2017. január 2., hétfő

Megjelent Magyarország eddigi Legnagyobb Helyi Pénz Könyve

Bánóczy János  Népi Pénz a Közösségekért

Magyarország eddigi legnagyobb helyi pénz könyve nagyban merít Bernard Lietaer - People Money könyvéből, gyakorlatilag annak magyar fordításának tekinthető, plusz a magyar példákkal kiegészítve, magyar helyzetre rávetítve! Ebben a cikkben közöljük a könyv rövid tartalmát, rövidített tartalomjegyzékét.

Magyarországon már komoly magyar nyelvű irodalma van a csereköröknek és a helyi pénzeknek, azonban még nem született egy összefoglaló mű, amely egyben tárgyalja mind a gazdasági, pénzügyi környezetet, létrejöttük, okait, mind a megvalósításukból származó előnyöket és hátrányokat. 
Ennek a hiánynak a pótlására 2016. decemberében megjelent egy új, 350 oldalas gyakorlatorientált könyv, a Bánóczy János  Népi Pénz a Közösségekért.

A könyv 48 oldalas betekintési lehetőségű, szabadon megosztható kivonata az alábbi scribdslideshareissuu oldalakon is olvasható vagy letölthető doc formátumban és pdf formátumban

Interjú a könyv szerzőjével: 

Röviden a könyv tartalma:

Magyarország legnagyobb helyi pénz könyve

Az 1. fejezetben először a pénz fogalma, története és a társadalomra gyakorolt hatása kerül kifejtésre, majd megpróbálom bemutatni, hogy kik, mikor és hogyan deformálták el a pénz információtartalmát és ezzel hogyan szívják el a többség erőforrásait.

A 2. fejezet a pénzhelyettesítőkről szól, ahol a kezdetektől Silvio Gesellen keresztül a máig bemutatásra kerül a különböző pénzhelyettesítők szerepe a gazdasági folyamatokban. Akik már mélyebben foglalkoztak a témával, azoknak az első két fejezet ismétlés jellegű, kihagyható, bár valószínűleg ők is találnak benne újdonságot.

A 3. fejezet a különböző Népi Pénzek külföldi és hazai példáit mutatja be interjúkon keresztül és a jelenleg működő Népi Pénzekről kevésbé ismert leírásokat tartalmaz.

A 4. fejezet a külföldi és hazai népi pénzek közös ismérveit foglalja össze.
Bánóczy János – Népi Pénz a Közösségekért

Az 5. fejezet tárgyalja a cserekörök és a helyi, illetve regionális utalványok megvalósíthatóságát, annak feltételeit, kiemelten foglalkozva a magyar viszonyokkal, így a 4. és 5. fejezet az indításhoz és a működtetéshez szükséges főbb elveket, gyakorlati módszereket foglalja össze, ezért ezek minden érdeklődőnek ajánlottak, bár egyes részei alkalmanként mélyebb közgazdasági, statisztikai ismerteket is igényelnek.

A 6. fejezet a szövetkezeti elvek és gyakorlat ismertetése mellett próbát tesz a Népi Pénzek és a szövetkezeti mozgalom összekapcsolására és elsősorban a helyi utalványt bevezetni szándékozóknak szól, de a nem szövetkezeti formában működőknek is érdekes lehet.

A 7. záró fejezet a főbb tanulságok rövid összefoglalása után néhány elgondolkoztató, – szerintem – izgalmas problémát vet fel és a végére betettem a könyvben előforduló idegen szavak szótárát.

Bővített fejezetenkénti kivonatok: 
https://nepipenz.wordpress.com/bovitett-fejezetreszletek 

Az alábbi "További bejegyzések »" linkre kattintva ez a cikk folytatódik.