Videó: Rendszerszintű Megoldások a Boldogabb Nemzetekért - Bernard Lietaer

Bernard Lietaer - Rendszerszintű Megoldások a Boldogabb Nemzetekért

Hogyan kapcsolódik a pénz az exopolitikához? Lásd a cikk végén levő utolsó kettő bekezdést.

Húsz év múlva úgy fognak társalogni erről az időszakról, amiben most élünk, mint a Nagy "Valami" Időszaka, de még nem tudjuk, milyen szó fog állni a "Valami" helyén.

Tudjátok, hogy az 1933-as Nagy Gazdasági Világválságot mióta nevezik meg ezzel a névvel? 1955 óta. Amikor már két évtizeddel biztonságosan a hátuk mögött tudták. Ma ugyanennek vagyunk a közepén. Ha van időtök, nézzétek meg az 1930-as újságok főcímeit. Aztán a mai újságok főcímeit. A zajló folyamatok teljes tagadásában élünk. Ez az egyik legrosszabb időszak, amiben élünk. És még mindig szakadatlanul tagadjuk ezt. Ugyanakkor ez az egyik legjobb időszak is.

A pénzrendszerek ötezer éves írott történelmét én átkutattam. Az a szomorú következtetés, hogy soha sem volt preventív változtatás a pénzügyi rendszerben. Várni kell, amíg az előző rendszer kihal, várni, amíg teljesen elveszíti a hitelességét. És aztán szokás valami újat felépíteni.

Ez számomra nagyon szomorú, mert két évtizede, 2001 óta pont ezt a mostani helyzetet próbáltam segíteni megelőzni. Teljesen, siralmasan kudarcot vallottam. Semmi sem változik, nem tanultunk semmi jót ezügyben ötezer év alatt.

Tehát a kellős közepén vagyunk a tagadásnak, azaz a bajnak. De tudom, hogy vannak új lehetőségek is! Tehát jó időket is élünk!

Hányan tanultatok közgazdaságtant az oktatásban? Ejha, nagyon képzett közgazdász hallgatóságom van ám... Hadd kérdezzek pár kérdést, amit még lehet, hogy nem hallottál.

Ki hozza létre a pénzt? Ki gondolja úgy, hogy az állam? [Alig valaki jelentkezik] Öt éve még az emberek 70%-a az államra tette fel a kezét (2012-es előadás). Valamit megtanultunk az elmúlt 3-4 évben: a kormányzatok Valakik által a falhoz vannak szorítva és nem teremthetnek pénzt. Ki gondolja úgy, hogy a Nemzeti Bank, vagy az Európai Központi Bank? Rendben. Ki gondolja úgy, hogy valaki más? Nagyon jó!! Jó, a valaki másra szavazók nyertek.

Normális esetben NEM a jegybank hozza létre a pénzt. Ők csak akkor, ha már senki más nem maradt, ahogy azt az USA-ban nagyüzemben próbálják sajátos módon az elmúlt években.

Ehhez kapcsolódik még az az illúzió, hogy mi európaiak el tudjuk zárni magunkat a világban zajló folyamatoktól. Úgy gondolom, hogy maguk a központi banki ügyvezetők sem alkalmazkodtak ahhoz, hogy úszunk változásokban. Amikor az amerikaiak dollármilliárdokat pumpálnak a nemzeti/globális gazdaságukba, akkor az pl. az orosz maffiánál is ki tud kötni, hogy a francia riviéra ingatlanjait felvásárolják. E hatások ügyében a helyi, itt a Francia Jegybanknak sincs beleszólása (francia közönségnek szólt az előadás), és az Európai Központi Banknak sincs beleszólása.

Teljes önbecsapás, hogy a jelen rendszerben el tudjuk magunkat szigetelni mások behatásaitól. De azért úgy játszuk a játékot, mintha el tudnánk.

Következő pontunk: Milyen eljárással teremtik a pénzt? Papírnyomtatással a pénzjegynyomdában? (penzjegynyomda.hu, any.hu) Erre ki voksol? Jó!! Adósságokkal a bankokon keresztül? Igen-igen. Bármi-bárki más? Köszönöm.

Minden egyes euró amit valaha használtál, minden egyes dollár amit valaha láttál, minden egyes jen amivel valaha kereskedtél, az valakinek az adóssága. Lehet államadósság [csak magyarul hívják megtévesztés céljából így, angolul public debt, vagyis közadósság, hiszen a köznek kell szenvedni a terheit], lehet vállalati adósság (hitel), lehet magánadósság, de a lényeg: ADÓSSÁG.

Mi lenne, ha az egész világ megpróbálná visszafizetni az adósságát? Annak ellenére, hogy aprólékosan elbírálják a hitelképességedet, hogy visszafizetési képességed szerint értékeljenek, az összes adósság visszafizetése lehetetlen. Matematikailag! Matematikailag lehetetlen visszafizetni! Miért is?

A TŐKEÖSSZEG LÉTREJÖTTEKOR A KAMATÖSSZEG NEM JÖN LÉTRE!

Ha mindenki vissza akarná fizetni az tőkeadósságát, nem maradna pénz a kamat összegének visszafizetésére. Mindenkinek csődöt kellene jelenteni. Rendkívül fondorlatos rendszerrel élünk együtt.

Van olyan törvény, ami meghatározza, hogyha más valutát használsz, mint a törvény szerinti fizetőeszköz, akkor börtönbe kerülsz?

Hogyan van az, hogy csakis egyfajta pénznemet használunk? Az euró előtti időkben minden egyes tagországnak saját, egyetlen pénzneme volt. Most az eurózónának van egyetlen pénzneme, a rendszerben különbség nincsen. Egy dolog közös: csak az egyetlen/egységes valuta a valódi valuta.

Miért van ez? Mert így egységes, hatékony? Szebben nyomtatott? Ki és mi itt a lényeg?

Hogyan kényszerítik ki ezt a monopóliumot? A jog eszközeivel? Ki gondolja így? Senki, elképesztően jó! Következő opció: adókkal? Rendben... Úgy látom, hogy egyetlen ember tudja csak! Pedig neki sem tanították egyetlen közgazdaságtani képzésen sem. Igen, adókkal.

1971 óta hivatalosan, de a kései 19. század óta ténylegesen, minden pénz, ami a világon létezik, minden bankhitel-pénz "fiat" pénz, (vakító)fény-pénz [a "Fényhozó" pénze]. A latint használják, csak hogy véletlenül se tudjuk, miről van szó. Régen igazi pénzek léteztek, úgy öt évszázaddal ezelőttig. A "fiat" az a szó, amit a héber Isten mondott a Genezisben: "fiat lux", "Legyen Fény" és a következő mondat: és Fény lett és látta, hogy ez így rendben való. Szavak erejével "semmiből valamit" teremtésének képességéről van szó. Érthető-e? Ha tehát legközelebb látjátok a bankárotokat: ereszkedjetek térdre. Világos-e? Így élünk ugyanis.

