2014. március 19., szerda

Cyclos 4 Communities lefordítható!

Okostelefon applikáció szimulátor
cyclos.org/mobile_app/simulator.htm
Örömmel jelentjük be, hogy a Cyclos készítői bárkinek szívesen elküldik a felhő alapú Cyclos 4 Communities lefordítható fájljait, melyek egyúttal a pénzintézetek számára kifejlesztett Cyclos 4 PRO-ba is importálhatók lefordítás után.

1 csomagban adjuk közzé ezeket a fájlokat a Cyclos 3 lefordítható fájljaival. 

Tisztázásképpen
Három termékről van szó, Cyclos 3, Cyclos 4 PRO, Cyclos 4 Communities, és ezekhez tartozó mobil app-ok.

1.) A Cyclos 3 teljesen ingyenes, saját szerveren futtatható, van egy korábbi verzióhoz való teljes magyar fordításunk, ezt kell update-elni a mostanihoz, kb. 2000 sor a régi, és még 2000 lefordítandó új sor (Notepad++ ill. Popeye freeware-ek haszálhatóak). A cyclos 3 saját szerverről futtatható, de a Cyclos partnerei is felkérhető hosztingolásra.

2.) A Cyclos 4 PRO kifejezetten pénzintézetek számára lett kifejlesztve, ez még fejlesztés alatt van (pl. a negatív kamatot, angolul a demurrage-t még fejlesztik bele), ez felhőalapon és saját szerver alapon is tud műköni. Ehhez is megvannak a fordítható fájlok.

3.) A Cyclos 4 Communities egy egyszerűsített megoldás, amikor nincs annyi pénz rendszergazdára és szerverszakemberekre, felhő alapú, ingyenes, nonprofitoknak és civileknek, ehhez is megvannak a fordítható fájlok (megegyeznek a Cyclos4Pro fájljaival). 

  A Cyclos 3-hoz tartozik mobil app és sms-fizetési rész, az előbbi teljesen, az utóbbi részlegesen le van fordítva.

  A Cyclos 4-hez is tartozik mobil app, az még lefordítandó.

  A Cyclos 3 és a Cyclos 4 és a Cyclos 4 Communities is teljesen integrálható a mobil app-ekkel az alkalmazás során, ill. okostelefonok nélküli, SMS-fizetéssel.

A Cyclos magyarra fordítható, fordítófájlok:

http://yadi.sk/d/Wm3H2YFMSTfdd

2014. március 7., péntek

Rövidhír - WeHelpen Holland kiegészítő pénznem / helyi pénz

Holland társadalmi kiegészítő pénznem, melyet Hollandia legnagyobb bankja és második legnagyobb biztosítója is fedez. WeHelpen.nl

Mobil app-juk iPhone-ra és mobil app-juk Androidra digitális kiegészítő pénznemként való használatát teszi lehetővé.

Jelentős összegeket spórolnak meg vele az államnak és közben a társadalmi kohéziót erősítik.

Előadás Edgar Kampers-től a TEDxLeiden itt. A holland STRO Foundation-nek dolgozott, mely a Cyclos kifejlesztője.

Jelenleg is kiegészítő pénznem szakértő, a qoin.org vezetője. Önéletrajza itt olvasható az elérhetőségeivel.

2014. február 21., péntek

Az OP (OPPT) által is használatra kipróbált kiegészítő pénznem és a Cyclos Közösségek kipróbálása, létrehozása

A Cyclos 4 program bemutató videója:



Az OP (korábbi nevén OPPT, One People's Public Trust, I UV) által is használatra kipróbált Cyclos 4 közösség, amibe a bolygón bárki beléphet:
http://i-opeen.com/mobile/

Egy német közösség, a Regiomarkt, ami a Lunar nevű kiegészítő pénznemet használja szintén a "Cyclos 4 Közösségek"-en keresztül:
https://www.regio-lunar.de/do/login

Cyclos ​Communities testreszabható közösségi "helyi pénz", kiegészítő pénznem oldal (online is fordítható, ill. a letölthető csomagból, lásd lejjebb):

Cyclos Communities kipróbálási lehetőség:
ehhez felhasználónév demo1 , jelszó demo1

Cyclos Mobil 3 mobil applikáció kipróbálási lehetőség:http://www.cyclos.org/cyclos-demo
felhasználó ehhez szintén demo1 , jelszó szintén demo1

Saját Cyclos Communities közösséged létrehozása ingyen:

Saját Cyclos Communities közösséged felfejlesztése még profibbá (az ingyenes verzió is abszolút teljes értékű):

Android Cyclos Mobil 3 App (a leírása magyarul fent van, a program maga még nincs fent magyarul):

iPhone Cyclos Mobil 3 App

Mobil app és számítógép szoftver, amit le kellene mindehhez fordítani:

Ezt a zip csomagot kell lefordítani ahhoz, hogy minden menjen magyarul (plusz egyeztetni, hogy a Communities fordítandóit tartalmazza-e ez, vagy csak a szerver-PC programot és a mobil appot - szerintünk az utóbbi, a szerző STRO alapítvány még eleddig nem foglalt állást ezügyben). A Communities-t az online admin felületében is lehet fordítani, csak úgy lassú.


A holland alapítvány bárkinek elküldeni ezt a letölthető fordítható csomagot, aminek fájljait a Notepad++ -szal lehet megnyitni (freeware).

2014. február 14., péntek

Almássy Tamás - A Jó Illatú Pénz - közösségi pénz

A Jó Illatú Pénz
Almássy Tamás
A pénznek nincs szaga, s ez nagyon sok baj forrása, talán többé is, mint gondolnánk. Próbáljuk meg elképzelni, milyen lenne, ha tudnánk, ki-ki hogyan jutott a nála lévő pénzhez. Meglódulhat a fantáziánk. Szép lenne, de most hagyjuk az álmodozást. Az viszont nem tartozik a képzelet világába, hogy létezik egy olyan pénz, még ha Magyarországon kevesen ismerik és használják is, amelyikről bizton állítható, gazdája úgy jutott hozzá, hogy segített valakinek. Ezt szépen kifejezi két neve is ennek a pénzrendszernek: szívességbank, kalákakör.

