A Helyi Pénz Blog Tartalomjegyzéke

A Helyi Pénz Szoftver Blog Bejegyzéseinek Teljes Tartalomjegyzéke

Elfogyott a pénz = elfogyott a méter

VIDEÓ: Rendszerszintű Megoldások a Boldogabb Nemzetekért - Bernard Lietaer

VIDEÓ: Kiegészítő Pénznemek Rendszere - Bernard Lietaer

VIDEÓ: Charles Eisenstein - Megszentelt Gazdaságtan

The United Kingdom uses the Euro as a Complementary Currency

VIDEÓ: Megoldás-centrikus film: Pénzt és Életet film - Money and Life

A brit jegybank leleplezte a pénzrendszer titkát

VIDEÓK: Legjobb magyar videók kiegészítő pénznemekről és helyi pénzekről

EU-támogatás nyomtatása önállóan

KÖNYV: Bernard Lietaer - Új Pénz egy Új Világnak

Bernard Lietaer - A Társadalmi Tőke Tíz Típusa

KÖNYV: Megjelent Magyarország eddigi Legnagyobb Helyi Pénz Könyve

KÖNYV: Két iránymutató könyv egy Szebb Földért

VIDEÓK: Positive Money magyarul - A Banking 101 videók magyar változata

KÖNYV: Bill Still - Van Megoldás - A Pénz Urai (The Money Masters) című film készítőjének első magyar könyve

KÖNYV: Bernard Lietaer - Pénz és fenntarthatóság című első magyar helyi pénz könyve megjelent!

Csatlakozz Cyclos magyar fordításához! Legyen meg az első nyílt forráskódú magyar helyi pénz program!

VIDEÓ: Bernard Lietaer - Rendszerszintű Monetáris Megoldások az Új Földért

VIDEÓ: Bernard Lietaer - Mi a helyzet a pénzzel?

Bankárok Esküje

Cyclos 4.4 megjelent, NFC-, POS-, tömeges SMS-képes

VIDEÓ: Monokultúrából Pénzügyi Ökorendszerbe - Komplementer Valuták Ökoszisztémája

Kiegészítő pénznemek története interaktív idővonal

VIDEÓ: Megjelent: Charles Eisenstein - Megszentelt Gazdaság

KÖNYV: Ökofalvak és helyi pénzek

Cyclos 4 Communities lefordítható!

Rövidhír - WeHelpen Holland kiegészítő pénznem / helyi pénz

Az OP (OPPT) által is használatra kipróbált kiegészítő pénznem és a Cyclos Közösségek kipróbálása, létrehozása

Orue: spanyol társadalmi kiegészítő pénznem (helyi pénz) okostelefonos NFC technológiával

Almássy Tamás - A Jó Illatú Pénz – közösségi pénz

A Közösségi Önsegítő Rendszer Elméleti és Gyakorlati Alapja - Helyi Pénz, Zöld forint

Alternatív Pénzek: BerkShares, Toronto Dollar, Ithaca Óra, Történelmi Példák

Helyi Pénzek Előnyei és Silvio Gesell

Miként lehetne a pénzhiányt megszüntetni Magyarországon

Önálló fizetőeszköz, saját kibocsátású helyi pénz

Almássy Tamás - A helyi gazdaság erősítése kooperáción alapuló helyi pénzügyi együttműködésekkel

Helyi Pénz - A Londoni Iszlám Bankok Titka - The Islamic Bank of Britain (IBB)

Alapjövedelem - Helyi Pénzzel

Helyi Pénzek Tényleges Technikai Létrehozása

Az angliai Crystal Palace Transition Town kiegészítő pénzneme

PSZÁF Tanulmány - A Pénzhelyettesítőkről és Helyi Pénzről

Community-Currency.info weboldal indul

Bernard Lietaer - A kamat alapú pénznemek hatásai és a kiegészítő pénznemek

Bernard Lietaer - Ki alkotja a Pénzt? A nemzeti pénznemek jellemzői és hatásai

Bernard Lietaer - Monetáris Műveltség - Mi a pénz?

Bernard Lietaer - A mai pénzrendszer és a kiegészítő pénzrendszer fontosságának története

VIDEÓ: Magyar videó a helyi pénzek világszakértőjével, Bernard Lietaer-ral

Ajánlott külföldi helyi pénzes facebook-oldalak

VIDEÓ: Pénzt és Életet - a mozifilm

Közösségek, melyek már a Cyclos Communities-t használják

Helyi Pénz Szoftver - Létrehozás: Minden, ami Szükséges

Cyclos helyi pénz szoftver magyarul

 

 Elfogyott a pénz = elfogyott a méter

Az emberiség egyik legnagyobb káprázata, átverése, a pénzről alkotott képzete. Hogy a pénz véges, hogy el tud fogyni, hogy emiatt tevékenységekkel kell felhagyni, gazdasági szektorokat kell lefékezni, leállítani.

Olyan egyszerű az átverés, hogy azért nem veszi észre senki. Még a legjobb pénzrendszer-leleplező filmekben sem volt sehol megfogalmazva az alábbi bejegyzés fő gondolata.

Hasonló a helyzet, mint a spirituális megvilágosodással az advaita vedanta tanítók szerint: olyan közel van az igazság, hogy túl közel van ahhoz, hogy észrevegyük. Vagy ahogyan a mérnökileg visszafejtett földönkívüli technológiákat elfedő CIA-hadműveletek szellemi megalkotói fogalmaztak: hide it in plain sight (rejtsd el a szemük elé).

A megértéshez nézzünk néhány példát képzeletbeli tévéhíradókból: 

- Az amerikai Intel leállt a processzorok gyártásával, mert elfogyott a Herz.

- Izraelben nem működnek a tengervíz-sótalanító erőművek, mert elfogyott a liter.

- A nevadai Tesla-gyárat és napelemeit le kellett állítani, mert elfogyott a Watt.

- A V4-ek autópálya-építési tervei nem tarthatók: az építkezéseket le kellett állítani, mert elfogyott a méter.

- Tegnap több órás üzemszünetet kellett tartani az EU atomerőműiben, mert elfogyott a Volt.

- Leálltak Magyarország betonkeverői, mert elfogyott a köbméter.

- Sorra mondják le a szervezők a népszerű balatoni nyári koncerteket és zenés fesztiválokat, mert elfogyott a decibel.

- Kínában a vakcinagyártók kénytelenek voltak beszüntetni a gyártást, mert elfogyott a milliliter.

- Oroszországban lebénult a fakitermelés, mert elfogyott a tonna. 

- Tömegesen halnak meg a kórházakban az alacsony vérnyomásban szenvedők, mert elfogyott a higanymilliméter.

- Szaúd-Arábiában leállt a kőolaj kitermelése, mert elfogyott a gallon.

- Leálltak a világ árutőzsdéi, mert elfogyott a bushel.

- Az angol-szász világ mikro- és kisvállalkozásai tömegével zárnak be: nem tudnak eladni, mert elfogyott a hello.

- A FED-ből kiindulva szerte a világon sorra kerülnek pénzügyileg válságos állapotba a vállalatok, mert elfogyott a dollár.

- A City of Londonból kiindulva globális bankhitelválság alakult ki, mert elfogytak a számok.

A humoros válsághírek után tegyük fel a komolyabb kérdést: méternyi mi fogyott el? Liternyi mi fogyott el? Tonna miből fogyott el? Köbméter mi fogyott el?

A méter nem tud elfogyni. Az acélrudak tudnak elfogyni. Az azok számosságát nyilvántartó mentális konstrukció, gondolati fikció, a méter, az nem tud. A liter sem tud elfogyni. A tej, az el tud elfogyni (teoretikusan). A tonna sem tud elfogyni. A kőolaj tud elfogyni.

Elfogyni a helyben, regionálisan vagy kontinentálisan elérhető javak, jószágok tudnak, amit kézzel meg lehet fogni, amit lehet hordozni, szállítani, mozgatni. 

Nincsen liter, ami el tud fogyni. Egy liternyi valami tud elfogyni, de a liter nem tud elfogyni. Több ezer éve mér az emberiség literben dolgokat, és még soha nem fogyott el a liter. A méter sem, hiába építettünk már csak elmúlt évszázad alatt sok-sok tízezer kilométer utat. Ezek végtelenek. Ezer évek óta beszélünk, mégsem fogyott el a decibel. 

Elfogyni olyan valami tud, aminek a helyben felhasználható anyagmolekuláinak darabszáma tud nulla közelébe, nullához érni. Aminek van anyaga, ami véges, ami darabra nulla is tud lenni. Ami korlátos.

JELEK NEM TUDNAK ELFOGYNI, MERT VÉGTELENEK. Nincs anyagiságuk, ami korlátozná őket. A liter, a köbméter, a tonna, ezekkel mérünk, ezek jelek. 

A jelek jeleznek valamit, utalnak valamire; önmagukban nem léteznek, csak a fejünkben; nincs anyagiságuk; nem tud belőlük se sok lenni, se kevés; nincs se kezdetük, se végük; korlátlanok és végtelenek, ezért nem tudnak elfogyni. 

JELEK  VONATKOZÁSÁBAN NEM ÉRTELMEZHETŐ AZ ELFOGYÁS, MERT ANYAGI TERMÉSZET HÍJÁN KORLÁTLANOK.

UGYANEZ VAN A PÉNZZEL. Az csak egy jel, amivel mérünk. A pénz nem tud elfogyni, mert nincs korlátozott anyagisága, csak egy anyagiság nélküli és korlát nélküli jel. A papír, amire nyomtatják, el tud fogyni, de a digitális jelek nem tudnak elfogyni. Végtelenek. 

És még a véges jelhordozó, az anyagi papír is, ami elviekben el tudna fogyni: hány ezer éve van papír, ház tízezer papírt használunk el évről évre és még mindig nem fogyott el. Ugyanígy az ezüstérmékké alakítható ezüst, vagy arany. Mai napig sok bánya van a világban, pl. Oroszországban és Ausztráliában, ahol tonna számra bányásszák kifelé a "friss", új aranyat. Még ezek az anyagi megnyilvánulással bíró, véges jelhordozók, jelentéshordozók sem fogynak el. Nemhogy az anyagi mivolttal nem rendelkező jelek.

Hány száz millióan használnak kínai renminbit/yüant napi hány milliárd tranzakcióval és mégsem fogy el sok-sok év, évtized óta.

Amikor gazdasági válságról beszélnek, nem az emberek munkaereje fogyott el darabra vagy minőségre. Ugyanúgy napi 10-12-14 órát dolgoznak, mint a válság előtt.

Amikor pénzhiányról megy a műsor, nem fogyott el a vasérc; nem igaz az, hogy a fák ne teremnének gyümölcsöt; nem igaz az, hogy a víz cseszik feljönni a földből vagy odafentről lejönni; nem igaz az, hogy a gyártósorok nem indulnak be, ha áramot kapnak vagy a haszongépjárművek ne tudnának gurulni; nem igaz az, hogy az ökör nem húzza az ekét, ha rácsapnak.

Amikor leállítják a gazdaságot, mert szétpukkan a dollárlufi, vagy LIBOR-válság van, vagy a FED szétcsapja a világ pénzrendszerét, akkor nem a ténylegesen létező, igaz valóságban van baj.

A jelekben van baj. De a jelek csak fikciók. Tehát még ott sincs baj. Csak kitalált, csak kreált a baj: szómágia, gondolatmágia, elmemágia. Magyarul amikor azt mondják, nincs elég pénz, bullsh*t az egész, egy mentális csapda, amit beetetnek az egész világgal, mert senki sem érti. Hiába a rengeteg, pénzrendszert leleplező film, még azok rendezői sem értették. 

Miért nem értik sokan a pénz természetét? Mert nem anyagi lévén legalább egy dimenzióval a három dimenzió felett van, az emberi szint felett. A pénz egy mentális jel. Nem ismer sem teret, sem időt, sem anyagokra jellemző végességet vagy korlátosságot sem.

Literből, köbméterből, méterből végtelen van évezredek óta, nem fogy el, mert nem anyagi természetű. Számokból és ilyen-olyan névvel (dollár, font sterling, euro, yüan, forint) nevezett számokból is végtelen van, nem tud elfogyni, mert nem anyagi természetű. Lehet azt hazudni, hogy elfogyott, de nem tud. A papír vagy az arany se fogyott el évezredek óta - sőt az aranyat, mint írtuk, mai napig kitermelik-, pedig ezek végesek és anyagiak.

Az aranyfedezetről meg csak annyit: amikor az Osztrák-Magyar Monarchia idején a Kossuth-bankó mögé közadakozásból összegyűlt ezüstfedezetet végérvényesen elkobozta a cári seregek vezetője, ezáltal az de facto fedezet nélküli vált, az emberek akkor is boldogan ugyanúgy használták, mint előtte. 

Se az ezüsttel, se az arannyal nem tud csinálni a homo sapiens semmit. Se enni, se fűteni, se sebeket gyógyítani, se hajlékot összeeszkábálni vele, belőle nem lehet. Egy közös mentális egyezmény, hogy az arany érték, de nem az: semmit nem tudsz vele önmagában csinálni. A bizalom egy mentális fikció. Nincs objektív alapja. A pénz fedezete nem a fedezetéül szolgáló arany, vagy ezüst, hanem az abba vetett bizalom. A Kossuth-bankónál meg volt a bizalom a végén valós fedezet nélkül is, és hibátlanul működött.

A pénz elfogyását arra találták ki még a középkorban, hogy a megzsarolt, megfenyegetett, behülyített ostoba középkori királyokat és vezető udvarfőiket mentális csapdába csalják szűk csoportok, hogyha nincs pénz háborúra (amit e csoportok szítottak titokban előre megfontoltan), hát ők készséggel adnak pénzt. 

Mintha elfogyott volna az arany, vagy más fém, amit jelentéshordozóként, jelhordozóként felhasználva lehetett volna új pénzt létrehozni. Mintha a mai világban elfogyna a pénzjegynyomdák számára hasznosítható speciális papír, vagy mintha a digitális, azaz molekulákban mérhető anyagi léttel és abból fakadó korlátozottsággal nem rendelkező számjegyek el tudnának fogyni. Nem tudnak.

Talán néhányunknak eszünkbe jutnak a George Schwartz által képviselt elit körök: a koronavírus miatt pénzügyi válságba került, már előtte is jócskán "eladósott" EU-nak ők szívesen ajánlják fel az együttműködésüket. Mintha az EU, vagy bármely nemzetállam, nem tudna magának pénzt csinálni, ami csak egy jel és van fedezete: több száz millió ember munkaereje és amit azzal létre tud majd hozni. "Future value".

Ha megnézzük a világ eladósodottsági szintjét, rengeteg országban egy szinte logikai nonszensz a helyzet: a GDP 100%-a felett áll a közadósság, amit magyarul megtévesztő módon a globalista, kommunista közgazdászok államadósságnak neveztek el (az angol public debt, azaz közadósság a helyesebb, hiszen bár az állam veszi fel, az emberek fognak izzadni miatta). 

Emellett a világ legeladósodottabb országai a gazdag nyugati országok. 

Ezeken elgondolkodva fel kell tennünk a kérdést: Kik felé adós a világ? A gazdag országok a szegény országoknak? Magánbankoknak, akiknek nincsen sok tíz milliós, esetenként százmilliót is meghaladó termelőképes munkaerejük, mint a nemzetállamoknak, és nem hoznak létre ténylegesen semmit, nem úgy, mint a nemzetállamok lakosságai?

Kiknek adós a világ? A Jupiternek? Titkos űrprogramoknak? Ki az Úristennek lehet egy bolygó adós? Hozzánk képest isteni mértékű pszichikus és katonai képességekkel rendelkező hüllő földönkívülieknek? Vagy csak bankárdinasztiáknak, az évezredek óta nemlétező, kiválasztott háttérhatalomnak? Ki választotta ki őket?

Kinek van többje, mint munkaképes emberek tíz- és százmillióival rendelkező nemzetállamoknak? Honnan van többje? Mi az a több, amije van neki? Pénze? Ingatlanai? Gyárai? Munkaerője? Vagy inkább fiktív jelei, digitális, megfoghatatlan, nem-létező semmilyei? 

A pénz elfogyását az örökké újrainkarnálódó, örökké sérthetetlen és korlátlan hatalommal rendelkező, örökké mindenkivel szemben győztes (talán hüllőféle sötét égi védettséget élvező) bankár-kasztrendszer találta ki összeesküvés-gyakorlatuk megvalósítására, hogy a világban az és úgy legyen, ahogyan ők azt elképzelték. Lehet, hogy ehhez a kiválasztottaknak egy ősi vallásként eladott ideológia is társul, aminek szent könyvének neve T betűvel kezdődik és a világban csak nagyon kevés helyen oktatják, eredeti nyelven és eredeti kötetszámában szinte sehol nem olvasható, átlag nyugati földlakók számára tanulmányozhatatlan.

Pedig világrendszerünk erre épül.

Szóval ha ezentúl azt mondják neked a nagy nyugati médiakonglomerátumok, hogy elfogyott a pénz és ki kell tömni a bankokat (bail-out és azóta megjelent a bail-in is), akkor magadban kérdezz vissza: a méter is elfogyott?

Az emberiség és a nemzetállamok termelőképessége, a Földön levő állatok, ércek, gyárak, haszonnövények nem fogytak el. A pénzmágusoknak kell több hatalom, mert a jelenleg elégséges hatalom fogyott el.

Ahogy a Feledés (Oblivion, 2013) c. filmben a szinte kozmikus méretű szivattyúgépek eltüntetik a Föld bolygóról a vizet, úgy szívja ki az életerőt a világ lelkeiből a patriarchális vallásoknak álcázott ideológiákkal megtámasztott, monokulturális pénzrendszer, a single currency-k világával fabrikált hamis szűkösség.

Videó: Rendszerszintű Megoldások a Boldogabb Nemzetekért - Bernard Lietaer

Bernard Lietaer - Rendszerszintű Megoldások a Boldogabb Nemzetekért

Hogyan kapcsolódik a pénz az exopolitikához? Lásd a cikk végén levő utolsó kettő bekezdést.

Húsz év múlva úgy fognak társalogni erről az időszakról, amiben most élünk, mint a Nagy "Valami" Időszaka, de még nem tudjuk, milyen szó fog állni a "Valami" helyén.

Tudjátok, hogy az 1933-as Nagy Gazdasági Világválságot mióta nevezik meg ezzel a névvel? 1955 óta. Amikor már két évtizeddel biztonságosan a hátuk mögött tudták. Ma ugyanennek vagyunk a közepén. Ha van időtök, nézzétek meg az 1930-as újságok főcímeit. Aztán a mai újságok főcímeit. A zajló folyamatok teljes tagadásában élünk. Ez az egyik legrosszabb időszak, amiben élünk. És még mindig szakadatlanul tagadjuk ezt. Ugyanakkor ez az egyik legjobb időszak is.

A pénzrendszerek ötezer éves írott történelmét én átkutattam. Az a szomorú következtetés, hogy soha sem volt preventív változtatás a pénzügyi rendszerben. Várni kell, amíg az előző rendszer kihal, várni, amíg teljesen elveszíti a hitelességét. És aztán szokás valami újat felépíteni.

Ez számomra nagyon szomorú, mert két évtizede, 2001 óta pont ezt a mostani helyzetet próbáltam segíteni megelőzni. Teljesen, siralmasan kudarcot vallottam. Semmi sem változik, nem tanultunk semmi jót ezügyben ötezer év alatt.

Tehát a kellős közepén vagyunk a tagadásnak, azaz a bajnak. De tudom, hogy vannak új lehetőségek is! Tehát jó időket is élünk!

Hányan tanultatok közgazdaságtant az oktatásban? Ejha, nagyon képzett közgazdász hallgatóságom van ám... Hadd kérdezzek pár kérdést, amit még lehet, hogy nem hallottál.

Ki hozza létre a pénzt? Ki gondolja úgy, hogy az állam? [Alig valaki jelentkezik] Öt éve még az emberek 70%-a az államra tette fel a kezét (2012-es előadás). Valamit megtanultunk az elmúlt 3-4 évben: a kormányzatok Valakik által a falhoz vannak szorítva és nem teremthetnek pénzt. Ki gondolja úgy, hogy a Nemzeti Bank, vagy az Európai Központi Bank? Rendben. Ki gondolja úgy, hogy valaki más? Nagyon jó!! Jó, a valaki másra szavazók nyertek.

Normális esetben NEM a jegybank hozza létre a pénzt. Ők csak akkor, ha már senki más nem maradt, ahogy azt az USA-ban nagyüzemben próbálják sajátos módon az elmúlt években.

Ehhez kapcsolódik még az az illúzió, hogy mi európaiak el tudjuk zárni magunkat a világban zajló folyamatoktól. Úgy gondolom, hogy maguk a központi banki ügyvezetők sem alkalmazkodtak ahhoz, hogy úszunk változásokban. Amikor az amerikaiak dollármilliárdokat pumpálnak a nemzeti/globális gazdaságukba, akkor az pl. az orosz maffiánál is ki tud kötni, hogy a francia riviéra ingatlanjait felvásárolják. E hatások ügyében a helyi, itt a Francia Jegybanknak sincs beleszólása (francia közönségnek szólt az előadás), és az Európai Központi Banknak sincs beleszólása.

Teljes önbecsapás, hogy a jelen rendszerben el tudjuk magunkat szigetelni mások behatásaitól. De azért úgy játszuk a játékot, mintha el tudnánk.

Következő pontunk: Milyen eljárással teremtik a pénzt? Papírnyomtatással a pénzjegynyomdában? (penzjegynyomda.hu, any.hu) Erre ki voksol? Jó!! Adósságokkal a bankokon keresztül? Igen-igen. Bármi-bárki más? Köszönöm.

Minden egyes euró amit valaha használtál, minden egyes dollár amit valaha láttál, minden egyes jen amivel valaha kereskedtél, az valakinek az adóssága. Lehet államadósság [csak magyarul hívják megtévesztés céljából így, angolul public debt, vagyis közadósság, hiszen a köznek kell szenvedni a terheit], lehet vállalati adósság (hitel), lehet magánadósság, de a lényeg: ADÓSSÁG.

Mi lenne, ha az egész világ megpróbálná visszafizetni az adósságát? Annak ellenére, hogy aprólékosan elbírálják a hitelképességedet, hogy visszafizetési képességed szerint értékeljenek, az összes adósság visszafizetése lehetetlen. Matematikailag! Matematikailag lehetetlen visszafizetni! Miért is?

A TŐKEÖSSZEG LÉTREJÖTTEKOR A KAMATÖSSZEG NEM JÖN LÉTRE!

Ha mindenki vissza akarná fizetni az tőkeadósságát, nem maradna pénz a kamat összegének visszafizetésére. Mindenkinek csődöt kellene jelenteni. Rendkívül fondorlatos rendszerrel élünk együtt.

Van olyan törvény, ami meghatározza, hogyha más valutát használsz, mint a törvény szerinti fizetőeszköz, akkor börtönbe kerülsz?

Hogyan van az, hogy csakis egyfajta pénznemet használunk? Az euró előtti időkben minden egyes tagországnak saját, egyetlen pénzneme volt. Most az eurózónának van egyetlen pénzneme, a rendszerben különbség nincsen. Egy dolog közös: csak az egyetlen/egységes valuta a valódi valuta.

Miért van ez? Mert így egységes, hatékony? Szebben nyomtatott? Ki és mi itt a lényeg?

Hogyan kényszerítik ki ezt a monopóliumot? A jog eszközeivel? Ki gondolja így? Senki, elképesztően jó! Következő opció: adókkal? Rendben... Úgy látom, hogy egyetlen ember tudja csak! Pedig neki sem tanították egyetlen közgazdaságtani képzésen sem. Igen, adókkal.

1971 óta hivatalosan, de a kései 19. század óta ténylegesen, minden pénz, ami a világon létezik, minden bankhitel-pénz "fiat" pénz, (vakító)fény-pénz [a "Fényhozó" pénze]. A latint használják, csak hogy véletlenül se tudjuk, miről van szó. Régen igazi pénzek léteztek, úgy öt évszázaddal ezelőttig. A "fiat" az a szó, amit a héber Isten mondott a Genezisben: "fiat lux", "Legyen Fény" és a következő mondat: és Fény lett és látta, hogy ez így rendben való. Szavak erejével "semmiből valamit" teremtésének képességéről van szó. Érthető-e? Ha tehát legközelebb látjátok a bankárotokat: ereszkedjetek térdre. Világos-e? Így élünk ugyanis.

Ha volt közgazdaságtani kurzusotok, akkor minden ilyen képzést végzett hallgatót tájékoztatták már arról, hogy mi a pénz.

Mi a pénz? Az általában elhangzó válasz a következő: Elszámolási eszköz, fizetési eszköz, felhalmozási eszköz. EZ NEM IGAZ. EZ NEM A PÉNZ MIVOLTA. EHELYETT EZ AZ, AMIT A PÉNZ CSINÁL. Tudjátok-e érteni a különbséget?

Ha nem lenne a "közlekedésre" szavunk, de volna lovunk és csak az a szó, hogy "ló", gondolkodna valaha is bárki a közlekedés továbbfejlesztésén, biciklin vagy autón? Nem, mert még nevén nevezni sem tudjuk. Örökké csak a lovak hatékonyságát és regulázását növelnénk.

A funkcióalapú meghatározás az elfedés módszertana, ami mindent elfed: "Mi másra is lehetne szükségünk?" "Hiszen minden funkcióját betölti!"

Itt az én meghatározásom, hogy mi a pénz: A PÉNZ EGY MEGEGYEZÉS. Egy megállapodás a fejünkben. És ettől pont eléggé valós. Mint a házasság. Az is csak egy megegyezés és eléggé valós. A pénz egy arról szóló megállapodás, hogy sztenderdizált csereeszközként használjunk valamit egy adott közösségben ami régen egy ország közössége volt, ma egy európaméretű közösség. Amilyen mértékben gondolkodunk.

Ez a pénz: megállapodás. A megegyezésekben az a jó dolog, hogy ha nem működnek, meg lehet őket: változtatni. Ha megegyezés helyett funkcióként definiálunk valamit, ki is zártuk a változtatás lehetőségét.

Hadd mutassak az előadás hátralévő részében három jó példát arra, amit ez a válság lehetővé tesz (amiért jó időket is élünk). Ezek is már folyamatban vannak.

Az első példa: 2011 végén Litvániában jártam, ahol egy tanulótársadalmat fejlesztenek ki egy új pénznem segítségével. A második a Torekes, amit az észak-belgiumi Gent városban kezdtek el 2010-ben, a mai 2012-es előadás megtartásakor már megvolt az első éves tapasztalatunk vele. Utolsóként arról a lehetőségről beszélek majd, ami a görögökre centralizált euró-válság lehetséges megoldása lehetne.

A közös tanulás hatékony. Azért hozom ezt a példát, mert egy tanulószervezetben vagyunk (TEDxUHowest). A tipikus módszer, ahogyan oktatnak és tanulunk, az az előadás és az olvasás. 5%-ára emlékszünk annak, amit hallunk. 10%-ára annak, amit olvasunk. Nem túl hatékony. A leghatékonyabb módszer a tanulásra: tanítsuk meg valaki másnak! Mi lenne, ha ezt egy ország szintjén gyakorlatba ültetnénk?

Litvánia kis ország, képletesen: Magyarország területének úgy 70%-án él a magyar lakosság egyharmada. Két dologra büszkék lehetnek. A legmagasabb szélessávú kábelhálózat- ellátottság a világon, 2010-ben ezzel megelőzve Svédországot, és 120%-os mobiltelefon-ellátottság. Ez persze inkább SIM-kártyákat jelent. Nagyon jól összekapcsolt társadalom, infrastrukturális értelemben.

A céljuk az, hogy minden 40 év alatti litván minimum két idegen nyelvet beszéljen 2030-ra. Intergenerációs tanulás a céljuk.

A litvániai Dora komplementer valuta rendszere

Íme így működik: Felállítottuk a Litván Tanulási Alapítványt (www.SMPF.LT/en). Ez az alapítvány bocsátja ki a dora nevű virtuális pénznemet (tinyurl.com/litvandora, PDF). A dorakat közvetlenül is a végfelhasználóhoz juttatja, akinek kell, hogy legyen egy hivatalos álma a Végfelhasználói Álom Projekt számlájához társítva.

A közönségemben volt egy fiatal, az ő álma 17 évesen az volt, hogy buddhizmust akart tanulni, méghozzá vipassana buddhizmust, Burmában. A burmai hegyek között. Hát jó, rábólintottunk. Ő például folyékonyan beszélt angolul. Így megalkudtunk és megállapodtunk, hogy 3000 doráért az alapítvány megvalósítja az álmát.

És ő mit tesz? Megtanítja másoknak, amit ő már tud. Mind az, aki tanít és mind az, aki tanul(!), egyaránt kap dorát, hogy mind a két fél megvalósíthassa saját álmát.

Volt egy lány, aki egy hétvégét akart eltölteni példaképével, egy Nobel-díjas fizikussal. Rendben, el fogjuk érni, hogy meglegyen. Van egy csoportunk, akik meg akarnak tanulni úgy vitorlázni, hogy körbehajózzák a világot. Ezzel valóra válthatják!

Nonprofit szervezetek is részt vesznek szervezőkként ennek a kiegészítő gazdaságnak a működtetésében, így hasonlóan kiveszik részüket, ahogyan a cégek is tevékenységükkel működtetik a hagyományos gazdaságot.

A dora egy tanulóvaluta / tanulópénznem. Egy mobiltelefonos egység. A tizenévesek az egész felnőtt lakosságot képzik az internet hatékonyabb használatára érte (nemzeti infokommunikációs stratégia). Mindkét fél, a képző fiatalok és a korosabb tanulók is kapnak dorát.

Ha éppen most nincsen álmod, akkor ajándékba adhatod másnak a dorádat (beépített motiváltság, h. legyen saját álmuk!!). Lehet ajándékozni is.

Van egy Online Nemzeti Bölcsesség Archívum, nekem ez az egyik kedvencem. Az általános iskolások meginterjúolhatnak 75 év fölöttieket mindössze egyetlen kérdés feltevésével: Mi az, amit Ön megtanult Élete során, ami az én életemben is hasznosítható? Ha egyszerűen hangrögzíted a mobiloddal, 50 dorát kapsz. Ha multimédia terméket készítesz, 200 dora üti a markodat. A tíz legnagyszerűbb hozzájárulásért minden évben megrendezünk egy versenyt, amibe ha bekerülsz, tízezer dorát kapsz.

Hány milliárdos költségvetési kiadás ez a kormánynak? ZÉRÓ!!! ELEKTRONIKUS BITEK.

A második példa: Gent: a legszegényebb közösség egész Flandriában, Észak-Belgiumban. A többség török (kreol bőrszínű jogtársainkra gondoljunk e példa során). Beszélt nyelvek száma: húsz! A legnagyobb népsűrűség a környéken. Megkérdeztük, hogy mi az ÁLMUK. Az álmuk nem más, mint: egy kis kert. 4 négyzetméternyi föld már elég. Mindannyian mezőgazdasági térségből származnak, ahol mindenkinek volt földje. A belgiumi Gentben pedig egy darab négyzetméter sincs nekik, mert panelházakban laknak, toronyházakban.

Ezért a város ad nekik földet. Ezt művelik vele. Ezt a földet bérleti díjért művelhetik. A terület jelenleg hasznosítatlan építési telek egy leendő gyárnak. Szépen fizetnek is. A bérleti díjat csak torekesben fizethetik (www.torekes.be). Így néz ki, 10 illetve 1 torekes-es címlet. Ezzel javakat és szolgáltatásokat vásárolhatsz: nemcsak kertbérletet, hanem friss zöldségeket, alacsony energiafogyasztású izzókat, napi fogyasztású élelmiszereket a helyi boltokban.

Belga Torekes Eredményei a Kisebbség körében

Egy teljes kiegészítő fehérgazdaságot teremtettünk helységi szinten, ami máskülönben nem létezne.

Már csak egy kérdés maradt. Hogyan juthatok hozzá torekeshez? Először is a szomszédság hulladékmentesítésével és tisztán tartásával. Virágok kihelyezésével a ház utcafronti oldalára! Ezért éppen száz torekest kapsz. Itt éppen az utcai előkerteket művelik.

Az első éves eredmény-beszámoló: 50.000 torekest kerestek meg. Ebből 8.000-t használtak kertbérletre (150/év). A többséget élelmiszerekre és közlekedésre, és mozifilmekre is, ami nagyon népszerű volt. [dia: Ugyanekkora euro-költségvetéssel szembeállítva ez 4-szeres eredmény!]

A lényeg: TÖBB, mint egyFAJTA valuta kell.

Ne csodálkozzunk, ha mindenre egyFÉLE
megoldási útvonalat, egyetlen pénzTÍPUST használunk

A képen látható a következménye, ha minden ügyet egyetlen járható úttal akarunk megoldani [hiánycsökkentés vs. életbevágó szükségletek]. Ki kell lépnünk a mentális keretrendszerünk börtönéből; hogy minden funkciót egyetlenegy eszközzel, egy EGYséges valutával kell megoldanunk.

Harmadik példa: Görögország adósságválsága. A görögök maradhatnának/maradhattak volna euroövezeti tagok minden nemzeten túli dologhoz: turizmus, hajózás, javak és szolgáltatások "import-exportja" az eurozóna többi részével, és az előző példák mintájára Társadalmi Kiegészítő Pénznem Rendszert (Civic) használhatna egészségügyi, szociális és nyugdíj ügyekre is [CiviC: Civilian Currency, polgári pénznem].

CiviCs (Civilian Currencies)

A társadalmi célú kooperatív valutákat a kormány bocsátaná ki. A fedezeti értéket az adná, hogy munka-hozzájárulást követel cserébe. "Véletlenül" már ma is pontosan így működik az euro.

Az alábbi ábrán látható a mai pénzügyi monokultúra működése. A társadalmi szférát halálra éheztetik. Csak néhány nonprofit szervezet és támogatás biztosítja a bevételeket.

A soron következő képen látható az alternatíva. 

Társadalmi szféra a hagyományos,
monetáris monokultúra gazdaságában

[Teljesen egyértelmű, miért nincs lehetővé téve az egészségtől és erőtől duzzadó társadalmi szférát előidéző monetáris multikultúra: az erős társadalom erős populuszt jelent, ami az öntudatára ébredt, önszolgálóvá vált Hatalomnak nem érdeke. Ahogyan az egyéni belvilágban az egó a Lélek szolgálója helyett annak elnyomó urává vált az emberiség kialakításakor, ezt tükrözik a külvilágban az emberi tömegeket irányító Hatalmak is.]

A versenyszféra megmarad, és még megteremtesz egy egészségtől duzzadó társadalmi szférát is. A versenyszféra tevékenységei továbbra is szintén adókötelesek.

A város (vagy régió vagy ország) vezetése a társadalmi gazdaságot szintén adóztatja! Ki teremti a kamatmentesen vagy negatív kamattal (demurrage) a rendszerbe kibocsátott komplementer valutát? A város (vagy megye vagy kormány). Ingyen, bitekből.

Társadalmi szféra a komplementer 
fizetőeszközöket is magába ölelő gazdaságban

RENDSZER SZINTJÉN van megoldva a probléma! Ahelyett, hogy mindenkit halálra éheztetnének (az egyetlen-pénznem-alapú közmunkával), ez egy strukturális, rendszerszintű megoldás, amire a következők miatt van szükség:

Először is: a nemzetközi pénzügyi rendszer bajban van. Ez már nem újdonság.

Második ok: szisztematikus rendszerleállásban vagyunk, ahogy itt-most beszélünk. Az euróválság után dollárválság is lesz (vagy fordítva: az Európai Központi Bank teljesen dollárfedezetű). 

Harmadik ok: értékek váltásában vagyunk. Minden patriarchális társadalom ugyanazt csinálta, amit mi. Egyetlen pénznemet használ, amit kamatra ad a rendszerbe. Ez a pénzrendszere tette lehetővé az ipari forradalmat. Enélkül az nem lett volna! De ez hozza magával a dübörgő gazdasági periódusok és a válságperiódusok hullámzását, koncentrálja és centralizálja a vagyont és inkompatibilis az emberi közösségekkel.

Válság, ha nem akarunk változtatni. Lehetőség,
ha változtatunk => Értékváltás, nem -válság.

Minden matrifokális társadalom használt kiegészítő pénznem rendszert. Ők a patriarchális (yang) típusú pénznemet használták a nagy távolságú kereskedelemre, idegen népekkel, és volt egy kiegészítő pénznemük (yin), amit saját közösségükben használtak. Ezt az emberek maguk hozták létre. (CiviC: Civilian Currency, polgári valuta)

Ez több, mint ezer éven át, 1600 évig működött Egyiptomban. Ez volt (a rómaiak előtti) Egyiptom sikeres gazdaságának titka (a Római Birodalom azonnal felszámolta).

A centrális középkorban, a francia katedrálisok építése idején ilyet használtak (máig ebből élnek azok a városok). Ezeket kiegészítő valutarendszer segítségével építették.

És egy női istenséget imádtak, a Madonnát. [Lásd: New Money for a New World c. könyvét, melyből az is kiderül, hogy minden háborút viselni akaró királynak elemi szükséglet volt a patriarchátus társadalmi berendezkedés, amihez elengedhetetlen volt az egyközpontú monetáris irányítás, az egyetlen-pénznem rendszer, aminek és a háborúknak az elfogadtatásához praktikus és elengedhetetlen volt egy erős, maszkulin, büntető FÉRFI ISTEN, egy egyisten. Marshall Rosenberg a Rendszerszintű Erőszakmentes Kommunikáció c. videónkban szintén erről beszél, hogy hogyan alakult ki a retorzió alapú társadalom, teljesen máshonnan kilyukadva ugyanide. Tehát a pénzrendszer nagyon nem csak a pénzről szól, hanem vallásról és komplett társadalmi berendezkedési irányultságról!]