Ha volt közgazdaságtani kurzusotok, akkor minden ilyen képzést végzett hallgatót tájékoztatták már arról, hogy mi a pénz.

Mi a pénz? Az általában elhangzó válasz a következő: Elszámolási eszköz, fizetési eszköz, felhalmozási eszköz. EZ NEM IGAZ. EZ NEM A PÉNZ MIVOLTA. EHELYETT EZ AZ, AMIT A PÉNZ CSINÁL. Tudjátok-e érteni a különbséget?

Ha nem lenne a "közlekedésre" szavunk, de volna lovunk és csak az a szó, hogy "ló", gondolkodna valaha is bárki a közlekedés továbbfejlesztésén, biciklin vagy autón? Nem, mert még nevén nevezni sem tudjuk. Örökké csak a lovak hatékonyságát és regulázását növelnénk.

A funkcióalapú meghatározás az elfedés módszertana, ami mindent elfed: "Mi másra is lehetne szükségünk?" "Hiszen minden funkcióját betölti!"

Itt az én meghatározásom, hogy mi a pénz: A PÉNZ EGY MEGEGYEZÉS. Egy megállapodás a fejünkben. És ettől pont eléggé valós. Mint a házasság. Az is csak egy megegyezés és eléggé valós. A pénz egy arról szóló megállapodás, hogy sztenderdizált csereeszközként használjunk valamit egy adott közösségben ami régen egy ország közössége volt, ma egy európaméretű közösség. Amilyen mértékben gondolkodunk.

Ez a pénz: megállapodás. A megegyezésekben az a jó dolog, hogy ha nem működnek, meg lehet őket: változtatni. Ha megegyezés helyett funkcióként definiálunk valamit, ki is zártuk a változtatás lehetőségét.

Hadd mutassak az előadás hátralévő részében három jó példát arra, amit ez a válság lehetővé tesz (amiért jó időket is élünk). Ezek is már folyamatban vannak.

Az első példa: 2011 végén Litvániában jártam, ahol egy tanulótársadalmat fejlesztenek ki egy új pénznem segítségével. A második a Torekes, amit az észak-belgiumi Gent városban kezdtek el 2010-ben, a mai 2012-es előadás megtartásakor már megvolt az első éves tapasztalatunk vele. Utolsóként arról a lehetőségről beszélek majd, ami a görögökre centralizált euró-válság lehetséges megoldása lehetne.

A közös tanulás hatékony. Azért hozom ezt a példát, mert egy tanulószervezetben vagyunk (TEDxUHowest). A tipikus módszer, ahogyan oktatnak és tanulunk, az az előadás és az olvasás. 5%-ára emlékszünk annak, amit hallunk. 10%-ára annak, amit olvasunk. Nem túl hatékony. A leghatékonyabb módszer a tanulásra: tanítsuk meg valaki másnak! Mi lenne, ha ezt egy ország szintjén gyakorlatba ültetnénk?

Litvánia kis ország, képletesen: Magyarország területének úgy 70%-án él a magyar lakosság egyharmada. Két dologra büszkék lehetnek. A legmagasabb szélessávú kábelhálózat- ellátottság a világon, 2010-ben ezzel megelőzve Svédországot, és 120%-os mobiltelefon-ellátottság. Ez persze inkább SIM-kártyákat jelent. Nagyon jól összekapcsolt társadalom, infrastrukturális értelemben.

A céljuk az, hogy minden 40 év alatti litván minimum két idegen nyelvet beszéljen 2030-ra. Intergenerációs tanulás a céljuk.

A litvániai Dora komplementer valuta rendszere

Íme így működik: Felállítottuk a Litván Tanulási Alapítványt (www.SMPF.LT/en). Ez az alapítvány bocsátja ki a dora nevű virtuális pénznemet (tinyurl.com/litvandora, PDF). A dorakat közvetlenül is a végfelhasználóhoz juttatja, akinek kell, hogy legyen egy hivatalos álma a Végfelhasználói Álom Projekt számlájához társítva.

A közönségemben volt egy fiatal, az ő álma 17 évesen az volt, hogy buddhizmust akart tanulni, méghozzá vipassana buddhizmust, Burmában. A burmai hegyek között. Hát jó, rábólintottunk. Ő például folyékonyan beszélt angolul. Így megalkudtunk és megállapodtunk, hogy 3000 doráért az alapítvány megvalósítja az álmát.

És ő mit tesz? Megtanítja másoknak, amit ő már tud. Mind az, aki tanít és mind az, aki tanul(!), egyaránt kap dorát, hogy mind a két fél megvalósíthassa saját álmát.

Volt egy lány, aki egy hétvégét akart eltölteni példaképével, egy Nobel-díjas fizikussal. Rendben, el fogjuk érni, hogy meglegyen. Van egy csoportunk, akik meg akarnak tanulni úgy vitorlázni, hogy körbehajózzák a világot. Ezzel valóra válthatják!

Nonprofit szervezetek is részt vesznek szervezőkként ennek a kiegészítő gazdaságnak a működtetésében, így hasonlóan kiveszik részüket, ahogyan a cégek is tevékenységükkel működtetik a hagyományos gazdaságot.

A dora egy tanulóvaluta / tanulópénznem. Egy mobiltelefonos egység. A tizenévesek az egész felnőtt lakosságot képzik az internet hatékonyabb használatára érte (nemzeti infokommunikációs stratégia). Mindkét fél, a képző fiatalok és a korosabb tanulók is kapnak dorát.

Ha éppen most nincsen álmod, akkor ajándékba adhatod másnak a dorádat (beépített motiváltság, h. legyen saját álmuk!!). Lehet ajándékozni is.

Van egy Online Nemzeti Bölcsesség Archívum, nekem ez az egyik kedvencem. Az általános iskolások meginterjúolhatnak 75 év fölöttieket mindössze egyetlen kérdés feltevésével: Mi az, amit Ön megtanult Élete során, ami az én életemben is hasznosítható? Ha egyszerűen hangrögzíted a mobiloddal, 50 dorát kapsz. Ha multimédia terméket készítesz, 200 dora üti a markodat. A tíz legnagyszerűbb hozzájárulásért minden évben megrendezünk egy versenyt, amibe ha bekerülsz, tízezer dorát kapsz.

Hány milliárdos költségvetési kiadás ez a kormánynak? ZÉRÓ!!! ELEKTRONIKUS BITEK.