A legszebb benne az, hogy pofonegyszerű. Néhány egymást ismerő ember megállapodik abban, hogy ezentúl, ha valamit dolgoznak vagy adnak egymásnak, akkor ezért alapvetően nem forinttal, hanem egy saját közösségi pénzzel fizetnek. Nevezzük ezt a pénzt mondjuk talentumnak. Az egyezség alapja a kölcsönös bizalom, más nem is kell hozzá. A talentum értékét kell még meghatározni, erre szolgál a következő irányelv: Legyen 1 óra munka ellenértéke 100 talentum.

Most pedig lássuk röviden, milyen jó tulajdonságai vannak még pénzrendszerünknek. (Az elkövetkezőkben “üzlet”-nek fogom nevezni, amikor két tag megállapodik egymással, hogy az egyik valamiben segíti a másikat és ezért valamennyi talentum díjazásban részesül. Bár a szívesség, segítség szebb szavak, az üzlet, még ha lejáratott szó is, jobban kifejezi a lényeget.)

A tisztességes munkát értékeli, felelősségvállalásra ösztönöz

A üzlet olyan emberek közt jön létre, akik később is meg tudják találni egymást. Csak a tisztes munkának van jövője. Ki-ki kénytelen a nevét adni ahhoz, amit a többiek számára nyújt.

Erősíti a személyes kapcsolatokat, közösségerősítő/építő
A talentum emberi léptékű, zárt közösségen belül forog. Amikor egy üzlet megköttetik, akkor:
– Olyan tagok kerülnek kapcsolatba, akik már ismerik egymást. A sikeres együttműködés erősíti kapcsolatukat.
– Olyan tagok találkoznak, akik azelőtt még nem ismerték egymást. Az üzletnek köszönhetően megismerkedtek, s pozitív képet alakítottak ki egymásról.
Az üzlet létrejöttéhez két embernek meg kell találnia egymást, ezt elősegíti a rendszer belső keres-kínál listája, de egyáltalán nem biztos, hogy ez a regiszter fogja összehozni az üzletfeleket. Legalább ekkora szerepe van a korábbi üzletkötésekből származó kollektív tapasztalatnak is.

Szeretettel jár, adni tanít
Az üzletet megkötők legkésőbb az üzletkötés során megismerik egymást. Ez azt jelenti, hogy az üzletkötés “tárgya” (ami lehet szolgáltatás is) az esetek nagy többségében úgy készül el, hogy a készítő már tudja, kinek csinálja. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a tudás megváltoztatja a viszonyát munkájához, a leendő tulajdonos iránt érzett tisztelete, szeretete kisugárzódik a neki szánt “dologra” is, többet szeretne adni, mint amennyi “jár”. Ez éppen az ellentéte a modern társadalmak lényegi elemének tartott elidegenedésnek.

Együttműködésre alapoz/tanít
A tagok egymás kölcsönös segítésével szeretnék problémáikat megoldani. (A kölcsönös nem kétoldalú együttműködést jelent.) Én kapálok valakinek, cserébe valaki (más) majd vigyáz a gyerekemre. A közösségben rejlő (és a mai világban gyakran rejtve maradó) erőforrások kihasználása a cél.

Önbizalom-erősítő, személyiség-építő
Az általános elidegenedés, a feleslegesség érzete személyiségromboló hatású. Annak megtapasztalása, hogy a közösségnek szüksége van ránk, hogy amit tudunk, az értékes és fontos, csökkenti, jó esetben megszünteti ezeket a negatív hatásokat.

Éppen annyi van belőle, amennyi kell; mindig rendelkezésre áll
Talentumból nem kell bankjegyeket nyomtatni, nem kell szabályozni a forgalomban lévő pénz mennyiségét. A lehető legdemokratikusabb módon, tökéletes önszabályozással zajlik a pénz teremtése. Ha két tag üzletet köt, akkor az üzlet lekönyvelése során létrejön annyi talentum, amennyivel az egyik tag nyújtotta szívességet a másik tag viszonozni tudja.

Nem inflálódik
A talentum pénz keletkezése mögött mindig valós teljesítmény van, éppen az, ami az üzlet tartalma. Mivel nincs bankjegy, nem fenyeget az a veszély, hogy a vezetés túlzott mennyiségű pénz kibocsátásával vásárlóerő-többletet teremt, amivel szemben nem áll megfelelő árumennyiség. (Bizonyos inflálódás elképzelhető egy olyan környezetben, ahol az infláció mindennapos, megszokott dologgá vált. Ilyen esetben előfordulhat, hogy az eladók “megszokásból” fokozatosan egyre nagyobb árat szeretnének érvényesíteni. De még ilyenkor sem biztos, hogy ez a tendencia jut uralomra, mert a vevők ellenállása meghiúsíthatja az árszint emelkedést.)

Biztonságot nyújt
A kalákakör a helyi gazdaság erősítésének egyik szép lehetősége, ilyetén módon segíti elszakadásunkat a világgazdasági folyamatok szeszélyeitől. A kalákakör tőzsdekrach alatt is zavartalanul üzemel, sőt!

Lehetséges problémák
Nézzük meg a talentum pénz árnyoldalait, a vélt vagy valós problémákat is, amelyeket alkalmazása felvet.

Egy nagy adósságot felhalmozó tag kilép, elköltözik vagy meghal
Ez valós probléma, de jól kezelhető. A nagyobb körökön belül külön felelőse van a túl nagy tartozást vagy túl nagy pluszt felhalmozó tagok megkeresésének. (A túl nagy plusz is gond, mert az az ember, aki mindig csak ad, kiéghet, és esetleg örökre elvész a közösség számára. Rájuk is oda kell figyelni!) Ez az ember elbeszélget az eladósodottal, közösen keresik a lehetőséget arra, hogy tudja tartozását törleszteni, mit tud felajánlani a közösség számára, mire van szüksége a többieknek. Gyakran ez a megkeresés elegendő. Természetesen nagyon fontos, hogy mikor avatkozik be. Közösségenként külön kell meghatározni, mi az a szint, ami fölött foglalkozni kell az adósságokkal. 

