Videó: Kiegészítő Pénznemek Rendszere - Bernard Lietaer

Kiegészítő Pénznemek Rendszere

A pénzrendszer sokkal nagyobb tabutéma, mint az ufók vagy az ingyen energia vagy a spirituális megvilágosodás. Bár legutóbbi a legfontosabb, mégis több ember érdeklődik bármelyik előbb említett három téma iránt, mint a pénzrendszer igazi megoldásai iránt. Több ezer éves taburól van szó.

A megoldás az, hogy ne legyen monopóliumpénz, hanem komplementer valuták RENDSZERE legyen. Maga a kifejezés, hogy kiegészítő pénznem (complementary currency), maga a megnevezés sem létezett néhány évtizeddel ezelőttig e több ezer éves problémára. Jelentős számú film, cikk és könyv készül a pénzrendszer problémáiról, hibáiról, de a megoldásokról a rendszerszintű problémákra, alig: még a hozzáértőbbek nagy része is sötétségben van. A megoldás úgy tűnik, valahogy nem érdekes.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2008-as tanulmánya szerint 124 rendszerszintű bankválság, 208 valutaválság, 63 egyedi államcsőd (sovereign debt default) zajlódott le a világ országainak mai típusú, globálisan elterjesztett pénzügyi rendszereiben 1970 és 2007 között. Az előző 300 évben pedig 48 nagyfokú válság.

Ha az autónk rendszerszinten ennyiszer romlana el, tennénk valamit? A nemzetközi életben minden válságot úgy kezelnek, mintha az lenne a bolygón a legelső. Nem ismerik el a létezését a problémának, ami láthatóan nem egyedi, hanem rendszerszintű.

A jegybankok érdeke és különösen a világ nemzeteinek független jegybankjait ellenőrző, hivatalosan is magánbank központi banknak, a Bank for International Settlements-nek (BIS) az érdeke a szorosan véve 350 éves, tágabban véve a több, mint 2000 éves status quo fenntartása. Maga a BIS egykori elnöke tájékoztatta Bernard Lietaer-t (lásd ebben a videóban a beszámolóját erről), hogy a világ összes jegybankjának, az IMF-nek és a Világbanknak, egyetlen egy célja van: hogy a rendszer ugyanolyan maradjon, mint most. Érdekességképpen itt olvasható az International Journal of Central Banking: http://www.ijcb.org.

A világot irányító nagyvállalati, illetve hadipari-pénzipari-olajipari hálózatok nem érdekeltek hosszú távon gondolkozni. A világot irányító nagyvállalati, valamint a politikai és szektás hálózatok érdekeltek viszont a totális káoszban (ahogy az a sorok közül kiolvasható a számukra írt CIA Global Trends 2030 c. tanulmányból is). A pénz jelenlegi változata és jelenlegi rendszere csak eszköz az életellenesség "szent" gyakorlására. Hogy miért lett ilyen a pénzrendszer (az ókori Babilontól kezdve minimum), annak már exopolitikai vonatkozása van, de ez most szétfeszítené a kereteket.

Vajon mi lenne a pénzügyi megoldás a BIS-ben is egykoron dolgozó pénzügyi rendszerszemlélet szakértő szerint?

Videóátirat:

Kiegészítő pénznemek, komplementer valuták rendszere

A nevem Bernard Lietaer (ejtés: lietár). Társkutató vagyok a Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben (azóta a Sorbonne-on tanít). Képesítéseim javarészét rendszermérnökként szereztem. A rendszerelméletet alkalmazom a pénzügyi rendszerekre. Amit a közgazdaságtan többnyire nem tesz meg.

Ha hátrahagyjuk a Paradigmát: kiegészítő pénznemekkel stabil gazdaság érhető el.

Amikor először ráeszméltem, hogy valami baj van a pénzügyi rendszerekkel, az 1970-es évek első felében volt. Akkoriban Dél-Amerikában éltem. Éppen Peruban dolgoztam, feladatom volt optimalizálni Peru keményvaluta bevételét. Észrevettem közben valamit, ami egész Latin-Amerikában érlelődött. Annak az adósságbuboréknak a kezdetét vettem észre, ami utóbb aztán 1981-ben robbant ki. Arra jutottam, hogy vagy megőrültem, vagy valami olyat látok, ami nem normális.

Dűlőre akartam jutni ezügyben, így egy fordított kutatóévet vettem: a kutatóév az, amikor egy professzor a valódi világba megy dolgozni. A fordított kutatóév mikor egy valódi világbeli ember elmegy professzornak. Ez volt számomra az első ilyen fordulat. Számos alkalommal megtettem ezt életem során. Ekkor kezdtem el tanítani a belgiumi Leuven Egyetem nemzetközi pénzügyek szakán és írtam egy könyvet Latin-Amerikáról.

Ekkor kezdtem tudatára ébredni, hogy rendszerszintű problémák vannak az egész globális pénzügyi rendszerben. Ebben a könyvemben kijelentettem, hogy a kora 1980-as években egy nagy válság várható Latin-Amerikában. A könyvet 1979-ben adták ki és 1981-ben pukkant a buborék.

Életem második meghatározó lépését azonban életem máig egyetlen mentorának köszönhetem, Willis Harman-nak (abban az időben már az IONS, az Edgar Mitchell asztronauta alapította, tudatkutatással foglalkozó Institute of Noetic Sciences elnöke volt).

Willis Harman azt mondta nekem 1992-ben: "Bernard, olyan képzést kaptál 25 éven át a pénzről, mint még soha senki."

Különböző, szokatlan pozícióimra gondolt:

- Én vagyok az egyetlen központi bankár, aki ténylegesen kezelt egy offshore valuta alapot. Ezek nem szoktak megtörténni egyazon életen belül.

- Vagy: professzor voltam egy egyetemen és elnök egy elektronikus fizetési rendszerben.

- Dolgoztam jelentős nemzetközi vállalatoknak és fejlődő országoknak is.

Ezek teljesen más látószöget követeltek meg. Egyetlen közös volt bennük: a pénz rendszere. De én erre nem jöttem rá, amíg Willis rá nem ébresztett erre az összefüggésre. Hozzátette még: "Tovább kell adnod, amit megtanultál, mert nagyon hasznos lesz sokak számára!" Így kezdődött.

Gondoltam, három évig csinálom, aztán megyek tovább a saját egyéni életemmel. Ez húsz éve történt, publikálni pedig 15 éve kezdtem el.

Nem tudok megszabadulni a témától. Kapaszkodik belém, a világban zajló események miatt. Ahol most tartunk, az valójában sajnos pontosan az, ahol vártam hogy fogunk tartani, amikor 1999 végén előrejeleztem a jelenlegi világszituációt.

Ez öt fő rendszerszintű válság összeütközése: öregedő társadalmak, növekvő munkanélküliség, drámai éghajlatváltozás, fajok tömeges kihalása. Mindezek átitatva a pénzügyi instabilitással.

Ezen dolgok együttes erővel rá fogják kényszeríteni az emberiséget 2020 előtt, hogy ténylegesen változtassunk a pénzügyi rendszerünkön. Ezt még mindig tartom, hogy 2020 előtt rákényszerülünk a megváltoztatására. De reményeim ellenére ezügyben sok a késlekedés.