A második példa: Gent: a legszegényebb közösség egész Flandriában, Észak-Belgiumban. A többség török (kreol bőrszínű jogtársainkra gondoljunk e példa során). Beszélt nyelvek száma: húsz! A legnagyobb népsűrűség a környéken. Megkérdeztük, hogy mi az ÁLMUK. Az álmuk nem más, mint: egy kis kert. 4 négyzetméternyi föld már elég. Mindannyian mezőgazdasági térségből származnak, ahol mindenkinek volt földje. A belgiumi Gentben pedig egy darab négyzetméter sincs nekik, mert panelházakban laknak, toronyházakban.

Ezért a város ad nekik földet. Ezt művelik vele. Ezt a földet bérleti díjért művelhetik. A terület jelenleg hasznosítatlan építési telek egy leendő gyárnak. Szépen fizetnek is. A bérleti díjat csak torekesben fizethetik (www.torekes.be). Így néz ki, 10 illetve 1 torekes-es címlet. Ezzel javakat és szolgáltatásokat vásárolhatsz: nemcsak kertbérletet, hanem friss zöldségeket, alacsony energiafogyasztású izzókat, napi fogyasztású élelmiszereket a helyi boltokban.

Belga Torekes Eredményei a Kisebbség körében

Egy teljes kiegészítő fehérgazdaságot teremtettünk helységi szinten, ami máskülönben nem létezne.

Már csak egy kérdés maradt. Hogyan juthatok hozzá torekeshez? Először is a szomszédság hulladékmentesítésével és tisztán tartásával. Virágok kihelyezésével a ház utcafronti oldalára! Ezért éppen száz torekest kapsz. Itt éppen az utcai előkerteket művelik.

Az első éves eredmény-beszámoló: 50.000 torekest kerestek meg. Ebből 8.000-t használtak kertbérletre (150/év). A többséget élelmiszerekre és közlekedésre, és mozifilmekre is, ami nagyon népszerű volt. [dia: Ugyanekkora euro-költségvetéssel szembeállítva ez 4-szeres eredmény!]

A lényeg: TÖBB, mint egyFAJTA valuta kell.

Ne csodálkozzunk, ha mindenre egyFÉLE
megoldási útvonalat, egyetlen pénzTÍPUST használunk

A képen látható a következménye, ha minden ügyet egyetlen járható úttal akarunk megoldani [hiánycsökkentés vs. életbevágó szükségletek]. Ki kell lépnünk a mentális keretrendszerünk börtönéből; hogy minden funkciót egyetlenegy eszközzel, egy EGYséges valutával kell megoldanunk.

Harmadik példa: Görögország adósságválsága. A görögök maradhatnának/maradhattak volna euroövezeti tagok minden nemzeten túli dologhoz: turizmus, hajózás, javak és szolgáltatások "import-exportja" az eurozóna többi részével, és az előző példák mintájára Társadalmi Kiegészítő Pénznem Rendszert (Civic) használhatna egészségügyi, szociális és nyugdíj ügyekre is [CiviC: Civilian Currency, polgári pénznem].

CiviCs (Civilian Currencies)

A társadalmi célú kooperatív valutákat a kormány bocsátaná ki. A fedezeti értéket az adná, hogy munka-hozzájárulást követel cserébe. "Véletlenül" már ma is pontosan így működik az euro.

Az alábbi ábrán látható a mai pénzügyi monokultúra működése. A társadalmi szférát halálra éheztetik. Csak néhány nonprofit szervezet és támogatás biztosítja a bevételeket.

A soron következő képen látható az alternatíva. 

Társadalmi szféra a hagyományos,
monetáris monokultúra gazdaságában

[Teljesen egyértelmű, miért nincs lehetővé téve az egészségtől és erőtől duzzadó társadalmi szférát előidéző monetáris multikultúra: az erős társadalom erős populuszt jelent, ami az öntudatára ébredt, önszolgálóvá vált Hatalomnak nem érdeke. Ahogyan az egyéni belvilágban az egó a Lélek szolgálója helyett annak elnyomó urává vált az emberiség kialakításakor, ezt tükrözik a külvilágban az emberi tömegeket irányító Hatalmak is.]

A versenyszféra megmarad, és még megteremtesz egy egészségtől duzzadó társadalmi szférát is. A versenyszféra tevékenységei továbbra is szintén adókötelesek.

A város (vagy régió vagy ország) vezetése a társadalmi gazdaságot szintén adóztatja! Ki teremti a kamatmentesen vagy negatív kamattal (demurrage) a rendszerbe kibocsátott komplementer valutát? A város (vagy megye vagy kormány). Ingyen, bitekből.

Társadalmi szféra a komplementer 
fizetőeszközöket is magába ölelő gazdaságban

RENDSZER SZINTJÉN van megoldva a probléma! Ahelyett, hogy mindenkit halálra éheztetnének (az egyetlen-pénznem-alapú közmunkával), ez egy strukturális, rendszerszintű megoldás, amire a következők miatt van szükség:

Először is: a nemzetközi pénzügyi rendszer bajban van. Ez már nem újdonság.

Második ok: szisztematikus rendszerleállásban vagyunk, ahogy itt-most beszélünk. Az euróválság után dollárválság is lesz (vagy fordítva: az Európai Központi Bank teljesen dollárfedezetű). 

Harmadik ok: értékek váltásában vagyunk. Minden patriarchális társadalom ugyanazt csinálta, amit mi. Egyetlen pénznemet használ, amit kamatra ad a rendszerbe. Ez a pénzrendszere tette lehetővé az ipari forradalmat. Enélkül az nem lett volna! De ez hozza magával a dübörgő gazdasági periódusok és a válságperiódusok hullámzását, koncentrálja és centralizálja a vagyont és inkompatibilis az emberi közösségekkel.

Válság, ha nem akarunk változtatni. Lehetőség,
ha változtatunk => Értékváltás, nem -válság.

Minden matrifokális társadalom használt kiegészítő pénznem rendszert. Ők a patriarchális (yang) típusú pénznemet használták a nagy távolságú kereskedelemre, idegen népekkel, és volt egy kiegészítő pénznemük (yin), amit saját közösségükben használtak. Ezt az emberek maguk hozták létre. (CiviC: Civilian Currency, polgári valuta)

Ez több, mint ezer éven át, 1600 évig működött Egyiptomban. Ez volt (a rómaiak előtti) Egyiptom sikeres gazdaságának titka (a Római Birodalom azonnal felszámolta).

A centrális középkorban, a francia katedrálisok építése idején ilyet használtak (máig ebből élnek azok a városok). Ezeket kiegészítő valutarendszer segítségével építették.

És egy női istenséget imádtak, a Madonnát. [Lásd: New Money for a New World c. könyvét, melyből az is kiderül, hogy minden háborút viselni akaró királynak elemi szükséglet volt a patriarchátus társadalmi berendezkedés, amihez elengedhetetlen volt az egyközpontú monetáris irányítás, az egyetlen-pénznem rendszer, aminek és a háborúknak az elfogadtatásához praktikus és elengedhetetlen volt egy erős, maszkulin, büntető FÉRFI ISTEN, egy egyisten. Marshall Rosenberg a Rendszerszintű Erőszakmentes Kommunikáció c. videónkban szintén erről beszél, hogy hogyan alakult ki a retorzió alapú társadalom, teljesen máshonnan kilyukadva ugyanide. Tehát a pénzrendszer nagyon nem csak a pénzről szól, hanem vallásról és komplett társadalmi berendezkedési irányultságról!]

Monopolpénz = háború. Mindig csak idő kérdése.
Vagy a fiaink, vagy az apáink, vagy mi, de benne leszünk.

Negyedik, végső ok: a jelenlegi gazdasági helyzetre a klasszikus megoldás a pusztító háborúra való felkészülés (US+EU vs. RU+CN). Eddig mindig is háborúval oldottuk meg (a centrális középkori példát is az erőforrások háborúkhoz való centralizálás érdekében számolták fel, lásd a könyvet). Itt az ideje lelépni erről az egyetlen/egységes járható útról.

Egyensúlyra van szükség maszkulin és feminin erőink között elménkben és rendszereinkben. Vagy nem lesz jelenünk és jövőnk ezen a bolygón. (A titkos űrprogramokba meg nem mindenki kerül be). Csak ekkora a tét. 

[A Nemzetközi Valutaalap 2008-as tanulmánya szerint 124 rendszerszintű bankválság, 208 valutaválság, 63 államcsőd zajlódott le a világ országainak mai típusú, globálisan elterjesztett pénzügyi rendszereiben 1970 és 2007 között. Az előző 300 évben pedig 48 nagyfokú válság.]

Pénzrendszerünk több ezer éves. Minden
változhatott a Földön, kivéve a pénzrendszer típusát.

A képen látható az eredmény, ha túl sokat akarunk elérni egyetlen eszközzel. De az Információs Korban vannak már haladóbb eszközök is. Köszönöm.

Fordította: Exopolitika Magyarország

Bernard Lietaer - People Money c. könyvében a kiegészítő pénznem bevezetési módszertanok olvashatók, az eddigi rendszerek hogyan-igen és hogyan-ne tanulságaival. (Cikkünk megírása óta az Amazonról a könyvet leszedték.)

Bernard Lietaer - Mi a helyzet a pénzzel?

Mi a helyzet a pénzzel?

A videó szöveges átirata. Bernard Lietaer (ejtsd: lietár) Belgiumban született 1942-ben. Nemzetközi szakértő a pénznem-rendszerek megterverzésében és bevezetésében A pénz területét tanulmányozta és dolgozott abban több, mint 55 évig szakértelmek széles skálájában: központi bankárként, alapkezelőként, egyetemi professzorként, és tanácsadóként számos kormánynak, nemzetközi vállalatoknak és közösségi szervezeteknek.

Bernard Lietaer társ-tervezte és bevezette a Konvergencia Mechanizmust (ECU), az Egységes Európai Pénzrendszert (Monetáris Unió) és elnöke volt a belgiumi Elektronikus Fizetési Rendszernek (Electric Payment System), társalapította és vezette a GaiaCorp-ot (gaia.org), ami az egyik legnagyobb és legsikeresebb pénznemkezelő cég a világon. Dolgozott a Nemzetközi Fizetések Bankjában, a svájci Basel-i Bank for International Settlements-ben is, mely a világ központi bankjainak központja. [Érdekességképpen itt olvasható az International Journal of Central Banking: http://www.ijcb.org ].

Ebben a pozíciójában a korai 1990-es években a Business Week a világ legjobb valutakereskedőjének nyilvánította. Lars Schall találkozott Lietaer úrral Németországban, hogy a mindenki életében nagy misztériumnak számítóról beszélgessen vele: a pénzről.

Lars Schall: Bernard úr, van egy mondás, [francia idézet http://www.youtube.com/watch?v=ykvRceBQRl8#t=1m36s ], ami azt jelenti, a pénz ismeretéből szabadság születik. Igaz ez?

Az alábbi "További bejegyzések »" linkre kattintva ez a cikk folytatódik.

Monokultúrából Pénzügyi Ökorendszerbe - Komplementer Valuták Ökoszisztémája

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2008-as tanulmánya szerint 124 rendszerszintű bankválság, 208 valutaválság, 63 egyedi államcsőd (sovereign debt default) zajlódott le a világ országainak mai típusú, globálisan elterjesztett pénzügyi rendszereiben 1970 és 2007 között. Az előző 300 évben pedig 48 nagyfokú válság.

A pénzrendszer sokkal nagyobb tabutéma, mint az ufók vagy az ingyen energia vagy a spirituális megvilágosodás. Bár legutóbbi a legfontosabb, mégis több ember érdeklődik bármelyik előbb említett három téma iránt, mint a pénzrendszer igazi megoldásai iránt. Több ezer éves taburól van szó.

A megoldás az, hogy ne legyen monopóliumpénz, hanem komplementer valuták RENDSZERE legyen. Maga a kifejezés, hogy kiegészítő pénznem (complementary currency), maga a megnevezés sem létezett néhány évtizeddel ezelőttig e több ezer éves problémára. Jelentős számú film, cikk és könyv készül a pénzrendszer problémáiról, hibáiról, de a megoldásokról a rendszerszintű problémákra, alig: még a hozzáértőbbek nagy része is sötétségben van. A megoldás úgy tűnik, valahogy nem érdekes.

Ha az autónk rendszerszinten ennyiszer romlana el, tennénk valamit? A nemzetközi életben minden válságot úgy kezelnek, mintha az lenne a bolygón a legelső. Nem ismerik el a létezését a problémának, ami láthatóan nem egyedi, hanem rendszerszintű.

A jegybankok érdeke és különösen a világ nemzeteinek független jegybankjait ellenőrző, hivatalosan is magánbank központi banknak, a Bank for International Settlements-nek (BIS) az érdeke a szorosan véve 350 éves, tágabban véve a több, mint 2000 éves status quo fenntartása. Maga a BIS egykori elnöke tájékoztatta Bernard Lietaer-t (lásd ebben a videóban a beszámolóját erről), hogy a világ összes jegybankjának, az IMF-nek és a Világbanknak, egyetlen egy célja van: hogy a rendszer ugyanolyan maradjon, mint most. Érdekességképpen itt olvasható az International Journal of Central Banking: http://www.ijcb.org.

A világot irányító nagyvállalati, illetve hadipari-pénzipari-olajipari hálózatok nem érdekeltek hosszú távon gondolkozni. A világot irányító nagyvállalati, valamint a politikai és szektás hálózatok érdekeltek viszont a totális káoszban (ahogy az a sorok közül kiolvasható a számukra írt CIA Global Trends 2030 c. tanulmányból is). A pénz jelenlegi változata és jelenlegi rendszere csak eszköz az életellenesség "szent" gyakorlására. Hogy miért lett ilyen a pénzrendszer (az ókori Babilontól kezdve minimum), annak már exopolitikai vonatkozása van, de ez most szétfeszítené a kereteket.

Vajon mi lenne a pénzügyi megoldás a BIS-ben is egykoron dolgozó pénzügyi rendszerszemlélet szakértő szerint?

Videóátirat:

Kiegészítő pénznemek, komplementer valuták rendszere

A nevem Bernard Lietaer (ejtés: lietár). Társkutató vagyok a Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben (azóta a Sorbonne-on tanít). Képesítéseim javarészét rendszermérnökként szereztem. A rendszerelméletet alkalmazom a pénzügyi rendszerekre. Amit a közgazdaságtan többnyire nem tesz meg.

Ha hátrahagyjuk a Paradigmát: kiegészítő pénznemekkel stabil gazdaság érhető el.

Az alábbi "További bejegyzések »" linkre kattintva ez a cikk folytatódik.

Az OP (OPPT) által is használatra kipróbált kiegészítő pénznem és a Cyclos Közösségek kipróbálása, létrehozása

A Cyclos 4 program bemutató videója:

Az OP (korábbi nevén OPPT, One People's Public Trust, I UV) által is használatra kipróbált Cyclos 4 közösség, amibe a bolygón bárki beléphet:
http://i-opeen.com/mobile/

Egy német közösség, a Regiomarkt, ami a Lunar nevű kiegészítő pénznemet használja szintén a "Cyclos 4 Közösségek"-en keresztül:
https://www.regio-lunar.de/do/login

Cyclos ​Communities testreszabható közösségi "helyi pénz", kiegészítő pénznem oldal (online is fordítható, ill. a letölthető csomagból, lásd lejjebb):

https://communities.cyclos.org/

Cyclos Communities kipróbálási lehetőség:

https://demo.cyclos.org/#login

ehhez felhasználónév demo1 , jelszó demo1

Cyclos Mobil 3 mobil applikáció kipróbálási lehetőség:http://www.cyclos.org/cyclos-demo

felhasználó ehhez szintén demo1 , jelszó szintén demo1

Saját Cyclos Communities közösséged létrehozása ingyen:

https://communities.cyclos.org/register/app/form

Saját Cyclos Communities közösséged felfejlesztése még profibbá (az ingyenes verzió is abszolút teljes értékű):

http://www.cyclos.org/cyclos4communitiesupgrade

Cyclos Fórum (kérdések és válaszok)

http://www.cyclos.org/forum/viewforum.php?f=9

Cyclos Wiki (tudásbázis)

http://www.cyclos.org/wiki/index.php/Main_Page

Android Cyclos Mobil 3 App (a leírása magyarul fent van, a program maga még nincs fent magyarul):

https://play.google.com/store/apps/details?id=nl.strohalm.cyclos.mobile&hl=hu

iPhone Cyclos Mobil 3 App

https://itunes.apple.com/us/app/cyclos-3-mobile/id552380716?mt=8

Mobil app és számítógép szoftver, amit le kellene mindehhez fordítani:

http://www.4shared.com/zip/LM9F3oc1/Cyclos_helyi_penz_szoftver__ma.html

Ezt a zip csomagot kell lefordítani ahhoz, hogy minden menjen magyarul (plusz egyeztetni, hogy a Communities fordítandóit tartalmazza-e ez, vagy csak a szerver-PC programot és a mobil appot - szerintünk az utóbbi, a szerző STRO alapítvány még eleddig nem foglalt állást ezügyben). A Communities-t az online admin felületében is lehet fordítani, csak úgy lassú.

A holland alapítvány bárkinek elküldeni ezt a letölthető fordítható csomagot, aminek fájljait a Notepad++ -szal lehet megnyitni (freeware).

Orue: spanyol társadalmi kiegészítő pénznem (helyi pénz) okostelefonos NFC technológiával

Orue nevű spanyol társadalmi pénznem okostelefonos NFC technológiával (Near-Field Communication)

Cikk:http://www.nfcworld.com/2013/09/30/326083/small-businesses-introduce-local-nfc-currency-valencia/
A társadalmi kiegészítő pénznem weboldalai: http://monedasocialorue.org és http://monedasocialorue.org/blog

Alapjövedelem - Helyi Pénzzel

Bernard Lietaer szerint, akit pénzügyi múltban és tapasztalati portfólióban kevés ember múl felül ha egyáltalán, az alapjövedelem rendkívül jó megoldás mai problémáinkra! De óriási hiba, amennyiben a jelenlegi monopolpénzzel próbálják megvalósítani!

Az alapjövedelem gondolata kiegészítő pénznemmel/valutával/pénztípussal való, illetve azzal együtt, azzal párhuzamosan való bevezetése a tökéletesebb megoldás!

A BBC rádióadása a svájci alapjövedelemről:

Az angliai Crystal Palace Transition Town kiegészítő pénzneme

Látványterv, Sir Joseph Paxton a képen

Link a cikkhez: http://www.croydonguardian.co.uk/news/10869105.Crystal_Palace_ponders_new__Palace_Pound__currency/?ref=mr

Community-Currency.info weboldal indul

Hamarosan indul a Community-Currency.info weboldal egy "nemzetközi" együttműködésben, mely a ComplementaryCurrency.org oldallal együttműködésben fog működni.

Segítőket várnak a többnyelvűség kiteljesítésében (ez egyébként mind a két webhelyre érvényes); cikk: http://communitycurrenciesinaction.eu/community-currency-info-our-online-encylopedia-preparing-for-beta-launch/

Bernard Lietaer - A kamat alapú pénznemek hatásai és a kiegészítő pénznemek

Mi a kamat alapú pénznemek három fő hatása?

A 16.-ik századig a nyugati civilizációk tiltották a kamat felszámolásának gyakorlatát, mind morális, mind jogi téren. Akárhogy is nézzük, a mai modern pénzrendszerben a pénz a bankok által keletkezik a kamattal illetett hitel kibocsátásával. A teljes összképet hitelről, ami pénzünket teremti, ritkán értik meg, miközben a társadalomra gyakorolt hatása átfogó és erőteljes. A kamatból (mint pénzrendszerünk beépített tulajdonságáról) három konzekvencia szűrhető le (1) bátorítja a szisztematikus versenyt a rendszer résztvevői között; (2) folyamatosan táplálja a végtelen gazdasági növekedés igényét; és (3) koncentrálja a jólétet azzal, hogy szállítja, irányítja a pénzt a nagytöbbségtől egy csekély kisebbség felé.