Nagyon nagy szerepe van az emberismeretnek is, hiszen az egyik ember esetében már 5 000 talentum adóssággal is foglalkozni kell, míg a másiknál 20 000 talentum sem probléma. Hasonló a helyzet akkor is, ha nincs külön adósság-felelős. Általában mindenhol létezik egy limit, amin túllépve már nem fizethet talentummal a tag, de a közösség dönthet úgy egyedi esetekben, hogy pl. Kis István most építkezik, ezért az elkövetkező két évben számára a limitet felemeljük.

Ha a kilépés mégis bekövetkezik, tragédia akkor sem történt. A kilépő által “elvitt” értéket a teljes közösség fizeti, egy tagra elviselhető összeg (általában 1-2 órányi munka értéke) jut, ez a kockázat vállalható.

A vezetőség túlköltekezik, a rendszer fenntartása túl sokba kerül
Ez is reális veszély. Az első működő rendszer azért szűnt meg, mert az ötletgazda minden erejét az ötlet terjesztésének szentelte, s azt várta társaitól, hogy ezt finanszírozzák, ami meghaladta az erejüket.
Ez ellen is lehet védekezni, a tagoknak kontrollálnia kell, hogy a vezetőség mire mennyit költ. Be lehet építeni például olyan fékeket, hogy a vezetőség által előzetes közösségi jóváhagyás nélkül egy bizonyos limit fölött elköltött talentumért a vezetőség a saját számlájára vállal felelőséget. Ha a közgyűlés utólag nem hagyja jóvá a kiadást, akkor nem a közösség fizeti meg, hanem aki döntött a kifizetésről.

Még a talentum pénz is megronthatja a barátságot
Ez sem elképzelhetetlen. Nem érdemes szűk baráti körben kalákakört szervezni, s a barátoknak tett szívességeket sem mindig érdemes elszámolni.

2014. február 7., péntek

A Közösségi Önsegítő Rendszer Elméleti és Gyakorlati Alapja - Helyi Pénz, Zöld forint

Helyi Pénz - Zöld Forint

A Közösségi Önsegítő Rendszer Elméleti és Gyakorlati Alapja

A British Council támogatásával
   
Tartalomjegyzék
I.) Helyi érvényességű pénzek a múltban és a jelenben
1.) Történelem
2.) Zöldforint?
3.) A KÖR és más szervezetek, intézmények kapcsolata!
4.) Hogyan támogatja a KÖR a helyi kisvállalkozásokat?
5.) A KÖR adózásának kérdései
6.) A KÖR Szabályai
7.) GYAKORI KÉRDÉSEK A KÖR-ről
II.) Tanulmányok
1.) MESE
2.) Mi a baj Globális Gazdasággal?
3.) Mi a baj a pénzzel?
A.) A helyi, vagy alternatív pénzek szerepe
B.) A ZöldForint használatának elõnyei
4.) Együttműködés
III.) Magyar KÖR-ök
1.) Szolnoki KÖR csoport
2.) BP Talentum
3.) BP Krajcár Kör
4.) Miskolci ÓraKÖR
5.) Ászokfa
IV.) Külföldi KÖR-ök
V.) Jótékonysági Cserebolt
Használd az idődet okos dolgokra! Cseréld el áruidat és szolgáltatásaidat pénz nélkül!
1998 novemberében a British Council támogatásával a Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 12 fős tanulmány-csoportjának lehetősége nyílt az Angliában már több éve működő Local Exchange Trade System (LETS-Helyi Cserekereskedelmi Rendszer) megismerésére.
A rendszer megismerése és a tapasztalatok összegzése alapján a fejlesztő csoport kidolgozta a magyar sajátosságokat is figyelembe vevő Közösségi Önsegítő Rendszert (KÖR), amely elméleti és gyakorlati minta alapján ma már számos önsegítő kisközösség működik magyarországon.
A fejlesztők a külföldi és hazai példákon is tapasztalták, és tisztában is vannak azzal, hogy nincs egynemű és mindenek felett álló megoldás a helyi kisközösségek problémáinak kezelésére, egy rendszerben való modellezésére, ezért jelen honlap segítségével kívánják bemutatni azt a sokszínűséget, ami a már létrejött KÖR-öket, vagy hasonló csoportokat jellemzi, teret kívánunk nyújtani a témát érintő elméletek alkotó vitájának, tanulmányok, kutató munkák és más vélemények szabad és cenzúramentes cseréjének, és meg szeretnénk teremteni a már működő, vagy alakulófélben lévő önsegítő csoportok közötti kapcsolattartás, kommunikáció és együttműködés internet alapú lehetőségét.
Források;
  • Liz Shepard; LETS Infopack, Letslink UK
  • Jan Wyllie ; Trend Monitor Steven Knight,
  • Nigel Leach; LETS Solutions Liverpool LETS Development Team
  • Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége; 1998 11 26-1998 12 09 Tanulmány csoport Angliában a British Council szervezésében
  • Izsák Éva; egy tanulmányút tapasztalatai
  • LETS Hungary-KÖR fejlesztő csoportja; LETS Projekt Megvalósítási terv

I.) Helyi érvényességű pénzek a múltban és a jelenben.


1.) Történelem

A helyi pénzek (amint azt a történelem is bizonyítja) az egyik leghatékonyabb és azonnal alkalmazható megoldást kínálják a magas munkanélküliség által sújtott területeken.
A helyi pénzek - melyek a múlt stabil gazdasági gyakorlatán nyugszanak - lehetővé teszik, hogy az emberek javaikat és szolgáltatásaikat helyben cseréljék, függetlenül attól, hogy van-e hivatalos pénzük vagy nem. Ez a gyakorlat ősrégi elveken alapszik.
A helyi, vidéki, vagy regionális városi pénzek használata gyakorlatilag mindenütt elterjedt volt egészen a múlt századig, a bank és pénz-rendszer általános központosításáig.
A reneszánsz kor jólétének hihetetlen virágzása a helyi és városi pénzre épült. Megszokott dolog volt a helyi pénz használata a helyi kereskedelem tevékenységében, s ezzel egy időben számos különböző nemzetközi pénzt is használtak az export és import során. Ez a többszintű pénzrendszer lehetővé tette a városok és régiók saját belső gazdasági biztonságának és összetartó erejének fenntartását, és egyúttal a nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolódását.
Még ma is léteznek helyi pénzek egy-egy szerencsés helyen, mint például Tokióban, Szingapúrban és Guernsey-n (Nagy-Britanniától délre fekvő sziget).
Jelentős sikerrel vezettek be helyi pénzeket az elmúlt években vidéki/tartományi önkormányzatok a világ más részein is, mint például Salta és Nyugat Argentína más részei, ahol ez gazdasági fellendülést okozott.
1984-ben Salta tartományában a kormányzó (akire akkoriban üres kassza sandított) saját váltó kibocsátását határozta el. A gazdaságot infláció sújtotta, így a váltók használata, mely azonnali kifizetést tett lehetővé, értéket jelentett. Az utalványokat elfogadták fizetőeszközként az üzletekben, a helyi önkormányzatnál adót lehetett befizetni ilyen módon, s hamarosan elterjedt a használata. 1986-ban a helyi utalványok újraélesztették a gazdaságot, és a pénzforgalom 60%-át tették ki.
Az első LETS-t Michael Linton 1983-ban alapította Kanadában, Brit Kolumbiában. A pénzegység a Zöld Dollár volt, értékében azonos a kanadai dollárral, és az első év alatt 250.000 zöld dollárnyi forgalom valósult meg.
Az Egyesült Királyságban jelenleg több mint 450 csoport működik, 14-től 500 fős létszámmal. A legnagyobb csoport Ausztráliában, Új Dél Wales-ben, Sidney köze-lében működik 1991 óta, 1800 tagja van, évi forgalmuk egyenértéke 270.000 USD. Ehhez már üzleti vállalkozások is csatlakoztak.
Az idődollárt Edgar és Jean Cahn találták ki. Jean azóta meghalt, de Edgar Cahn heti 80 órán át dolgozik a diákjaival és önkénteseivel az idődollár terjesztése érdekében. Miamiban a csoportnak 800 tagja van, s ezek havonta mintegy 8000 órát dolgoznak, összekötve egymással fiatalokat és időseket.
El Paso nagyon szegény település, az idődollár rendszer mégis működik egy női szerzetesrend támogatásával. Kidolgozták az emberek részvételét Pl. betegeket szállítanak, várandósoknak tanácsadást szerveztek, beteg gyermekeket őriznek otthon, bevásárolnak a házhoz kötöttek részére.
Tallózás az angol weblapon; www.communities.org.uk/lets

2.) Zöldforint?

Pénzhiány, avagy a krónikus tétlenség!
Soha nem értettem meg azt, hogy a mai felvilágosult világban egyébként tanult, intelligensnek és értelmesnek tartott emberek, férfiak és nők miért üldögélnek otthonukban magukba roskadva és azon dilemmázva, hogy nincs pénzük a mások munkájának megfizetésére, illetve másoknak nincs pénzük az Ő munkájuk megfizetésére.
Mintha a pénz fizikai megléte, vagy meg nem léte számítana is ebben valamit.
A pénz, - ez a tetszetős és színes papírdarab - valójában pedig nem más, mint csak egy közvetítő eszköz az embereknek az egymás között elvégzett munkájuk elszámolására. Ahogy kapom, már adom is tovább. Nem mindegy hogy mi van arra a papírdarabkára ráírva addig a rövid ideig, amíg nálam van? Ft. vagy ZöldForint.
A ZöldForint vagy helyi pénz legfontosabb - és legforradalmibb - jellemzője, hogy fizetőeszközként nem egy központi testület, bank, vagy az állam, hanem a cserében szigorúan résztvevő személyek hozzák forgalomba, náluk keletkezik pont annyi amennyi kell, és addig "él" amíg el nem számoltak a csoporttal.
Hogyan keletkezik a ZöldForint?
Akkor keletkezik, amikor két résztvevő fél cserélni kíván egymás között, ám az egyiknek éppen nincs semmi olyanja, amit cserére kínálhatna. Az átadott áru/szolgáltatás értékét tehát a valódi pénzhez hasonló alku során ZöldForint-ban fejezik ki. Ezúttal az elfogadó esetében mínusz, az átadó esetében plusz irányban mozdul el a személyes Zöldforint egyenlegük. Majd egy másik alkalommal, a csoport egy másik tagjánál kompenzálódhat az egyenlegünk. A cseréket és ZöldForint egyenlegeket számfejtjük, nyilvántartjuk. Ehhez segítséget ad a KÖRMÖLŐ nyilvántartó program.
A ZöldForint használatának előnyei;
  • Mindig éppen annyi van belőle, amennyi kell - hiszen a cserében részt-vevők hozzák létre éppen akkor és annyit, amennyi kell
  • Nincs kamat - hiszen soha senkinek nem kell kölcsönöznie vagy kölcsön adnia
  • Nincs fizetési határidő - mivel a -PONT negatív egyenlege csak egy határozatlan "kötelezvény" arra, hogy a jövőben visszaadjuk a közös-ségnek akkor, amikor alkalmunk lesz rá
  • Az értékek az adott közösségben maradnak, nem lehet kivonni, exportálni stb., és mindig visszaforgatódik a helyi gazdaságba - hiszen máshol nem használható
Mire használható a KÖRPONT vagy Zöld Forint?
  • Beszerezhetjük mindazon dolgokat, amelyek megvásárlására nincs elegendő készpénzünk - bármi, amire szükséged van, s amit a közösséged felajánl a tied lehet, vagy kérheted
  • Kihasználatlan szakértelmedet a közösség szolgálatába állíthatod - mindenki ért valamihez és valakinek pont arra szüksége is van, csak legtöbbször nem tudja megfizetni. A KÖRtagoknak azonban mindig éppen annyi PONT-ja van, amivel megvásárolhatja azt.
  • Meglévő és új készségek, képességek fejleszthetőek ki, megteremthető a bizalom - nem elég az, hogy szeretünk valamit csinálni, a KÖRben megszerezhető a tapasztalat, kiépíthető a bizalmi tőke és kapcsolatrendszer, új vállakozássá is kinőhetjük magunkat

Az alábbi "További bejegyzések »" linkre kattintva ez a cikk folytatódik.

2014. január 31., péntek

Alternatív Pénzek: BerkShares, Toronto Dollar, Ithaca Óra, Történelmi Példák

Gondolatok a helyi pénzről ithacai szemmel
Alternatív Pénzek: BerkShares, Toronto Dollar, Ithaca Óra
Történelmi Példák
Dr. Botos Barbara
stratégiai referens, Polgármesteri Hivatal, Tatabánya
Cornell Egyetem
Ithaca, NY
Hubert Humphrey Program
Előszó
Mi is valójában a pénz, és miért tűnik olyan misztikus dolognak? Teremthetünk-e mi is pénzt vagy helyettesíthetjük esetleg mással? Játszhatunk akár bankot is? Számos kérdés merül fel a túlmisztifikált pénzügyi világ körül. Pedig a válasz egyszerű és pozitív. Nemzetközi példák tömkelege igazolja a helyi pénzek létjogosultságát és működőképességét. Csak Magyarországon ismeretlen és idegen világ ez.
A klasszikus megközelítés szerint a pénz meghatározásaként a pénz technikai funkcióit szokták felsorolni (forgalmi eszköz, fizetési eszköz, felhalmozási eszköz, általános értékmérő). De sokszor megfeledkeznek a közgazdasági funkciójáról, miszerint a pénz gazdasági szabályozó funkciókat is betölt. Számos pénzhelyettesítő létezik, amelyek pénzteremtésre általában nem alkalmasak, mivel azt csak helyettesítik. Ilyenek a technikai pénzhelyettesítők, amelyek már mindenki által ismertek. Többek között példa rájuk az egészségkártya, a pontgyűjtő kártya, az étkezési utalvány, az üdülési csekk, de akár a bankkártya is. A kevésbé ismert közgazdasági pénzhelyettesítők viszont a pénz gazdasági szabályozó funkcióját javítják, pl. serkentik a gazdasági aktivitást egy-egy térségben, és növelik a pénz forgási sebességét, miközben az értékmérő funkciót a hagyományos pénz látja el. A helyi pénz azért képes biztosítani a pénzkínálatot egy adott közösségen belül, mert a helyi közösségen kívül használhatatlan, nem tartanak rá igényt, illetve nem fogadják el. A világon számos közgazdasági pénzhelyettesítőt használnak. A tanulmány első részében a jelenleg is működő és legismertebb amerikai és kanadai pénzhelyettesítő rendszereket elemzem.
Kun János (2006) írása szerint a pénzhelyettesítőknek a nagy gazdasági válságok alatt, illetve után volt reneszánszuk, mivel a válságok alatt az érzékelhető, hogy az áruk, szolgáltatások iránti potenciális kereslet és a potenciális kínálat is jelen van, a tranzakció azonban pénz hiányában nem tud létrejönni. A jelenlegi gazdasági válság pontosan ilyen jelenségeket produkál helyi szinten. Kérdés, miért nem lépnek a helyi közösségek? A Római Birodalom megszűnésével a feudális gazdaságok virágoztatták fel az utódállamokat. A nagy rendszerek működéséptelensége esetén minden esetben előtérbe kerülnek a kisléptékű megoldások. Milyen jogi, társadalmi akadályokba ütközik egy ilyen helyi rendszer megvalósítása? A tanulmány második részeiben a kérdéskör ezen vetülete kerül majd megvitatásra.
Ithaca óra
A New York állambéli Ithaca városában (átmenetileg) élve sikerült megismernem és csatlakozom az igen jól működő „Ithaca óra” (Ithaca Hours) nevű pénzhelyettesítő rendszerhez, amely az Amerikai Egyesült Államok legrégebbi és legnagyobb helyi pénz rendszere, amely még ma is működik. Az Ithaca óra csak Tompkins megye földrajzi határain belül használható.
Egy Ithaca óra 10 USD-t ér, azaz közel 2.000 Ft-nak feleltették meg egy óra munkavégzésének átlagos díját. A rendszerben egy munkaóráért fizetnek egy bankjeggyel, amelyet a későbbiekben egy másik munkaórára lehet fordítani. Ez persze bizonyos esetekben megváltoztatható, amennyiben különleges szolgáltatásról van szó. Egy Ithaca óra természetesen nem tartalmazza az egyéb anyagdíjat, amelyért minden esetben külön kell fizetni. Azon vásárolt termékek esetében pedig, amelyek nem szolgáltatások, az Ithaca óra névleges értékével számolnak, bár előfordul az is, hogy csak bizonyos százalékban engedi a kereskedő az Ithaca órával történő fizetést, ami egyben érthető is, mert ezek a kereskedők nemcsak az Ithaca órával lefedett területről vonzzák a potenciáis vásárlókat. Viszont minden Ithaca óra használatával a kereskedők amerikai dollárt spórolnak meg.

Az alábbi "További bejegyzések »" linkre kattintva ez a cikk folytatódik.

2014. január 24., péntek

Helyi Pénzek Előnyei és Silvio Gesell

Helyi Pénzek Előnyei

Főbb eltérések a jelenlegi gazdasági rendszertől
  • freigeld (szabad pénz)
    • Minden pénzt egy korlátozott időtartamra bocsátanak ki.
    • Hosszútávú megtakarítás esetén a pénzt le kell kötni vagy befektetni.
  • freiland (szabad föld)
    • Minden földet közösségi intézmények birtokolnak, csupán bérelni lehet (nagyon hosszú időre is) (lásd még: Henry George).
A (feltételezett) eredmények:
  • Többet költenek az emberek fogyasztásra és beruházásra
  • A fogyasztók felesleges pénzüket vállalkozások fejlesztésére fordítják
  • Teljes foglalkoztatás: Munka mindenkinek, aki dolgozni akar
  • A gazdasági növekedést a közösség tudja szabályozni
  • A kamatok hosszabb távon nullára esnek le
  • A freiland megelőzi a magas valódi földárakat
  • Megszűnik az óriási társadalmi egyenlőtlenség
  • Hosszabb távon mindenkinek kevesebb órát kell dolgoznia hetente
A wörgli kísérlet 1932-ben a tiroli településen, Wörglben vezették be a rendszert a gazdasági világválság hatásainak csökkentésére. Nemcsak áruvásárlásra, szolgáltatások kifizetésére volt alkalmas, de még a települési adókat is leróhatták vele. Fedezetül a helyi takarékban elhelyezett összeg szolgált. A fizetési utalványokat havonta 1% forgásbiztosítási illetékkel kellett érvényesíteni. A Silvio Gessel német közgazdász elméletére alapozott ötlet annyira bevált, hogy számítások szerint a helyi pénz tizenháromszor gyorsabban forgott, mint a schilling (az akkori fizetőeszköz). A pénzkörforgás és ezzel a gazdasági teljesítőképesség megnőtt, a munkanélküliség csökkent. Az eredményt akkor a sajtó a wörgli csoda néven emlegette, és száz további település szerette volna bevezetni, azonban az Osztrák Nemzeti Bank betiltotta a hasonló kezdeményezéseket. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Freiwirtschaft , magyar nyelvű oldal

2014. január 17., péntek

Miként lehetne a pénzhiányt megszüntetni Magyarországon?

Miként lehetne a pénzhiányt megszüntetni Magyarországon?

A magyar költségvetésnek többek között azért nincs pénze, mert a magyar állam adóbevétele fedezetére több mint egy évtizede már csak hitellevelet bocsátott ki és nem normális állami pénzt. A hitellevél formájában történő pénzkibocsátásnak viszont az a hátránya, hogy érte tetemes kamatot kell fizetni a bankrendszernek. Mára már több mint 12 000 milliárd forint értékű állami hitellevél van forgalomban államkötvények, kincstárjegyek és más állami adóslevelek formájában. Ezeket a hitelleveleket a magyar állam saját kibocsátású pénzzel visszavásárolhatná. Ennek nincs alkotmányos akadálya. Jogi akadályát is csupán az képezi, hogy az egyszerű többséggel megváltoztatható Nemzeti Banki törvényben az állam önként lemondott pénzkibocsátási jogáról s azt átengedte az MNB-nek. Ezt a jogszabályt az állam minden további nélkül egyszerű parlamenti többséggel megváltoztathatná. Az igazi akadályt nem ez jelenti, hanem a bankrendszer és azok tulajdonosainak az ellenállása.
Amennyiben az állam hajlandó lenne saját kibocsátású pénzzel visszavásárolni a hitelleveleit, akkor egyidejűleg azt is elő kellene írnia a Magyarországon működő bankok és pénzintézetek számára, hogy a részleges tartalékrendszerről fokozatosan át kell térniük a száz százalékosan fedezett tartalékrendszerre. 2002. augusztus 1. óta a bankok számára előírt kötelező tartalékráta 5%. Amennyiben az állam előírná a bankoknak, hogy tartalékalapjaikat 5%-ról 100%-ra töltsék fel, úgy a bankok a tőlük állami kibocsátású pénzzel visszavásárolt államkötvények ellenértékét erre a célra használhatnák. Ez azt jelenti, hogy a magyar állam úgy szabadulhatna meg a több mint 12 000 milliárd forintnyi adóslevelétől, hogy az nem okozna inflációt, mert a bankrendszerbe kerülne a hitellevelek ellenértéke és ez a pénz nem lenne forgalomban. Ez a költségvetést tehermentesítené évi mintegy 1200 milliárd forint kamatkiadás alól. Nyilvánvaló, hogy ebből az összegből megfelelően finanszírozni lehetne az egészségügy, az iskolaügy és a nyugdíj-rendszer konszolidálását, korszerűsítését.
Közismert, hogy amikor a bankok pénzügyi nehézségekkel küszködtek, az állami költségvetésből három ízben is kaptak nagy összegű támogatást – összesen 500 milliárd forint került a bankokhoz 20 évi kamatozású állami kötvények révén a háromszori bankkonszolidáció keretében. Ma a bankrendszer egésze folyamatosan óriási nyereséget ér el, ezért az ország jelenlegi eladósodása indokolttá teszi, hogy a bankrendszer visszafizesse a számára nyújtott konszolidációs támogatást. Ennek nincs sem pénzügytechnikai, sem jogi akadálya – mindössze a politikai akarat hiányzik hozzá.
Felül kell vizsgálni a költségvetés és a Nemzeti Bank, illetve a költségvetés és az egész bankrendszer kapcsolatát. Ezen igény alátámasztására vegyünk közelebbről szemügyre egy konkrét esetet. 2001-ben sor került a forint felértékelésére. Ebből a Magyar Nemzeti Banknak könyvelésileg hátránya származott. A központi költségvetés 250 milliárd forintot fizetett ki készpénzben a Nemzeti Banknak könyvelési veszteségei pótlására. Az úgynevezett veszteség alapja a 10 milliárd euró (mintegy 2500 milliárd forint) devizatartalék forintértékének a csökkenése, a magyar pénz már említett felértékelése miatt.
A 2001. évi LVIII törvény a Nemzeti Bankról úgy rendelkezik, hogy az MNB a külföldi pénznemben fennálló követeléseinek és kötelezettségeinek az év utolsó napján érvényes hivatalos árfolyamon történő átértékelési különbözetét, akár mint nyereséget, akár mint veszteséget tartalékalapjába köteles helyezni. Így kell eljárnia értékpapír-állományával is, piaci értékelés figyelembe vételével. A hivatkozott törvény 17. §-a arról is rendelkezik, hogy a pénz- és értékpapír eredetű árfolyamkülönbözetek tartalékai nem vonhatóak össze. Ha az ilyen nyilvántartás pozitív egyenlegű, akkor a pénz a Magyar Nemzeti Banké, ha hiány mutatkozik, akkor azt a központi költségvetés készpénzben megtéríti. Az összeget a tárgyévet követő március 31-ig kell kifizetni, de a tárgyév december 31-re kell elkönyvelni.
Miután semmire sincs pénz, jogos a kérdés, hogy honnan lehet mégis ilyen hatalmas összeget az MNB támogatására biztosítani? A tények azt mutatják, hogy az Államadósság-kezelő Központ, amely részvénytársaság, már hónapokkal korábban növelte hitelfelvételét és kötvénykibocsátását. Az így kapott pénzt a költségvetés egyszámlájára helyezte, és innen az MNB inkasszóval leemelte.

2014. január 10., péntek

Önálló fizetőeszköz, saját kibocsátású helyi pénz

Önálló fizetőeszköz, saját kibocsátású helyi pénz

Gazdasági válság idején sokhelyütt felmerül a saját kibocsátású, független fizetőeszköz létrehozásának kérdése. Egy térségen belül ésszerűnek tűnik, hiszen ahol eddig használtak a nemzeti valutáktól független fizetőeszközt, ott a helyi gazdaságra mindenképpen jótékony hatással volt. Kétségkívüli előnye, hogy ha a fizetőeszköz értékét nem az állami valutából következtetik, hanem a helyi adottságokból, erőforrásokból származtatják, akkor stabil, a környező gazdasági mutatóktól független pénzt lehet létrehozni.
A magam részéről úgy gondolom, hogy a kibocsátást a helyi, vagy regionális önkormányzatra kell bízni, így a piacon lévő pénz mennyiségét nem a bankok, hanem a terület vezetése felügyelheti. Ezzel bár a bankoknak nem kamatozik oly módon, ahogy a nemzeti valuta, viszont nem is jelennek meg a pénzmultiplikátor mechanizmusok.
Magyarországon pénzt -ellentétben a közhiedelemmel, nem az állam bocsát ki, hanem a bankok, mégpedig saját érdekeiket és nem a nemzetgazdaság, végső soron az ország és polgárainak érdekében.
Mivel ésszerűen a saját valutát kezelő pénzintézetek valóban csak kezelik a pénzt, nem bírnak felette irányítással, így a fizetőeszköz nem válik befektetési manipulációk eszközévé. Bár ezzel együtt jár az is, hogy betétekere (befektetésekre) sem lesz alkalmas, mégis ebből fakad gazdaságélénkítő ereje. Ugyanis a használónak nem a megtakarítás lesz a célja, hanem a vásárlás, tehát a pénz nem számlákon fog pihenni, hanem a gazdaság vérkeringését indítja be.
Hazánkban a közelmúltban Bicske polgármestere jelentette be önálló fizetőeszköz kibocsátását, ám ez a gyakorlatban nem valósult meg.
Nagy-Britanniában számos (százas nagyságrendű) kistelepülés döntött a világválság hatásainak enyhítése érdekében hasonló pénzek kibocsátása mellett. Németországban az elmúlt években ipari termelő cégek vezettek be hasonló elven működő vállalati pénzeket, melyek a telepen belüli éttermekben, büfékben és a kapcsolódó létesítményekben volt beváltható.
A rendszer legfontosabb feltétele a bizalom. Bizalom abban, hogy ha elfogadom a munkámért cserében, akkor majd tőlem is elfogadják. Valójában nincs ez másként az állami valutákkal sem. Emlékezzünk csak vissza akár a nem is olyan régmúltra. A pengő pályafutását hihetetlen nevekkel ezer milliárd bilpengőkkel fejezte be. Még emlékezhetünk akár a kabaréjelenetre, amikor a gyári munkás egy bőröndnyi pénzt kap, de mire a boltba ér, a legértékesebb a bőrönd, amiben vitte a pénzt.
Az elfogadóhelyek kiépítésével, a pénz alapját képező érték helyes megválasztásával és a belé fektetett bizalommal összességében egy valóban jól működő, és a makrogazdasági helyzettől teljesen független, értékálló fizetőeszközt teremthetünk.
Nomen Nescio

2014. január 3., péntek

Almássy Tamás - A helyi gazdaság erősítése kooperáción alapuló helyi pénzügyi együttműködésekkel

Almássy Tamás - A helyi gazdaság erősítése kooperáción alapuló helyi pénzügyi együttműködésekkel

A jelenlegi, válságokkal terhes helyzetből sok szerző egy akár paradigmaváltásként is értékelhető változásban látja a kiutat, amely során a jelenlegi egoista kapitalizmust felváltja egy olyan társadalmi-gazdasági formáció, amelynek a helyi kisközösségek adják az alapját. Ehhez többek közt új típusú pénzre és pénzintézetekre is szükség van. Felmerül a kérdés, mennyire lehetnek sikeresek ezek az új gazdasági formák? A fönntarthatóságot általában csak gazdasági szempontból szokás vizsgálni, ám a gazdaság csak “saját magunk visszatükröződése” (Dauncey). 

A fenntarthatóságnak fontos antropológiai –etikai összetevői is vannak, amelyről általában meg szoktunk feledkezni. Az egészséges társadalom tiszteli a természetet, elismeri az élő és az élettelen világ jogát a háborítatlan létezésre; tagjainak és részközösségeinek megadja az önrendelkezés jogát (valós demokrácia, szubszidiaritás); lehetővé teszi a különféle kultúrák virágzását; támogatja az informális kapcsolatokon nyugvó, helyi önsegítő hálózatok kialakulását. Ám a kisközösségeket erősen szétbomlasztotta a város. Douthwaite azt javasolja, hogy szakadjuk el a jelenlegi gazdasági logikától, szerezzük vissza a közösség gazdasági kulcsfolyamatai fölötti ellenőrzést. 

Az itt idézett gazdasági elvei megfelelnek ennek: növekedjék a helyben maradó vagyon és a hozzáadott érték; a helyi gazdaságra vonatkozó döntéseket helyben hozzák meg; csökkenjen a pénzügyi függés; váljon függetlenné az energiaellátás, az élelmiszereket és a ruházatot helyben teremtsék elő. N.B. A helyi fogyasztásra ösztönzés nem egyenlő a fogyasztásra ösztönzéssel. Ha a távoli országokból behozott termékeket közeli országok termékei vagy hazaiak váltanák fel, sokat nyerhetnénk a fenntarthatóságnak. 

A helyi gazdaságot erősítő pénzügyi kezdeményezések és intézmények 

Jól szolgálhatja a közösség érdekeit egy olyan pénz, amely kizárólag értékmérő és a megtakarítás nem jár kamatjutalommal. Segítségével jól elkülöníthető a “külkereskedelem” és a helyi forgalom, élénkíti a helyi forgalmat, nem inflálódik. A kaláka köröknek, ahol ezt használják, közösségerősítő hatásuk van, erősítik a személyes kapcsolatokat, tagjaiknak biztonságot nyújtanak. Az ilyen helyi pénz egyik legkorábbi újkori példája a Silvio Gesell féle “rozsdásodó pénz”. Az 1929-33-as túltermelési válság deflációval is járt, az árak drasztikusan estek, megérte a pénzt tartalékolni, a forgalom leállít. Az ausztriai Wörglben Gesellék olyan pénzt bocsátottak ki, melyre havonta a névérték 1%-ának értékében bélyeget kellett ragasztani. 

Ez a pénzromlás arra ösztönözte az embereket, hogy minél előbb szabaduljanak a pénztől, ez pedig élénkítette a forgalmat. Később az Osztrák Nemzeti Bank pénzkibocsátási monopóliumára hivatkozva betiltotta ezt a helyi pénzt. Több mint 300 féle hasonló helyi pénz volt forgalomban az USÁ-ban is ugyanabban az időszakban. Később ezeket is betiltották. 

A 18-19. század Amerikájában jellemzően helyi bankok működtek, melyek a helyi forrásokat helyben fektették be. A bankár ismerte a környék lehetőségeit, szükségleteit, elsősorban a hitelkérő személyiségére, múltjára, családjára kölcsönzött, nem pedig hitelfedezetre. A bank helyi pénzt bocsátott ki, s ez a pénz a szűkebb régióban forgott, ott teremtett jólétet. 

A 19. század második felében a városokban létrejöttek a nagy pénzügyi központok, nagy volt a tőkeigényük, a vidéki kis bankok inkább nekik kölcsönöztek, így a pénz eltűnt a vidékről, s ez nagy visszaesést okozott a farmerek körében. Egy modern példa: Chicago egyik belső kerülete South Shore a 60-as években fokozatosan lecsúszott. A fehér középosztály kiköltözése után feketék költöztek be, a boltok bezártak, a házakat és köztereket elhanyagolták, az ingatlanok értéke leesett, a bankok túl kockázatosnak kezdték tartani a hitelnyújtást. Nőtt a munkanélküliség és a bűnözés. 

A South Shore Banknak, miután 73-ban új tulajdonosok vették át, sikerült a folyamatot megfordítania. Felújították a jelzáloghitel rendszert, tömbrehabilitációk révén megváltoztatták az ott élők viszonyát környezetükhöz. A bank a szokásos megközelítés szerint nagy kockázatot vállalt, hiszen jelentős összeget helyezett ki nagyon kis területre. A South Shore Bank szerint viszont pont ez adott esélyt a sikerre, csak így lehetett áttörést elérni. (A sikert a szűklátókörű, csak a pénzügyi szempontokat figyelembe vevő nézőpont feladásának köszönhetik.

Angliában az egy gyülekezethez, munkahelyhez stb. tartozó tagok megtakarításait hitelegyletek kezelik. Céljuk nem nyereségtermelés, csak a tagoknak való kölcsönzés. Ezek azonban nem vállalkozásokat ösztönző kölcsönök, csak fogyasztói kiadásokra vonatkoznak. A hazai takarékszövetkezetek gyakorlatilag nincsenek a tagok irányítása alatt. A magyar törvények erősen megnehezítik, hogy magánemberek szövetkezeti hitelintézetet alakítsanak, akkora alaptőkét írnak elő. Egy kisközösségekre építő világban a hitelegyleteknek nagy szerepük kell legyen. 

A közösségi jellegű pénzügyi kezdeményezések nemzetközi tapasztalatai és a hazai remények A kaláka körök ötlete az 1980-as években kezdett Kanadából elterjedni. Ma már a világ számos országában működnek, esetenként helyi jellegzetességeket is mutathatnak, pl. Japánban, idősgondozásra alakult ilyen jellegű hálózat. Hazánkban jelenleg hét kaláka kör működik. Nagyban segítette megalakulásukat a Nonprofit Szövetség 98-ban indított programja és a Kör Kézikönyv megjelenése. A körök elősegítik, hogy a közösség “visszatanuljon” bizonyos dolgokat úm. együttműködés, önbizalom, bizalom, közös döntések stb., a közösség megtapasztalhatja  a maga gazdasági erejét. 

A körök lehetőségei azonban korlátozottak, lényegükből fakadóan informálisan működnek, pénzük nem ölt alakot, ezért nem is alkalmas arra, hogy helyi pénzzé váljon. A körön belüli adásvételekre és szolgáltatásokra vonatkozó adózási szabályozás nem kidolgozott. Amennyiben az adóhatóság a kör belső fizetőeszközét “igazi” pénznek tekinti, úgy akkor kell adóznunk, ha a kereskedés túllép egy bizonyos értékhatárt. Amennyiben az adóhatóság nem ismeri el “igazi” pénznek a kör fizetőeszközét, akkor az adásvételeket természetbeni juttatásnak tekinti. Ez után magánszemélyek nem adóznak, csak a cégek és egyéni vállalkozók. Helyi pénz kibocsátásának főbb gátjai a következők: a pénzjegykibocsátás állami monopóliuma; a polgárok veszteségnek tekintik, ha nem kapnak kamatot ; az állami garancia hiánya csökkenti a bizalmat. 

A helyi gazdaságot erősítő eszközök kutatásával foglalkozó massachusettsi Schumacher Társaság beszámol egy esetről, amelyben tanácsadóként vett részt. Egy étteremnek átköltözéséhez hitelre volt szüksége. 10 dollár névértékű saját pénzt nyomtattak, melyet 8 dollárért lehetett megvásárolni. Később levásárolható volt a 10 dollár az étteremben. Az eset a helyi forrásból történő finanszírozás egyik példája lehet. A 90-es évek közepén indultak világszerte a megtakarítások helyben tartására vonatkozó kezdeményezések. A hazai törvények szerint azonban legalább 20 milliós alaptőkére van szükség helyi hitelintézet alapításához. (S ez még nem helyi bank, nagyon erősen korlátozottak a lehetőségei. A bankszerű működéshez sokkal nagyobb alaptőke kell.)