A Paradigmaváltás: a pénzügyi monokultúrából a pénznemek ökológiájába

A hátrahagyandó paradigmánk az, hogy mindent egyetlen egy TÍPUSÚ valutával kell kezelnünk, az egyedülálló pénznem monokultúrájával. Minden PATRIARCHÁLIS társadalom kezdetektől fogva, i.e. 3200-tól: a Babiloni Birodalom, Ókori Görögország, Római Birodalom és a Reneszánsz óta a Nyugati világ, ezek mind patriarchális társadalmak és MINDEGYIKÜK egy felülről irányított egyedüli pénznemet rótt ki a társadalmára, beépített kamattal.

Nagyon logikusan, ugyanis a kamat egy elvonó egyszköz; egy koncentrációs eszköz. A kamat automatikusan biztosítja az erőforrásokat a hatalmi hálózatoknak, anélkül, hogy ehhez bármit tenniük kellene.

A kamat definíciója: erőforrások áthelyezése a felhasználók összességétől a kibocsátók javára.

Ennek a pénzügyi rendszernek a monokulturális JELLEGÉT kell elhagynunk. Tehát ne az egész hagyományos pénzügyi rendszertől szabaduljunk meg, amit néhány ember mond: a pénzügyi reformerek többsége ugyanis ebbe az irányba megy: vagy a kormánynak akarják adni a monopóliumot vagy nemesfém fedezetűvé akarják átalakítani a rendszert, de ha benne maradunk az egyetlen pénztípus paradigmájában, akkor még ezek esetén is saját csapdánkban maradunk!

Ezért kell a pénzügyi monokultúrából pénzügyi ökorendszerbe átmenni.

A pénzügyi ökorendszerben különböző skálák, különböző speciális réspiacok, rés-funkciók vannak. Ezek összessége tud adni egy sokkal nagyobb ellenállóképességet, mint ami a jelenlegi rendszerszintű monokultúrával elérhető.

Hangsúlyozom, hogy a monokultúra igenis hatékonyabb. Ha azt úgy értelmezzük mint termelési hatékonyság, időegységre, évre lebontva, egyszerű példaként a fakitermelést vehetjük. A monokultúrák rendkívül hatékonyak, vita nincs. De rettenetesen törékenyek. (lásd a Nemzetközi Valutaalap tanulmányát: az IMF 2008-as tanulmánya szerint 124 rendszerszintű bankválság, 208 pénznemválság, 63 egyedi államcsőd (sovereign debt default) van a világ országainak mai típusú, globálisan elterjesztett pénzügyi rendszerének háta mögött 1970 és 2007 között. Az előző 300 évben pedig 48 nagyfokú válság. http://tinyurl.com/IMFbankingCrises ).

Mit értek a pénzügyi ökorendszer alatt

Képzeljük el, hogy a banki hitelpénz mellett van a hagyományos pénz is és vannak üzletek közötti B2B pénznemek is és vannak városi pénznemek is: olyan városokban és vonzáskörzetükben, melyek saját társadalmi és ökológiai céljaikra hoznak létre pénznemeket nonprofit szervezeteken keresztül.

Hadd adjak élő példát mindegyikre.

Az egyik a cégek közötti B2B valuta, a svájci WIR, mely a B2B pénznemek anyja és a svájci gazdaság titka. A második példára városi pénznemeket mondok, amiket Angliában kezdtek el nemrégiben, a Bristol font és a londoni kerületi Brixton font. (ill. még Oxford font, de lásd még: torekes Belgiumban)

Ezeket a városok bocsátják ki és így ezek a városok felelősséget vállalnak rendszerszintű problémáik önálló megoldásában. A nagymamánkról való gondoskodásra egy szomszédsági pénznem-rendszer a megoldás, pl. a japán Fureai Kippu kiegészítőpénznem-rendszer.

Mindezen valutatípusoknak, mindegyik kiegészítőpénznem-fajtának helyet KELL foglalnia a teljes rendszerben.

Figyelmeztetnem is kell, hogy eljuthatunk oda, hogy túl sok van belőlük, de ettől nagyon messze vagyunk! Elméleti megfontolásokból tudjuk, hogy egyensúlyra van szükség: nem szabad túllőni. De hogy egynél több pénznem-típusra van szükségünk, az biztos.

Körülbelül fél tucat ilyen különböző rést kell megcéloznunk. Ekkor egy stabil, fenntartható rendszert érhetünk el.

Mit tehetnénk mi, hogy segítsük a változást?

Civilként azt tudom mondani, hogy minden állampolgárnak lehetősége van kivenni a szerepét ebben a játékban. Az a kulcsfontosságú, hogy egy vezetői csoportban vegyünk részt, a skála bármilyen szintjén: ha vezetői team-ünkkel vagy bárkikkel, akikkel összefogunk, egy társasház erejéig van hitelességünk és elismertségünk, akkor azon a szinten. Ha egy körzet, egész szomszédság szintjén, akkor ezen a szinten; ha helységi, városi szinten, mert oldalunkra állt a polgármester, vagy más emberek, akikre ezen a szinten felnéznek mások, akkor helységi, városi szinten.

Valójában azon múlik, hogy kiket tudsz magad köré tudni, és azoknak milyen szinten van szavahihetőségük, hogy az a szint megfeleljen a választott pénznem-típus bevezetéséhez szükséges szintnek.

Magyarul: ne próbálj meg világvalutát csinálni ha csak a társasházban néznek fel rád. Ugye érthető? Ugyanakkor, ha világszinten van hitelességed, akkor törd a fejed egy világvalután.

További videók Bernard Lietaer-tól és egy jobb pénzügyi rendszerről: tinyurl.com/helyipenzek

Videó: Charles Eisenstein - Megszentelt Gazdaságtan

Videó: Megszentelt Gazdaságtan - Charles Eisenstein

Videó könnyen megjegyezhető URL-je: tinyurl.com/megszenteltgazdasagtan

Cikkünk az azonos című könyvről: 
http://helyipenzszoftver.blogspot.com/2015/01/megjelent-charles-eisenstein.html

A szerző azonos című magyar könyvének hivatalos kiadása letölthető az alábbi oldalon: http://sacredeconomics.wixsite.com/magyar/konyv

Megszentelt Gazdaságtan

"Mindannyian kaptunk egy ajándékot, az élet ajándékát. Amit az életünkkel kezdünk, azt adjuk viszonzásképpen érte."

Amikor meg akarjuk érteni azt, hogy mi miért történik a világban, miért van válságban az élet sokszínűsége, miért bányászunk még több olajat, amikor az szennyezi a légkört és a tengereket, és ha feltesszük a kérdést, hogy miért, akkor néhány "miért"-tel később minden esetben a pénznél lyukadunk ki.

Még mélyebbre menve a "Miért?"-ek ösvényén:

Sokat beszélek az "Én" történetéről. Minden kultúra megválaszolta és megválaszolja a kérdést, hogy "Ki vagyok én?". "Mi tesz emberré?"

Jelen világunkban az a válasz, hogy egy különálló lény vagy a többi különálló lény között, egy olyan világban, ami szintén különálló tőled. Eszerint "te nem vagy velem egyenlő", "az az élőlény nem én vagyok", "nincs közöm hozzá".

Ez a fajta ÉN-történet határozza meg jelenlegi világunkat. (és énképünket)

Ha egy elkülönült létező vagy és a rajtad kívül lévő más emberek és az univerzumbeli más fajok is mind elkülönült létezők, akkor az Élet alapvetően közömbös irántad. Sőt inkább ellenséges feléd.

