás része. A legtöbbjük nem jelenhetett volna meg az olcsó számítógépes, számítási teljesítmény nélkül. Ez a magyarázata annak a lenyűgöző növekedésnek is a valutarendszerek körében, ami az elmúlt két évtizedben ment végbe. Számuk maroknyiról több ezerre növekedett.
Kézzel fogható bizonyíték a gyakorlati kísérletekről: sokféle közösség demonstrálja, hogy a kiegészítő pénz jelentős pozitív hatással bír a társadalomra, amely használja. Ezek az újfajta pénzek kritikus társadalmi problémákat céloznak meg, amelyek megoldására a hagyományos pénz bizonyítottan alkalmatlan, így pl. a társadalmi erózió, ökológiai hanyatlás, idősgondozás és további gondok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése