Mi a pénz?
A legtöbb ember hajlamos úgy gondolni a pénzre, mint „egy dolog”, ugyanis általában így jelenik meg előttünk (mint papír, érme, csekk, kreditkártya stb.). De, ha kikötnénk egy sivatagos lakatlan szigeten, hamar felfedeznénk, hogy amíg késünk hasznos marad, addig a készpénz, vagy csekk teljesen haszontalanná válik. Papírnak megmaradna, de nem lenne többé „pénz”. Minden „dolognak”, ahhoz hogy pénzként funkcionáljon, szüksége van egy közösségre, akik egyetértenek abban, hogy ennek a bizonyos tárgynak csereértéke van.
A pénz le lehet írni úgy, mint egy adott közösségen belüli megállapodást egy tárggyal kapcsolatban, hogy azt, mint csereeszközként használják. Mintmegállapodás a pénz azonos szinten áll a többi társadalmi egyességgel, mint a házasság, vagy bérleti szerződés. A pénzügyi egyesség létrejöhet formálisan, vagy informálisan, szabadon, vagy kényszer által, tudatosan, vagy tudattalanul. A legtöbbünk nem tudatosan ért egyet azzal, hogy például USA dollárt, eurót, vagy akár japán jent használjon, és át sem gondolja ezek természetét. Egyszerűen csak használjuk őket, tudattalanul, így egy kimondatlan szerződést kötünk a bankrendszerrel. Bármely pénzügyi egyesség csak egy adott közösségen belül érvényes. Néhány pénzügyi szerződés csak emberek egy kis csoportján, baráti társaságon belül működik, mint például a zseton a kártyajátékban. Bizonyos időszakokban ilyen a cigaretta, mint csereeszköz a fronton harcoló katonák közt, vagy tágabb értelemben egyes nemzetek polgárai között. A közösség földrajzilag elkülönülhet egymástól, mint például az internet felhasználói. De felölelhetik a globális társadalom nagyobb szegmenseit is, így például az USA dollár, mely nemzetközileg elismert referencia valuta.
Egy adott dolgot, tárgyat a csereeszköz kulcsfunkciója transzformálja pénzzé. Vannak más funkciók is, amelyek a mai pénzt jellemzik, mint elszámolási egység, értékőrző, spekulációs eszköz és így tovább. Akárhogy nézzük, ezek a további funkciók másodlagosnak tekinthetők, hiszen vannak már olyan hatékony és jól működő pénznemek, amelyekre az imént felsorolt egyéb szerepek egyike sem vonatkozik.
Összefoglalva a pénz varázsa abban rejlik, hogy egy közösség felruházza és használja azt, mint csereérték. Ebből adódóan a pénz és pénzrendszer nem „de facto” tényezők, mint a levegő vagy víz, hanem választható dolgok, mint a társadalmi szerződések, vagy üzleti megállapodások.
Ebben a munkában (honlapon) a „pénzt”, mint általános, átfogó kifejezést használjuk. A pénz egyes fajtáira a valuta/pénznem kifejezéssel hivatkozunk. A pénznemeknek két általános alkategóriája van: nemzeti valuta és kiegészítő pénznemek. Minket hozzászoktattak, hogy „igazi” pénzként csak a nemzeti valutáinkat értelmezzük. Valójában a nemzeti valutákat csak bizonyos célokra tervezték, és bizonyos társadalmi feladatokra nem alkalmasak (pl. segíteni a kereskedelmet és együttműködést, vagy az ökológiai fenntarthatóságot). Néhány már ma is működő, vagy a jövőben bevezetni kívánt valutát viszont arra tervezték, hogy megvalósítsa ezeket a célokat, és akkor hatékonyak, ha a nemzeti valutával párhuzamosan használják őket.
Miért fontos megérteni, hogy a pénz nem egy fix dolog, hanem egy egyezmény?
Ha a pénzt egy dologként kezeljük, akkor adottá válik, és innen elveszítjük azon képességünket, hogy azt bármilyen módon megváltoztassuk. Úgy vonatkoztatunk a pénzre, mintha Istentől származna, akár az eső, vagy a Naprendszer bolygói. De ez nem így van. Ha nem szereted az eső tulajdonságait, nem sokat kezdhetsz vele. Másfelől viszont, ha nem tetszik a pénzrendszer, igenis változtathatsz rajta. Amikor megértjük, hogy a pénzrendszer csupán néhány egyezmény és gyakorlat alapján született, elkezdhetjük megvizsgálni e megállapodások feltételeit. Így megérthetjük, hogy egyáltalán szolgálják-e közös törekvéseinket és céljainkat. A pénznemeket újratervezhetjük, hogy jobban egyezzenek igényeinkkel.