Ha ez így van, akkor minden bizonnyal uralni akarod, azt akarod, hogy hatalmad legyen a többi létező, és a természet hatalmas és kiszámíthatatlan erői felett, akik és amik bármelyik pillanatban tönkretehetnek, elpusztíthatnak.

Ez az ÉN-történet egyre használhatatlanabbá válik. Egyre kevésbé igaz többé. Többé már nem vagyunk vele egy hullámhosszon.

Valójában ez (a kollektív és egyéni ÉN-történet) maga okozza a megoldhatatlan válságokat, a kollektív feletti irányítás eszközein keresztül!

Ez az, ami létrehozza a szükséges űrt, hogy elkezdjük megélni, az Én új Mítoszát és az Emberiség új Mítoszát. (új civilizációs énképet és éntörténetet)

A pénz egy megállapodás (ez a pénz definíciója). Önmagától nincs értéke. Az ad neki értéket, hogy megállapodásban vagyunk abban, hogy ér valamit. A közgazdászok (a pénz definíciójaként) csak azt mondják el, hogy a pénz mit csinál, mire használható (a funkcióját, nem pedig azt, hogy mi a pénz): megkönnyíti az árucserét, kiszámolhatod vele a dolgok értékét, számon tarthatsz vele dolgokat.

Számokat írsz fel egy bűvös papírdarabra, amit csekknek hívnak és ezzel eléred, hogy mindenféle javak áramoljanak családod otthonába.

De akár emberek ezrei számára okozhatsz vele nyomorúságot, ha elég magasan állsz a pénzmágia beavatott papjai között.

A mesterséges hiány mai pénzrendszerünk beépített eleme!

Magától értetődően következik abból, ahogyan a pénzt teremtik: kamattal terhelt adósságként.

Amikor egy bank hitelt ad nekünk, vagy a jegybankunk pénzt teremt, a pénzzel együtt egy annak megfelelő mennyiségű adósság is keletkezik egyben. Mivel az adósság mennyisége a kamattal folyamatosan nő, mindig nagyobb lesz, mint a teremtett pénz mennyisége.

Így lényegében arra kényszerítenek minket, hogy versengjünk egymással azért a pénzért, amelyből soha nem lesz elegendő. (tehát a verseny értelmetlen, valójában nem is a pénzről vagy a versenyről szól, hanem az uralomról és negatív energiák termeléséről, amiből interdimenzionális lények táplálkoznak, ez már az exopolitikai vonatkozás).

A növekedés mesterséges kényszerűsége szintén mai pénzrendszerünk beépített eleme!

Ha bank vagy, olyan személynek fogsz kölcsönt adni aki új árukat termel, új szolgáltatásokat nyújt, amiből nyeresége származik, és vissza tudja fizetni a (semmiből létrehozott) pénzedet. Olyan személynek nem adsz kölcsönt, aki nem termel vagy szolgáltat. Tehát a pénz azokhoz kerül, akik még többet csinálnak belőle.

(Ez megfelel a bibliai tálentum történetnek. Önmagában egyéni szinten rendben van. Gazdaságunkban azért nincs rendben, mert aki nem termel gazdasági hasznot, annak szinte esélye sincs. Pedig számos másféle tőke van a gazdasági/pénzügyi tőkén kívül: emberi, társadalmi, intézményi, építményi, technikai, természeti tőke, illetve "potential exchange capital" - lásd a felsorolást Bernard Lietaer-től. ( financial, human, social, institutional, technical, natural, built capital, potential exchange capital, lásd Creating Wealth c. könyvét, ami az újfajta városokról is szól).

A gazdasági növekedés azonban alapvetően azt jelenti, hogy találsz valamit, ami korábban a természet része volt, és árucikket csinálsz belőle vagy, ami korábban a szívességek közé tartozott, abból szolgáltatást KELL csinálnod. Találj valamit, amihez korábban ingyen hozzájutottak az emberek, vagy amit megtettek maguknak vagy egymásnak, vedd el tőlük (a jog erőszakával), és add el nekik pénzért bármi módon. (Ezért kellett a bartert is illegálissá tenni az adóhivatal közbenjárására is: adott országban az adóhivatal az az entitás, ami legitimizálja és bestabilizálja a monopólusú centrális pénz egyeduralmát: amiben adót kell fizetni, az a de facto hivatalos pénznem).

Azzal, hogy a dolgokból árucikket csinálunk, elvágjuk magunkat a természettől és ugyanígy a közösségektől is. Úgy tekintünk a természetre, mintha az csak egy halom élettelen dolog lenne, és ettől nagyon magányosak lettünk.

(Az Átkosban ugyanúgy hirdették, hogy "legyőzzük a természetet", mint a kapitalizmusban, mindkettőben szerte a világban.)

Emiatt sok alapvető emberi, érzelmi-lelki-testi szükségletünk kielégítetlen marad (de hatalmi és érdek játszmáink, életjátszmáink családon belül és nemzetközi szinten egyaránt, kiteljesedhetnek).

Ilyenkor, ha van pénzed, lehet, hogy megpróbálod jóllakatni ezt az éhséget vásárlással azzal, hogy termékeket és szolgáltatásokat veszel vagy magát a pénzt gyűjtöd a gyűjtésért önmagáért (másoknak való segítés nélkül).

Jelenleg e makrofolyamat végére érünk, illetve közeledünk e növekedés végéhez, mert a bolygó már nem tud elviselni sokkal több ilyen növekedést.

(E globális folyamat a David Icke által felfedett ősrégi probléma-reakció-megoldás mátrix szerves része: a káosz mindig legitimizálja nagyobb kontrollt, lásd erről szóló részt tőle a Thrive - Kiteljesedés/Növekedj! c. filmben).

Emiatt van az, hogy a válság, amiben ma vagyunk, soha nem fog véget érni.

VELÜNK SZÜLETETT AJÁNDÉKAINK

Az egyik dolog, amiről beszélek, hogy már gyerekként éreztem, hogy valami nincs rendjén. Szerintem a legtöbb gyerek érez valami ilyet, hogy nem kellene így lenniük a dolgoknak. Például, hogy igazából nem is kellene, hogy utáld a hétfőket (a munkádat), vagy hogy ne akkor legyél boldog, ha nem kell iskolába menned. Az iskolának szerethetőnek kellene lennie!

Az Életnek valami olyannak kell lennie, amit szeretsz! (nyilván ezt azért nem akarja a mindenkori hatalom, mert ilyenkor felszabadul az ember, tud önállóan gondolkodni, mer cselekedni, amit bár üdvös, mégis nemkívánatos dolognak tartanak, a kontroll miatt).

Semmit nem érdemeltünk ki azokból a dolgokból, amelyek életben tartanak minket, illetve amelyek megszépítik az Életünket.

Nem szolgáltunk meg a levegőért. Nem szolgáltunk meg érte, hogy megszüljenek bennünket. Nem szolgáltuk meg a fogantatásunkért. Nem szolgáltuk meg, hogy lélegezni tudjunk. Nem szolgáltuk meg a bolygót, amely ellát bennünket éltető élelemmel. Nem szolgáltuk meg ehhez a Napot sem.

Úgy gondolom, bizonyos szinten az emberekben ott van ez a velük született hála, hiszen valahol tudjuk, hogy semmit nem érdemeltünk ki ezek közül a dolgok közül.

Tudjuk, hogy az élet ajándék.

Ha tudod, hogy kaptál egy ajándékot, a természetes válaszod erre, hogy hálás vagy, és szeretnéd valamivel viszonozni.

(A kapitalizmus/kommunizmus egyik legnagyobb hazugsága az Adam Smith-nek tulajdonított alaptétel, hogy az ember önző. Ez olyan axiómának van tekintve, pedig csak egyetlenegy ember bizonyítlatlan gondolatáról van szó, mint a matematikában a pont definíciója: a pont meghatározása önmaga. Az önzőség alapeszme azonban egy sátánista szabadkőműves találmány, hogy legitimizálja a szoros kontrollba és antihumanizmusba torkollandó rendszert (ahogyan az egész a patriarchátus társadalom mint olyan, és az egész monokulturális pénzrendszer mely jóval ősibb "Smith" tételénél, szintén ezekért lett kitalálva).

Az ajándékgazdaságban nem igaz az, ami a pénzgazdaságunkban igen, hogy mindenki mindenkivel verseng. Az ajándékgazdaságban, ha neked több van a szükségesnél, a felesleget (valamilyen ésszerű módon) odaadod valakinek, akinek szüksége van rá (pl. az időd).

Ezzel érsz el társadalmi rangot, sőt biztonságod is ebből származik!

Hiszen, ha Te hálából építkezel, a többi ember is törődni fog veled. Ha nincs szívesség, nincs közösség sem. (könnyebb az irányíthatóság) Ezt láthatjuk a pénz által egyre inkább áthatott társadalmakban: a közösségeink eltűntek. Mi emberek közösségekre vágyunk, de a pénzközpontúvá tett életünk ezt meggátolja, kivéve azon élethelyzeteket, amikor valóságosan szükségünk van egymásra. (valójában nem az emberi fösvénység teremti az emberi fösvény viselkedést, hanem az évezredek óta való monokulturális pénzrendszer általi szoktatás, összplanetáris tréningezés: a centrális középkori franciarországban, Baliban vagy a rómaiaik előtti Egyiptomban virágzott a kiegészítő pénznemek gazdasága, és ezzel a szívességgazdaság egyfajta formája is).

Mi emberek vágyunk rá, hogy tehetségeinket kiteljesítve éljünk. Ha szabadok lennénk a pénztől, így is tennénk. De a pénz rendszere gyakran megakadályoz minket... Azt gondoljuk: "Hmm, olyan szívesen csinálnám ezt, de vajon megélnék belőle? Vajon életszerű lenne?"

A pénz mai rendszere kollektíven megállítani hivatott minket.

"Milyen szép dolgokat tehetnék?" "Mire érzek elhivatottságot?" Például: "Csinálnék egy nagy kertet, amelyet hajléktalanok is gondozhatnának, hogy így visszataláljanak a természethez." Vagy: "Megtisztíthatnánk egy mérgező hulladéklerakó helyet."

Te mit tennél? Milyen szép dolgot? És miért nem életrevaló megvalósítani ezeket? Miért nincs pénz ezekben a dolgokban?

(Itt Eisenstein a Joseph Campbell-i tanítására is utal: "Find your bliss", találd meg az ajándékodat, azt a dolgot, amit nem tudsz nem csinálni, amit egyúttal örömmel, elégedettséggel végzel, ami egy magasabb rendet és értéket szolgál, ami jót teremt és amivel egyfajta pozitív elégtételt veszel az életért. Amit ha meghalsz, örömmel vállalsz, mint a legalább az egyetlen dolgot, amit végeztél. Találd meg a küldetésed, az áldásod, a veled született ajándékot, azt, amire születtél: nem számít, hogy van-e belőle pénz vagy apád/anyád/társadalom: valamilyen kicsiben is, de kezdd el. Onnan ismered fel, hogy örömmel végzed és nem tudod nem csinálni, rosszul érzed magad, ha nem teszed. Amiben kiteljesedhetsz. És higyj és bízzál, ez ennek a legnagyobb tanítása: hogy lesz belőle valami. "A kemény munka MINDIG meghozza a pozitív gyümölcsét.". Így vagy úgy, emígy vagy amúgy, de MINDIG meghozza. Lásd még a Finding Joe c. filmet).

AZ ÁTMENET KORA

Egy gazdaságban, ami a szívességek elveit testesíti meg, azaz egyszerűen csak az igazságra épül. Az a feladatunk, hogy a pénzt hozzáigazítsuk velünk született ajándékaink igazi kivirágoztatásához.

Ehhez a mostanitól nagyon különböző mechanizmusokra van szükségünk a a pénzteremtés és pénzeloszlás folyamataiban. Olyan dolgokra:

- Mint a negatív kamatláb (nem negatív jegybanki alapkamat, hanem az adott ország államkincstára negatív kamattal kell, hogy az állam rendelkezésére bocsássa használatra a pénzt (a fő pénznemet vagy leginkább egy másodlagos, kiegészítő pénznemet), illetve az állam negatív kamattal, "tartási/halmozási költséggel" kell az adott lakosság rendelkezésére bocsássa a pénzt. Röviden angolul: "demurrage"), amely visszafordítja a kamatmechanizmus hatását.

- Mint a kifelé ható költségek teljes elismertetése (externáliák kötelezettségi körbe vétele: ennek a gondolatnak az a veleje, hogy a mai jogi-gazdasági erkölcsi felfogásban ami kárt egy jogi entitás magán kívülre okoz, az externália, "így járt" a természet/a lakosság; ennek megszüntetése), hogy többé ne lehessen megtenni, hogy mások és a jövő generációi fizessenek az általunk okozott szennyezésért.

- Mint a társadalmi osztalék, (nem alapjövedelem vagy egy magasabb szintje az általában alapjövedelemként / alapjárandóságként elterjedt fogalomnak - aminek lejáratásakor szándékosan felhasználták azt, hogy nem említették meg, hogy ez egyúttal számos jelenlegi juttatás megszüntetését jelentené, nem pedig azok fölötti grátisz extra állami kiadást: magyarul összességében spórolást jelentene az adott államnak. De mivel így az emberek nem lennének kiszolgáltatva a jogi entitásoknak, magánszektornak és államnak, mert mindenkinek lenne egy passzív jövedelme (hasonlatosan a régi pénzügyi értelemben klasszikusan vett "középrétegnek", pl. egykori grófoknak), így mindenki tudna önállóan gondolkodni és cselekedni - ami mint tudjunk, egy azon elvek közül, amit mindenki kívánatosnak tart, de senki sem akarja, hogy a másiknak az legyen - az ingyen energia is ilyen elv miatt nincs.) azaz részesedés olyan javak hozamából, melyek közösek kellene, hogy legyenek: mint a föld, a vízkészlet, a kulturális örökségünk.

- Mint a gazdasági feladatok visszatelepítése és újralokalizációja.

- Mint a személyközi, P2P pénzek számos formája és a P2P opensource forradalom. (itt P2P forradalmakat említ Eisenstein, de valójában ez főleg az opensource forradalmat jelenti, például: opensource hardware (lásd az Open Source Ecology-t is többek között), 3D printing, opensource free energy)

Miért kell átalakítani a jelenlegi pénzrendszert?

A jelenlegi pénzrendszer egyszerűen egyre kevésbé működik (a többség számára, mert az uralkodó elitek számára egyre jobban működik).

A növekedést csak egyre jobban növekvő költségek mellett lehet fenntartani.

Még a legnagyobb erőfeszítéseink sem elegendőek a gazdasági növekedés olyan gyors ütemben tartásához, mint amire a Rendszernek a működéséhez szükséges lenne. Ez további szenvedést okoz. Mi emberek ezt egyszerűen nem tudjuk már tovább elviselni.

De még a csúcson levő emberek is, még ennek a mesterségesen teremtett versenynek a győztesei, ők sem boldogok. A rendszer őket sem szolgálja igazán.

(A legnagyobb rabság az, amikor szabadnak hiszed magad: bár számukra egyre jobban működik a rendszer hatalmilag, érzelmileg-lelkileg, inkarnációkon átívelő fejlődésükben és tudatosságban nemigen fejlődnek)

Úgy gondolom, válságos pillanatok egész sorát fogjuk látni, a korábbi válságokhoz képest még súlyosabb válságokat. Minden válságos pillanatban mi döntjük el, hogy befejezzük-e a játszmát és átállunk-e az emberségesség oldalára vagy bekeményítjük szívünket?

Tényleg csak rajtad múlik. Mi magunk döntjük el, hogy mikor jön el az Ébredés ideje.

FELNŐTTKOR

Ez az egész egy nagy tévedés volt? Ez egy jó kérdés. (A mi válaszunk: nem. Nem volt tévedés. Tudatos, szándékos volt. Célja a kontroll. Viszont ez nem jelenti azt, hogy az Élet rossz. A "Rossz" mindig céllal van megengedve. A "Rossz" legnagyobb büntetése, hogy tevékenységével valójában mégiscsak az Életet szolgálja. Nem tudja nem. A szenvedés célja a fejlődés kikényszerítése. Inkarnációkon átívelő lelki és erkölcsi, valamint pszichológiai fejlődést. Ezért van megengedve)

Tényleg úgy tűnik, hogy valahol hiba történt. Ha végignézünk a szörnyűségeken, amelyek megtörténtek a Földön és történnek ebben a pillanatban is... sokan azt gondoljuk, "nem kérek ebből", "az emberi civilizáció és az élet egy óriási hiba."

Arra jutottam, hogy ezt az egész utat, ami az elválasztottsághoz vezetett, nem egy tévedésnek látom, hanem egy nagyobb folyamat részének. Azt hiszem a környezetvédelmi mozgalmakkal kezdődött a 60-as években, ez volt a tömeg tudatosságának első megébredése.

Aztán az űrhajósok felmentek az űrbe, megtapasztalták a létező legnagyobb elválasztottságot, és a fotók, amiket lesugároztak, még ma is szeretetet ébresztenek bennünk. Ideje megszeretnünk Föld Anyánkat. (ettől a résztől Eisenstein a Hős Útja elvét vetíti ki kollektív szintre, ami egyéni szintre is értelmezhető, igyekeztünk úgy fordítani, hogy passzoljon mindkét értelmezési síkra. Az egyéni belső felnőtté válásban is előbb végbe kell menjen a kamaszkornak megfelelő lázadás, ha kell, harminc évesen is, ha a szülők erőszakkal nem hagyták, majd a harag után a megértés-megbocsátás, felülemelkedés kell a belső felnőtté váláshoz (ha kell, hatvan évesen is. És haragot kihagyva, spiriezón nem megy. Ezt igazolta a pszichológia. És mindegy az életkor, ezeken át kell menni a fejlődéshez. És az emberiségnél pont ugyanígy kellene/lenne érdemes, hogy most zajlódjon.).

Ez része a felnőtté válásunknak.

Felnőtté válásunk másik része: elérkeztünk a próbatételek korába. (szintén a Hős Útja elem). Amikor a régi világunk darabjaira hullik és az új világunkat mi kell, hogy megteremtsük. Gyermekkorunkban játszunk, és játék közben fejlesztjük velünk született adományainkat. De nem használjuk még ezeket az igazi életcélunk irányában. Ezt tette az emberiség is eddig.

Az elkülönülő egó kollektív játékát játszottuk technológiai és kulturális adottságainkkal és feljesztgettük ezeket. Most felnőttkorba kell érnünk és itt az ideje, hogy képességeinket igazi céljaink, küldetésünk elérésére használjuk. Eleinte csak az okozott károk begyógyítása lenne a feladat, szerintem. Ebben rengeteg tennivalónk van, valójában szinte lehetetlen.

Kimondhatjuk: "Az a dolgunk itt a Földön, hogy csodát tegyünk." ("Find your bliss", ahogy Joseph Campbell mondta a Hero's Journey-re utalva). Azt állítom, hogy ez lehetetlen a régi szemléletmódból kiindulva, de lehetséges, ha a valóságot újféleképp értelmezzük!

Ez az újfajta személyi és civilizációs énkép és éntörténet létszükségletté vált. (lásd még Az Én Természete c. videófordításunkat a Tudomány és Nondualitás Konferencia alapítójától). Ennél kevesebbel nem is éri meg nekilendülni!

Charles Eisenstein integratív gondolkodó (integrative thinker) első magyar könyve Megszentelt Gazdaságtan címmel megjelent: http://SacredEconomics.wix.com/magyar

A könyvet fordította: Zsoldos Betty. A videót elsőként fordította: Rácz Anikó

A videó feliratát végleges formájára átfordította és beégette: Exopolitika Magyarország

"Mindannyian kaptunk egy ajándékot, az élet ajándékát. Amit az életünkkel kezdünk, azt adjuk viszonzásképpen érte."

Ide tartozóként javasoljuk:

Kingsley Dennis prezentációja a Főnix Generációról (Y-Z-alfa generációk):

Ezen slideshare előadás linkje itt.

Illetve magyar élőszinkronos youtube előadását a 2100 konferenciáról.

Ide tartozik prof. László Ervin magyar motiváló előadása is szinten főleg e generáció tagjai számára.

Te milyen szép dolgot tennél?

Bernard Lietaer - Új Pénz egy Új Világnak

Új Pénz egy Új Világnak – Bernard Lietaer új könyve magyarul

Nemrég jelent meg a világ legnagyobb kiegészítő pénznem szakértője, Bernard Lietaer professzor legújabb magyar könyve, az Új Pénz egy Új Világnak, mely összes könyvei közül talán a legfontosabb!

Új Pénz egy Új Világnak - Bernard Lietaer

A könyvet az ingatlan.com vezetőjének, Mészáros Ádámnak és Csapatának köszönhetjük, aki korábban megvásárolta a hasonlóan gondolkodó Bankráció nevű weboldalt, aminek vezetőjével (Gergely Péter társalapítóval, lásd bankracio.hu és bankraciokft.hu) együtt adták ki Lietaer (ejtsd: lietár) új magyar könyvét.

A könyv nyomtatva a Libri-Bookline hálózatban kapható, illetve digitális verzióját a kiadó INGYEN közzétette!! Ezúton  KÖSZÖNJÜK  a Fordítóknak is a több ezer munkáórát és a Kiadónak a több millió forintos Nagylelkűséget a Nemzetünkért!

A magyar kiadók előszava, valamint a könyv digitálisan ingyenesen letölthető verziója több formátumban itt található: http://UjPenzEgyUjVilagnak.hu A különbző letöltési lehetőségek közül a PDF verziót mi csak problémásan tudtuk letölteni, mert letöltötte ugyan a böngésző, de külön olvasóban megnyitni, fájlkezelőben megtalálni már nem tudtuk sok megoldási változat után sem, plusz így sincs, úgy sincs a pdf-verzióban digitális tartalomjegyzék, ami viszont letölthető az Exopolitika Boxból: https://app.box.com/s/uaypd0v8ennod5f0cjpv 

Miről szól a könyv?

Az alábbi "További bejegyzések »" linkre kattintva ez a cikk folytatódik.

Bernard Lietaer - A Társadalmi Tőke Tíz Típusa

Bernard Lietaer – A Társadalmi Tőke Tíz Típusa

...Természeti tőke, épített, technológiai, társadalmi, történelmi-és-kulturális, humán, intézményi, vállalkozói, pénzügyi, kihasználatlan termelékenység tőkéje...

Ez a cikk kivonat Bernard Lietaer (ejtsd: lietár) “Tudatos Városok, Tudatos Gazdaságok” című könyvének “Új tőke teremtése” című harmadik fejezetéből. 

A könyv “Creating Wealth” címmel jelent meg, mely a kiadó döntése volt. Lietaer azonban a könyvet “Intentional Cities, Intentional Economies” címmel írta, ahogyan erre a könyvben az író az előszavában utal. 

Politikai Döntéshozóknak, valamint ökofalvaknak és tudatos életközösségeknek kötelezően ajánlott könyv, lefordításra ajánlott.

A cikk nyomtatható és olvashatóbb, 17 oldalas változata PDF formátumban az alábbi slideshare, issuu és scribd oldalakról letölthető.

Síklaky István - A Fennmaradás
Társadalmi Programja,
a Pénzuralmi Rendszer Alternatívája

A cikkhez ajánljuk még Síklaky István - A fennmaradás társadalmi programja (A pénzuralmi rendszer alternatívája) című könyvét is.

Érdekesség: ezt a cikket 19:39-kor sikerült publikálnunk (a II. világháború kezdete). Ez számunkra azt jelzi, hogy a pénzbirodalom emberellenes egyeduralma hasonló tudások gyakorlati alkalmazásával csökkenthető (regionális és szektorális kiegészítő pénznemek, tehát helyi és ágazati komplementer valuták bevezetésével a tőke tíz típusát figyelembe véve). 
Mivel a kiegészítő pénznemek a kihasználatlan kapacitásokat, tőkéket mozgósítják, ezért valójában, jogilag és közgazdaságilag nem állnak szemben a pénzimpériummal. Csupán a politikai, ideológiai hegemóniával. Valójában teljesebbé, egészebbé, ember számára élhetőbbé teszik a rendszert úgy, hogy közben a nagytőkések, a világ igazi tulajdonosai meg tudják tartani jövedelmező tőketulajdonaikat. 
A kiegészítő pénznemek gazdasági, pénzügyi demokráciát vezetnek be, ami soha sem volt az emberiség történelmében, de nem veszik el a tulajdonjogokat és azzal járó gyümölcsöket.

Bernard Lietaer – Creating Wealth c. könyve az alábbi oldalon tekinthető meg: https://www.amazon.com/Creating-Wealth-Growing-Economies-Currencies-ebook/dp/B005MRA6UK/ 

A szerző első magyar könyve Pénz és Fenntarthatóság címmel készült el, számos rendkívül magas tudományos fokozatú szaklektor közreműködésével. Kapható a http://penzesfenntarthatosag.hu oldalon.

Ezt az összefoglalót a Helyi Pénz Szoftver Blog, Magyarország legnagyobb helyi pénz témájú cikk- és linkgyűjtő oldala tette közzé: 

http://helyipenzszoftver.blogspot.com 

Hatalmas köszönettel tartozunk S.Z.-nek ezért a dokumentumért is, a közösségért és nemzetünkért végzett áldozatos és odaadó, önkéntesen adott fordítói munkájáért, életidejéért és erőfeszítéséért!

Új Tőke Teremtése

A tudatos lakóközösségek – ökofalvak, tudatos városok – olyan jövővízióval és jövőtervvel rendelkeznek, melyen a közösség lakói széles körben osztoznak. A folyamat során az érintett felek a közösség azon eszközeiről tanulnak, amelyek aktuálisan találkoznak az emberek igényeivel, továbbá arról, hogy hogyan működik a közösségi rendszer, akár növeli, akár csökkenti a jövőbeni kapacitását.

A tervnek céljai és célkitűzései vannak, amelyek tükrözik a közösség szükségletét a gazdaság fejlődésére, a bőség megteremtésére és jólétre. A kielégítetlen szükségletek és a kihasználatlan erőforrások beazonosításra kerülnek, valamint leltárba kerül minden olyan eszköz, amely a valódi bőség megteremtéséhez szükséges.

Itt az ideje, hogy elkezdjünk úgy tekinteni a közösségre, mint egy vállalatra, amelyben a közösség polgárai a vállalat tulajdonosai. Ebből a nézőpontból a közösség kapacitása arra, hogy bőséget és jólétet teremtsen, "közösségi tőke"-ként jellemezhető, amelyet arra használnak, hogy ezt a jólétet megteremtse. A  "tőke" kifejezés a szótárban található definíció alapján "rendelkezésre álló eszköz, amely felhasználható további eszközök előállítására". A szó eredete a "capus" – a szarvasmarha feje - szóra vezethető vissza, és az agrártársadalmak idejéből származik, amikor is egy ember termelőkapacitását az általa birtokolt szarvasmarhák száma alapján határozták meg. Ha az eszközök a valódi bőségre példák, akkor a közösségi tőke azt a kapacitást képviseli, amellyel folyamatosan megteremtjük ezt a valódi bőséget. 

A tőke generatív jellege különösen fontos lehet a közösség vezetői számára. A közösségi tőke – vagyis a közösség generatív kapacitása – képezi a gazdaság alapját. Ezer darab deszka olyan eszköz, amely talán elegendő egy ház felépítéséhez, de hosszútávon egy erdő igazgatása fenntartható produktivitással - amely ellát egy fűrésztelepet - segíthet biztosítani azt, hogy sokkal több házat építsünk. Az erdő és a fűrésztelep képezi a tőke alapját. Együttes kapacitásuk, amivel további fűrészárut/faanyagot termelnek, hozzávéve az erdő oxigéntermelő kapacitását, hogy elnyeli a szén-dioxidot, hogy élőhelyet biztosít vadon élő állatok számára és a vízciklus kritikus fontosságú részeként szolgál, biztosíthatja, hogy a közelében egészséges és fenntartható emberi közösség létezzen. 

A hozzáértő kapitalisták tudják, hogy ahhoz, hogy előállítsák azokat az árukat, amelyek lehetővé teszik, hogy profitra tegyenek szert és bőséget teremtsenek maguknak, arra van szükségük, hogy tőkéjüket üzemképes módon tartsák fenn. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan befektetnek az eszközeik fenntartásába, beszerzik a legújabb technológiákat és minimalizálják a gyártás költségeit. Az Észak-Amerikában és Európában elterjedt számviteli és adózási rendszer szisztematikusan úgy tekint a tőkére, hogy új befektetés szükséges az értékcsökkenés üteme alapján. Ez határozza meg, hogy milyen befektetés szükséges ahhoz, hogy fenntartsák a tőke jelenlegi értékét azzal, hogy kompenzálják az idő előrehaladtával bekövetkező értékcsökkenést - mivelhogy egy eszköz elhasználódik. 

Hogy belekezdjünk egy helyi közösség gazdaságának fejlesztési programjába amely hosszútávú jólétet eredményez, fontos, hogy elkezdjünk úgy gondolkodni, mint egy közösségi tőkés – ismernünk kell a valódi gazdaság helyi erőforrásait és rendelkeznünk kell egy tervvel azok gondozására és fenntartására. Ugyanilyen fontos ismernünk a generatív termelőképességünket – azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy biztosítsák, hogy a közösségi tőke képes továbbra is megtermelni azokat az eszközöket, amelyekre a közösségnek szüksége van. 

Az erdő esetében a feltételek - az eső és a napfény - elegendőek és egy konzervatív menedzselési tervvel elérhető a fák és az ökoszisztéma életciklusainak regenerációja. A sóbánya esetében ez lehet a gépek általános karbantartása, valamint egy ütemterv a főbb berendezések cseréjére. A hosszútávú kapitalista tervbe beletartoznak a munkavállalókra vonatkozó feltételek – képzés, munkabér, lehetőség a növekedésre és a fejlődésre. További szempont lehet, hogy a lehető legszélesebb értelemben véve a működés milyen hatással van a közösségre - ha a sóbánya rutinszerűen elárasztja a körülötte lévő környezetet szennyező anyagokkal és hulladékkal, akkor ez nyilvánvalóan a hosszútávú fenntarthatóság ellen dolgozik. 

 

A Tőke Tíz Típusa

Melyek azt emberi társadalom, közösség szempontjából fontos tőke, a közösségi tőke (community capital) különböző típusai, amelyekre szükség van a valód jólét megteremtéséhez? A közösségi rendszerek és az eszközleltár bepillantást enged a rendelkezésünkre álló közösségi tőkébe és az így kapott produktív, vagy generatív termelőképességet nagyon fontos előtérbe helyeznünk, amikor egy közösségi vállalkozás stratégiájáról gondolkodunk. A különböző rendszereket látva a közösségi tőke típusai, amelyek eszközök létrehozására használhatók: természeti, épített, technológiai, társadalmi, történelmi-és-kulturális, humán, intézményi, vállalkozói, pénzügyi, kihasználatlan termelékenység tőkéje. Ezek részletesen kifejtve a következők: 

Az alábbi "További bejegyzések »" linkre kattintva ez a cikk folytatódik.

Megjelent Magyarország eddigi Legnagyobb Helyi Pénz Könyve

Bánóczy János – Népi Pénz a Közösségekért

Magyarország eddigi legnagyobb helyi pénz könyve nagyban merít Bernard Lietaer - People Money könyvéből, gyakorlatilag annak magyar fordításának tekinthető, plusz a magyar példákkal kiegészítve, magyar helyzetre rávetítve! Ebben a cikkben közöljük a könyv rövid tartalmát, rövidített tartalomjegyzékét.

Magyarországon már komoly magyar nyelvű irodalma van a csereköröknek és a helyi pénzeknek, azonban még nem született egy összefoglaló mű, amely egyben tárgyalja mind a gazdasági, pénzügyi környezetet, létrejöttük, okait, mind a megvalósításukból származó előnyöket és hátrányokat. 

Ennek a hiánynak a pótlására 2016. decemberében megjelent egy új, 350 oldalas gyakorlatorientált könyv, a Bánóczy János – Népi Pénz a Közösségekért.

A könyv 48 oldalas betekintési lehetőségű, szabadon megosztható kivonata az alábbi scribd, slideshare, issuu oldalakon is olvasható vagy letölthető doc formátumban és pdf formátumban. 

Interjú a könyv szerzőjével: 

Röviden a könyv tartalma:

Magyarország legnagyobb helyi pénz könyve

Az 1. fejezetben először a pénz fogalma, története és a társadalomra gyakorolt hatása kerül kifejtésre, majd megpróbálom bemutatni, hogy kik, mikor és hogyan deformálták el a pénz információtartalmát és ezzel hogyan szívják el a többség erőforrásait.

A 2. fejezet a pénzhelyettesítőkről szól, ahol a kezdetektől Silvio Gesellen keresztül a máig bemutatásra kerül a különböző pénzhelyettesítők szerepe a gazdasági folyamatokban. Akik már mélyebben foglalkoztak a témával, azoknak az első két fejezet ismétlés jellegű, kihagyható, bár valószínűleg ők is találnak benne újdonságot.

A 3. fejezet a különböző Népi Pénzek külföldi és hazai példáit mutatja be interjúkon keresztül és a jelenleg működő Népi Pénzekről kevésbé ismert leírásokat tartalmaz.

A 4. fejezet a külföldi és hazai népi pénzek közös ismérveit foglalja össze.

Bánóczy János – Népi Pénz a Közösségekért

Az 5. fejezet tárgyalja a cserekörök és a helyi, illetve regionális utalványok megvalósíthatóságát, annak feltételeit, kiemelten foglalkozva a magyar viszonyokkal, így a 4. és 5. fejezet az indításhoz és a működtetéshez szükséges főbb elveket, gyakorlati módszereket foglalja össze, ezért ezek minden érdeklődőnek ajánlottak, bár egyes részei alkalmanként mélyebb közgazdasági, statisztikai ismerteket is igényelnek.

A 6. fejezet a szövetkezeti elvek és gyakorlat ismertetése mellett próbát tesz a Népi Pénzek és a szövetkezeti mozgalom összekapcsolására és elsősorban a helyi utalványt bevezetni szándékozóknak szól, de a nem szövetkezeti formában működőknek is érdekes lehet.

A 7. záró fejezet a főbb tanulságok rövid összefoglalása után néhány elgondolkoztató, – szerintem – izgalmas problémát vet fel és a végére betettem a könyvben előforduló idegen szavak szótárát.

Bővített fejezetenkénti kivonatok: 
https://nepipenz.wordpress.com/bovitett-fejezetreszletek 

Az alábbi "További bejegyzések »" linkre kattintva ez a cikk folytatódik.

Csatlakozz Cyclos magyar fordításához! Legyen meg az első nyílt forráskódú magyar helyi pénz program!

Tennél valamit a világért? Hát íme: ha együtt lefordítjuk a világ vezető helyi pénz szoftverét, a Cyclost, ami nehéz munka, hanem egyszerű, csak sok, akkor a Cyclos, amely POS-terminál-, NFC- és SMS-fizetés kompatibilis és iOS és Android mobil appokkal is működik,

akkor a világ legjobb kiegészítő pénznem szoftvere elérhető lesz  magyarul mind a 15 millió magyarnak, országhatároktól függetlenül, közösség-összetartó erővel!

Nézd meg, milyen letisztult a kezelési felület: https://crowdin.com/project/cyclos/hu . Azon kevesek közé tartozol, akik megértették, hogy a pénzrendszer irányít szinte mindent? Ha csak heti 1 órát rászentelsz egy hétvégi napból, akkor néhányan, egy vagy néhány év alatt, le tudjuk fordítani mindannyiunk és leendő gyermekeink javára!

Kattints a képre a nagyításhoz! Könnyű, letisztult, átlátható, segítőkész, intuitív kezelőfelület,
néhány perc betanulás után már profin használható!

Használható fordítói memória, lehet egymástól kérdezni, a szoftver automatikusan felismeri a korábbi azonos vagy hasonló szavakat, hogy a szintaxis jó legyen, nem kell kóddal bíbelődni, mert csak az interface szöveget fordítod, jelzi, hogy pontosan hol tartasz, nem kell keresgélni, és ha bárki belerondít, a teljes fordítási előtörténet rögzítve van, így a csoportvezető rendkívül könnyen vissza tudja állítani, a támadót pedig ki lehet tiltani, újra és újra és újra. Ne félj, merj és higyj, gyere segíts, kérlek!

Nézd meg a kiegészítő pénznemes videólejátszási listát angol nyelven itt,
magyar feliratokkal itt és kapj kedvet és kitartó lelkesedést a fordításhoz!

Bernard Lietaer videó-gyűjteményünkből megértheted, miért óriási fontosságú a kiegészítő pénznemek témaköre! Nagyobb tabu, mint az exopolitika vagy bármilyen más összeesküvés-valóság! Itt találod a videókat, nézz meg belőlük egyet-kettőt!

Gondold csak el, mennyi mindenre elköltesz 1 órákat teljesen értelmetlenül és haszon nélkül. Ez viszont megéri! Ez közösségért végzett jó karma! Regisztrálj és gyere! Várunk! Rád van szükség! Igen, pont terád!

Az alábbi beágyazásban nézd meg a két magyar feliratos videónkat a harminc másodperces Cyclos promo után, melyet a világon először mi, magyarok hoztunk létre! Ezelőtt egyetlen egy promóciós videója sem volt a szoftvernek! Át is vették tőlünk a videót, megtalálhatod a szoftvert készítő holland STRO alapítvány hivatalos videócsatornáján is ezen a linken.

A hivatalos Cyclos videócsatorna pedig: https://www.youtube.com/user/SocialTradeOrg/videos

Bernard Lietaer - Rendszerszintű Monetáris Megoldások az Új Földért

Teljes szöveg írott formában: http://wp.me/p2X0wC-QW - Megoldások a pénzügyi paradigmán és a (vakító)fény-pénzen túl. Részletek:

- Amit a pénz definíciójaként tanítanak, az nem a pénz mivolta, hanem a pénz funkciói. A funkcióalapú meghatározás az elfedés módszertana, ami mindent elfed.

- Normális esetben NEM a jegybank hozza létre a pénzt. Jelenleg a pénz adósság.

- Hitelnyújtásnál a tőkeösszeg létrejöttekör a kamatösszeg nem jön létre.

- Mi lenne, ha az egész világ megpróbálná visszafizetni az adósságát? Az összes adósság visszafizetése matematikailag lehetetlen.

- Ha mindenki vissza akarná fizetni a tőkeadósságát, nem maradna pénz a kamat összegének visszafizetésére. Mindenkinek csődöt kellene jelenteni.

- A jól működő pénz és a pénz valójában: megállapodás, megegyezés. 

Hol alkalmazzák jól a pénzt rendszerszinten?

Ki teremti a pénzt? Hogyan jön létre a pénz? Miért csak 1-féle pénz van?

Mitől van szegénység globális szinten? Mitől van pénzügyi válság? Mik a már bizonyítottan működő megoldások? Azokat miért hallgatják el?

Bernard Lietaer TEDxUHowest előadása magyar felirattal.

Source. TEDx Talks: http://youtube.com/watch?v=fEqkCA2qnLo

Bernard Lietaer - Mi a helyzet a pénzzel?

Mi a helyzet a pénzzel?

A videó szöveges átirata. Bernard Lietaer (ejtsd: lietár) Belgiumban született 1942-ben. Nemzetközi szakértő a pénznem-rendszerek megterverzésében és bevezetésében A pénz területét tanulmányozta és dolgozott abban több, mint 55 évig szakértelmek széles skálájában: központi bankárként, alapkezelőként, egyetemi professzorként, és tanácsadóként számos kormánynak, nemzetközi vállalatoknak és közösségi szervezeteknek.

Bernard Lietaer társ-tervezte és bevezette a Konvergencia Mechanizmust (ECU), az Egységes Európai Pénzrendszert (Monetáris Unió) és elnöke volt a belgiumi Elektronikus Fizetési Rendszernek (Electric Payment System), társalapította és vezette a GaiaCorp-ot (gaia.org), ami az egyik legnagyobb és legsikeresebb pénznemkezelő cég a világon. Dolgozott a Nemzetközi Fizetések Bankjában, a svájci Basel-i Bank for International Settlements-ben is, mely a világ központi bankjainak központja. [Érdekességképpen itt olvasható az International Journal of Central Banking: http://www.ijcb.org ].

Ebben a pozíciójában a korai 1990-es években a Business Week a világ legjobb valutakereskedőjének nyilvánította. Lars Schall találkozott Lietaer úrral Németországban, hogy a mindenki életében nagy misztériumnak számítóról beszélgessen vele: a pénzről.

Lars Schall: Bernard úr, van egy mondás, [francia idézet http://www.youtube.com/watch?v=ykvRceBQRl8#t=1m36s ], ami azt jelenti, a pénz ismeretéből szabadság születik. Igaz ez?

Az alábbi "További bejegyzések »" linkre kattintva ez a cikk folytatódik.

Bankárok Esküje

PDF-verzió: https://www.scribd.com/doc/270832972/Bankarok-Eskuje

A Times a 3. oldalán hozta le a dokumentumot: 
http://www.respublica.org.uk/our-work/publications/virtuous-banking-placing-ethos-purpose-heart-finance. 

Lásd még Ausztrália példáját: 
http://www.respublica.org.uk/disraeli-room-post/2014/08/07/bankers-oath-honesty-integrity-ethics/

Bankárok esküje

"Esküszöm, hogy ítélőképességem és legjobb tudásom szerint eleget teszek az alábbiakban vállalt kötelezettségeimnek:

Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni, hogy munkám során ügyfeleim igényeit helyezzem előtérbe. Elsődleges feladatom, hogy ügyfeleim számára példaadó minőségű szolgáltatást nyújtsak és kötelességeimet a törvények és jogszabályok előírásain túlmutató módon teljesítsem.

Munkámat olyan értékrend mentén fogom végezni, amely értékteremtő és lehetővé teszi értékek felelősségteljes létrehozását.

Az én felelősségem, hogy munkám során etikusan járjak el és tetteim pozitív hatással legyenek a környezetemben és környezetemen kívül élők jólétére.

Bármilyen tékozlással, illetve helytelenséggel szembe fogok szállni, akárhol is találkozzam vele, mivel a bankárok viselkedése drámai következményekkel járhat a társadalom egészére nézve.

Emlékezni fogok arra, hogy én magam is a társadalom egy olyan tagja vagyok, akinek különleges kötelezettségei vannak ügyfelei, azok családjai és közösségei jólétét és pénzügyi biztonságát illetően.

Amennyiben vállalt eskümet betartom, akkor magam is részesülhetek az ügyfelek megfelelő szolgálata révén létrejövő jólétből.

Mindig annak tudatában fogok cselekedni, hogy megőrizzem hivatásom legszebb hagyományait, és megtapasztalhassam a társadalom igényeinek támogatásából származó örömöt.

Ezt az esküt saját elhatározásomból teszem és teljesítésére becsületszavamat adom." 

http://www.respublica.org.uk

http://www.civilisedmoney.co.uk

http://helyipenzszoftver.blogspot.com