• Bátorítja a versenyt – Amikor egy bank pénzt hoz létre, tegyük fel, biztosít számodra egy 100,000 dollár nagyságú jelzáloghitelt, akkor csak a tőkét hozza létre, mikor jóváírja a számládon. Ezután a következő nagyjából 20 évben körülbelül 200,000 dollárt vár vissza. A bank nem hoz létre kamatot; tőled várja el, hogy megkeresd a második 100,000 dollárt másokkal való interakcióid során. Tehát hogyan lesz kifizetve a hitel, aminek kamatát soha sem hozták létre? Lényegében ahhoz, hogy a hitel kamatát visszafizesd, mások tőkéjét kell felhasználnod. Más szavakkal: a kamat összegének elő nem állítása az eszköz arra, hogy generálja a szűkösséget, amit a banki adósság alapú pénzrendszer a működéséhez igényel. Kényszeríti az embereket arra, hogy olyan pénzért versengjenek, amit soha sem állítottak elő, és csőddel bünteti őket, ha nem járnak sikerrel. A 11. kör története című írás illusztrálja, ahogy a kamat beleivódik a pénzrendszerbe és stimulálja a versenyt annak résztvevői között.
• Igényli a végtelen növekedést – „A 11.kör” fő egyszerűsítő feltevése a történet, miszerint egyik évről a másikra minden ugyanolyan marad. A valóságban nem a zéró növekedés világában élünk a populáció, termelés és pénzellátás terén sem. A valós folyamat szerint mindhárom növekedést mutat. Az agrár társadalmakban az aratás első terményeit feláldozták az isteneknek. Most e helyett mi munkánk első gyümölcsét a pénzügyi rendszernek adjuk. A valós életben a populáció, termelés és pénzellátás évről évre más mértékben növekednek, ez sokkal nehezebbé teszi, hogy felismerjük mi is történik. A pénzrendszer taposómalomként működik, megköveteli a folyamatos gazdasági növekedést, akkor is, ha a valós átlagos életszínvonal stagnál, nem változik. Röviden: a kamatráta meghatározza az átlagos gazdasági növekedés mértékét, ami ahhoz szükséges, hogy gyakorlatilag minden egy helyben maradjon. Ez a feltételezett igény az örökös növekedésre a modern társadalmunk másik tényállása. A pénzügyi rendszert akkor alkották, amikor még senki sem ismerte fel a határtalan és kötelező növekedés ökológiai, vagy más ellentmondásait.
• A jóléti koncentráció – A kamat harmadik szisztematikus hatása a jólét folyamatos áramlása az óriási többségtől a csekély kisebbséghez. A leggazdagabbak folyamatos bérleti díjat kapnak azoktól, akiknek kölcsön kell kérniük, hogy hozzájussanak a pénzhez, mint csereeszközhöz. A kamat definíciója: egy folyamat, amely átáramoltatja a pénz azoktól, akiknek nincs elegendő (ezáltal kölcsönt kell felvenniük), azokhoz, akiknek több van a kelleténél (ezáltal képesek kölcsönt nyújtani).Konklúzió: A kamat három fő hatása (verseny, végtelen növekedés igénye, hajthatatlan jóléti koncentráció) a három rejtett motor, melyek bele- és keresztülhajtottak minket az ipari forradalmon. Ez egyben a legjobb és a legrosszabb dolog, amit a modern kor megvalósított. Mindez közvetlenül, vagy közvetetten a kamat három rejtett hatásának – az uralkodó monetáris rendszerünk látszólag jóindulatú jellemvonásainak – az eredménye.

Mik azok a kiegészítő pénznemek?

A kiegészítő pénznemek olyan egyességek egy közösségen belül, melyek arra szolgálnak, hogy a nemzeti valután kívül más fizetési eszközt is elfogadjanak. Másképp közösségi pénznemeknek, helyi pénznek, vagy „közös tendernek” hívják őket. Nem mindegyik közös tender pénznem helyi kötődésű, valamint a közösség építésen kívül egyéb céljai is lehetnek. Mivel arra tervezték őket, hogy párhuzamosan működjenek a nemzeti pénzzel – nem pedig arra, hogy lecseréljék azt –, a továbbiakban „kiegészítő” szót használjuk leírásukra.

Új pénzeket, új pénzügyi innovációkat világszerte egyre növekvő számú közösségben fejlesztenek ki és használnak. Ezek megcélozzák a több, különböző társadalmi és gazdasági kihívást, pl. idősekről gondoskodás Japánban, vagy a városi megújulás Curutiba és Palmeiras térségében Brazíliában és az új munkahelyek teremtése, valamint az életszínvonal emelése más közösségekben, mind anélkül, hogy többletköltséget, adósságot verne az iparra vagy az államra. A közösségi pénz innovációk lehetősége és alkalmazhatósága az ipari korról információ korába történő váltás része. A legtöbbjük nem jelenhetett volna meg az olcsó számítógépes, számítási teljesítmény nélkül. Ez a magyarázata annak a lenyűgöző növekedésnek is a valutarendszerek körében, ami az elmúlt két évtizedben ment végbe. Számuk maroknyiról több ezerre növekedett.

Kézzel fogható bizonyíték a gyakorlati kísérletekről: sokféle közösség demonstrálja, hogy a kiegészítő pénz jelentős pozitív hatással bír a társadalomra, amely használja. Ezek az újfajta pénzek kritikus társadalmi problémákat céloznak meg, amelyek megoldására a hagyományos pénz bizonyítottan alkalmatlan, így pl. a társadalmi erózió, ökológiai hanyatlás, idősgondozás és további gondok.

Forrás: http://www.lietaer.com/other-languages/hungarian/

Bernard Lietaer - Ki alkotja a Pénzt? A nemzeti pénznemek jellemzői és hatásai

Ki alkotja a pénzt?

A közhiedelemmel ellentétben nem az állam, vagy a kormányzat bocsátja ki a pénzt a jelenlegi rendszerben. Valójában, ha az adókból szerzett bevétel kevesebb, mint a kiadás, akkor az állam kénytelen kölcsön kérni kötvényeken, vagy a bankrendszeren keresztül a közösségtől.

A pénzt a bankrendszer alkotja. Egy ország bankrendszere magába foglalja a kereskedelmi bankokat és a központi bankot is, amely felügyeli a többi, joghatósága alá tartozó bankot. Az USA esetében a központi bank (jegybank) a Federal Reserve Bank (FED) /Magyarországon az MNB – Magyar Nemzeti Bank/.

Lényegében minden egyes alkalommal, amikor egy hitel jóváhagyásra kerül – történjen az a magán-, vagy a közszféra felé – új pénz keletkezik. Ezért is hívják beválthatatlan papírpénznek, mert a semmiből keletkezik. Miután csak kis részét nyújtják banki letétből (banki tartalékráta, tipikusan kevesebb 10%-nál) a mérleg másik felét (több mint 90 %) a résztartalék rendszer állítja elő. Ez azt jelenti, hogy a hitel csak kis része származik a bank tartalékaiból.

Mik a modern nemzeti pénznemek fő jellemzői?

1. Földrajzilag országhoz, vagy államhoz kötöttek
2. Egy központi hatóság választja meg és kijelenti, hogy ez az egyetlen csereértékkel rendelkező eszköz, amellyel adót lehet fizetni (az egyetlen érvényes, „legális tender” a privát és közadósság megfizetésére)
3.  „elrendelt (fiat) valuták” (a latin fiat – legyen szóból), a banki adósság hozza létre őket, „az adósságpénz abból nyeri értékét, hogy hasznosságához képest relatíve szűkösen áll rendelkezésre” (Jackson & McConnell Economics.  Sydney: McGraw-Hill, 1988.)
4. és kamatozik, miszerint:

• strukturális versenyt hoz létre a résztvevők közt („A tizenegyedik kör” című írásban erről részletesen olvashat)
• bátorítja a rövid távú tervezést a diszkontált pénzáramláson (cash-flow) keresztül

A nemzeti valuták hatásai:

• elősegítik a nemzeti öntudatot azzal, hogy az ország állampolgárai közti gazdasági kölcsönhatásokat támogatják, nem a külföldi kereskedelmi kapcsolatot
• bátorítják a versenyt és lehetővé teszik a jóléti koncentrációt (ami kulcsfontosságú katalizátor volt az ipari forradalom során)
• bizonyítottan elég rugalmasak ahhoz, hogy minden ország befogadja, politikai környezettől függetlenül (beleértve a kommunista berendezkedést is)
• vonzzák a bonyolult pénzügyi intézményeket és szolgáltatásokat
• legális (tender), fedezetet nyújt minden köz- és privát adósságra

Forrás: http://www.lietaer.com/other-languages/hungarian/

Bernard Lietaer - Monetáris Műveltség - Mi a pénz?

Mi a pénz?

A legtöbb ember hajlamos úgy gondolni a pénzre, mint „egy dolog”, ugyanis általában így jelenik meg előttünk (mint papír, érme, csekk, kreditkártya stb.). De, ha kikötnénk egy sivatagos lakatlan szigeten, hamar felfedeznénk, hogy amíg késünk hasznos marad, addig a készpénz, vagy csekk teljesen haszontalanná válik.  Papírnak megmaradna, de nem lenne többé „pénz”. Minden „dolognak”, ahhoz hogy pénzként funkcionáljon, szüksége van egy közösségre, akik egyetértenek abban, hogy ennek a bizonyos tárgynak csereértéke van.

A pénz le lehet írni úgy, mint egy adott közösségen belüli megállapodást egy tárggyal kapcsolatban, hogy azt, mint csereeszközként használják. Mintmegállapodás a pénz azonos szinten áll a többi társadalmi egyességgel, mint a házasság, vagy bérleti szerződés. A pénzügyi egyesség létrejöhet formálisan, vagy informálisan, szabadon, vagy kényszer által, tudatosan, vagy tudattalanul. A legtöbbünk nem tudatosan ért egyet azzal, hogy például USA dollárt, eurót, vagy akár japán jent használjon, és át sem gondolja ezek természetét. Egyszerűen csak használjuk őket, tudattalanul, így egy kimondatlan szerződést kötünk a bankrendszerrel. Bármely pénzügyi egyesség csak egy adott közösségen belül érvényes. Néhány pénzügyi szerződés csak emberek egy kis csoportján, baráti társaságon belül működik, mint például a zseton a kártyajátékban. Bizonyos időszakokban ilyen a cigaretta, mint csereeszköz a fronton harcoló katonák közt, vagy tágabb értelemben egyes nemzetek polgárai között. A közösség földrajzilag elkülönülhet egymástól, mint például az internet felhasználói. De felölelhetik a globális társadalom nagyobb szegmenseit is, így például az USA dollár, mely nemzetközileg elismert referencia valuta.

Egy adott dolgot, tárgyat a csereeszköz kulcsfunkciója transzformálja pénzzé. Vannak más funkciók is, amelyek a mai pénzt jellemzik, mint elszámolási egység, értékőrző, spekulációs eszköz és így tovább. Akárhogy nézzük, ezek a további funkciók másodlagosnak tekinthetők, hiszen vannak már olyan hatékony és jól működő pénznemek, amelyekre az imént felsorolt egyéb szerepek egyike sem vonatkozik.

Összefoglalva a pénz varázsa abban rejlik, hogy egy közösség felruházza és használja azt, mint csereérték. Ebből adódóan a pénz és pénzrendszer nem „de facto” tényezők, mint a levegő vagy víz, hanem választható dolgok, mint a társadalmi szerződések, vagy üzleti megállapodások.

Ebben a munkában (honlapon) a „pénzt”, mint általános, átfogó kifejezést használjuk. A pénz egyes fajtáira a valuta/pénznem kifejezéssel hivatkozunk. A pénznemeknek két általános alkategóriája van: nemzeti valuta és kiegészítő pénznemek. Minket hozzászoktattak, hogy „igazi” pénzként csak a nemzeti valutáinkat értelmezzük. Valójában a nemzeti valutákat csak bizonyos célokra tervezték, és bizonyos társadalmi feladatokra nem alkalmasak (pl. segíteni a kereskedelmet és együttműködést, vagy az ökológiai fenntarthatóságot). Néhány már ma is működő, vagy a jövőben bevezetni kívánt valutát viszont arra tervezték, hogy megvalósítsa ezeket a célokat, és akkor hatékonyak, ha a nemzeti valutával párhuzamosan használják őket.

Miért fontos megérteni, hogy a pénz nem egy fix dolog, hanem egy egyezmény?

Ha a pénzt egy dologként kezeljük, akkor adottá válik, és innen elveszítjük azon képességünket, hogy azt bármilyen módon megváltoztassuk. Úgy vonatkoztatunk a pénzre, mintha Istentől származna, akár az eső, vagy a Naprendszer bolygói. De ez nem így van. Ha nem szereted az eső tulajdonságait, nem sokat kezdhetsz vele. Másfelől viszont, ha nem tetszik a pénzrendszer, igenis változtathatsz rajta. Amikor megértjük, hogy a pénzrendszer csupán néhány egyezmény és gyakorlat alapján született, elkezdhetjük megvizsgálni e megállapodások feltételeit. Így megérthetjük, hogy egyáltalán szolgálják-e közös törekvéseinket és céljainkat. A pénznemeket újratervezhetjük, hogy jobban egyezzenek igényeinkkel.

Forrás: http://www.lietaer.com/other-languages/hungarian/

Bernard Lietaer - A mai pénzrendszer és a kiegészítő pénzrendszer fontosságának története

Bernard Lietaer - A 11.-ik kör története

A 11.-ik kör illusztrálja, hogy a kamat bevezetése hogyan kényszeríti a mesterséges versenyt a pénzrendszer használói közt, azon túl, ami természetes módon történne.

Volt egyszer egy kis falu, ahol az emberek semmit sem tudtak a pénzről, vagy a kamatról. Minden vásárnapon elhozták csirkéiket, a tojást, sonkát és kenyerüket a piactérre, majd hagyományos rítusszerű beszélgetések közepette elcserélték áruikat arra, amire szükségük volt. Aratáskor, vagy ha épp valaki viharvert pajtáját kellett javítani, a falusiak egyszerűen egy másik régimódi szokást gyakorolva segítettek egymásnak, tudva, ha velük fordul elő hasonló eset, ugyanúgy viszont segítséget kapnak.

Egy ilyen vásárnapon egy idegen fényes fekete cipőben és elegáns fehér kalapban, tudálékos mosollyal az arcán megfigyelte a folyamatot. Mikor az egyik farmer, aki egy nagy sonkát akart és hat csirkéjét próbálta befogni cserébe, az idegen nem tarthatta vissza nevetését. „Szegény emberek,” mondta. „Olyan primitívek.” Hallva ezt a farmer felesége kérdőre vonta: „Gondolja, hogy tud jobb munkát, mint baromfit tenyészteni?” Az idegen válaszolt: „Csirkék, nem. De van egy megoldásom, hogy felszámoljam ezt a kavalkádot”. Hozzanak egy darab tehénbőrt és gyűjtsék össze a családokat. Akkor jobban elmagyarázom.”

Ahogy kérte, a családok összegyűltek, az idegen pedig vette a bőrdarabot és tökéletes karikákra vágta és kidolgozott pecsét mintát nyomott rájuk.

Aztán minden családnak tíz korongot adott, állítva, hogy minden darab egy csirke értékét képviseli. „Most kereskedhettek és üzletelhettek a bőrérmékkel, a kényelmetlen csirkék helyett,” mondta. Értelmesnek tűnt a dolog és mindenkinek imponáló lett az idegen.

„Még egy dolog,” tette hozzá. „Évente visszajövök, és akkor mindenki hozzon nekem vissza egy extra kört, a 11.-iket. Ezt a fejlődés elismeréseként kérem, amit lehetővé tettem számotokra az életetekben.”

„De honnan jön elő az a darab?” kérdezte a feleség.

„Meglátjátok,” válaszolta az idegen tudálékos arccal.

Feltételezve, hogy a populáció és az éves termelés pontosan ugyanolyan maradt abban az évben, mit gondolsz mi történt? Emlékeztetőül: a tizenegyedik kört sosem hozták létre, azt sosem vágták ki a tehénbőr darabból.

Ahogy az idegen azt javasolta, sokkal kényelmesebb volt bőrdarabokat, karikákat cserélgetni csirkék helyett a piactéren. Ennek a kényelemnek rejtett ára volt: a keresett tizenegyedik kör egy rendszerszerű visszatörést, hanyatlást generált a résztvevők közt kialakult verseny miatt. Minden 11 család közül egynek el kellett vesztenie minden bőrkarikáját, még akkor is, ha mindenki jól kezelte ügyleteit, mert az idegennek biztosítaniuk kellett a 11. kört.

A következő évben, amikor vihar fenyegetett néhány farmert, atipikus vonakodás jellemezte a segítségnyújtást. A családok most a 11. körért birkóztak egymással. A kamat hajtotta pénz bevezetése aktívan ellenezte a hosszú ideje fennálló spontán együttműködés hagyományát.

A Tizenegyedik Kör egy egyszerűsített illusztráció a nem közgazdászok számára. A kamat hatása el volt szigetelve más változóktól, azzal, hogy zérónövekedésű társadalmat feltételeztünk: nincs népességnövekedés és nincs termelésbeli, vagy pénzkibocsátás növekedés. A gyakorlatban természetesen mindhárom változó (népesség, output, pénzkibocsátás) idővel növekszik, tovább homályosítva ezzel a kamat hatását.

A Tizenegyedik Kör lényege az, hogy míg minden más tényező változatlan maradt, a kamatfizetéshez szükséges pénz megszerzéséért folyó verseny strukturálisan beágyazódott a jelenlegi rendszerbe.

Tehát hogyan lesz visszafizetve a hitel, aminek kamatát soha sem hozták létre? Egy statikus, vagy hanyatló rendszerben ahhoz, hogy a hitel kamatát visszafizesd, mások tőkéjét kell felhasználnod. Más szavakkal: a kamat összegének elő nem állítása az eszköz arra, hogy generálja a szűkösséget, amit a banki adósság alapú pénzrendszer a működéséhez igényel. Kényszeríti az embereket arra, hogy olyan pénzért versengjenek, amit soha sem állítottak elő, és csőddel bünteti őket, ha nem járnak sikerrel. Amikor a bank ellenőrzi a hitelképességet, valójában az ügyfél azon képességét vizsgálja, hogy az képes e sikeresen versenyezni, küzdeni a piacon. Azért persze, hogy megszerezze a tőke és kamat visszafizetéséhez szükséges pénzt. Végső soron valaki mindenhogyan veszít.

A jelenlegi nemzeti valuta paradigmában egy ok hogy miért fordítanak olyan sok figyelmet a központi bank döntéseire az, hogy növelte a kamatrátát, előrebocsátva több bank csődjét is a jövőben. A „gazdasági pitének” nagyon gyorsan kell nőnie, csak hogy nullszaldós maradjon. A monetáris rendszer kötelez minket, hogy vonzzuk az adósságot és versenyezzünk másokkal, kereskedjünk és fizessük vissza az eredményezett kamatot a banknak, vagy hitelezőnek. Nem csoda, hogy „kemény világ van odakint”, és azok, akik a versengő pénzügyi rendszerben élnek, rögtön elfogadják Darwin feltételezését: „a legalkalmasabb a túlélő.” (részlet: Of Human Wealth).

Forrás: http://www.lietaer.com/other-languages/hungarian/