Monopolpénz = háború. Mindig csak idő kérdése.
Vagy a fiaink, vagy az apáink, vagy mi, de benne leszünk.

Negyedik, végső ok: a jelenlegi gazdasági helyzetre a klasszikus megoldás a pusztító háborúra való felkészülés (US+EU vs. RU+CN). Eddig mindig is háborúval oldottuk meg (a centrális középkori példát is az erőforrások háborúkhoz való centralizálás érdekében számolták fel, lásd a könyvet). Itt az ideje lelépni erről az egyetlen/egységes járható útról.

Egyensúlyra van szükség maszkulin és feminin erőink között elménkben és rendszereinkben. Vagy nem lesz jelenünk és jövőnk ezen a bolygón. (A titkos űrprogramokba meg nem mindenki kerül be). Csak ekkora a tét. 

[A Nemzetközi Valutaalap 2008-as tanulmánya szerint 124 rendszerszintű bankválság, 208 valutaválság, 63 államcsőd zajlódott le a világ országainak mai típusú, globálisan elterjesztett pénzügyi rendszereiben 1970 és 2007 között. Az előző 300 évben pedig 48 nagyfokú válság.]

Pénzrendszerünk több ezer éves. Minden
változhatott a Földön, kivéve a pénzrendszer típusát.

A képen látható az eredmény, ha túl sokat akarunk elérni egyetlen eszközzel. De az Információs Korban vannak már haladóbb eszközök is. Köszönöm.

Fordította: Exopolitika Magyarország

Bernard Lietaer - People Money c. könyvében a kiegészítő pénznem bevezetési módszertanok olvashatók, az eddigi rendszerek hogyan-igen és hogyan-ne tanulságaival. (Cikkünk megírása óta az Amazonról a könyvet leszedték.)

Videó: Kiegészítő Pénznemek Rendszere - Bernard Lietaer

Kiegészítő Pénznemek Rendszere

A pénzrendszer sokkal nagyobb tabutéma, mint az ufók vagy az ingyen energia vagy a spirituális megvilágosodás. Bár legutóbbi a legfontosabb, mégis több ember érdeklődik bármelyik előbb említett három téma iránt, mint a pénzrendszer igazi megoldásai iránt. Több ezer éves taburól van szó.

A megoldás az, hogy ne legyen monopóliumpénz, hanem komplementer valuták RENDSZERE legyen. Maga a kifejezés, hogy kiegészítő pénznem (complementary currency), maga a megnevezés sem létezett néhány évtizeddel ezelőttig e több ezer éves problémára. Jelentős számú film, cikk és könyv készül a pénzrendszer problémáiról, hibáiról, de a megoldásokról a rendszerszintű problémákra, alig: még a hozzáértőbbek nagy része is sötétségben van. A megoldás úgy tűnik, valahogy nem érdekes.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2008-as tanulmánya szerint 124 rendszerszintű bankválság, 208 valutaválság, 63 egyedi államcsőd (sovereign debt default) zajlódott le a világ országainak mai típusú, globálisan elterjesztett pénzügyi rendszereiben 1970 és 2007 között. Az előző 300 évben pedig 48 nagyfokú válság.

Ha az autónk rendszerszinten ennyiszer romlana el, tennénk valamit? A nemzetközi életben minden válságot úgy kezelnek, mintha az lenne a bolygón a legelső. Nem ismerik el a létezését a problémának, ami láthatóan nem egyedi, hanem rendszerszintű.

A jegybankok érdeke és különösen a világ nemzeteinek független jegybankjait ellenőrző, hivatalosan is magánbank központi banknak, a Bank for International Settlements-nek (BIS) az érdeke a szorosan véve 350 éves, tágabban véve a több, mint 2000 éves status quo fenntartása. Maga a BIS egykori elnöke tájékoztatta Bernard Lietaer-t (lásd ebben a videóban a beszámolóját erről), hogy a világ összes jegybankjának, az IMF-nek és a Világbanknak, egyetlen egy célja van: hogy a rendszer ugyanolyan maradjon, mint most. Érdekességképpen itt olvasható az International Journal of Central Banking: http://www.ijcb.org.

A világot irányító nagyvállalati, illetve hadipari-pénzipari-olajipari hálózatok nem érdekeltek hosszú távon gondolkozni. A világot irányító nagyvállalati, valamint a politikai és szektás hálózatok érdekeltek viszont a totális káoszban (ahogy az a sorok közül kiolvasható a számukra írt CIA Global Trends 2030 c. tanulmányból is). A pénz jelenlegi változata és jelenlegi rendszere csak eszköz az életellenesség "szent" gyakorlására. Hogy miért lett ilyen a pénzrendszer (az ókori Babilontól kezdve minimum), annak már exopolitikai vonatkozása van, de ez most szétfeszítené a kereteket.

Vajon mi lenne a pénzügyi megoldás a BIS-ben is egykoron dolgozó pénzügyi rendszerszemlélet szakértő szerint?

Videóátirat:

Kiegészítő pénznemek, komplementer valuták rendszere

A nevem Bernard Lietaer (ejtés: lietár). Társkutató vagyok a Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben (azóta a Sorbonne-on tanít). Képesítéseim javarészét rendszermérnökként szereztem. A rendszerelméletet alkalmazom a pénzügyi rendszerekre. Amit a közgazdaságtan többnyire nem tesz meg.

Ha hátrahagyjuk a Paradigmát: kiegészítő pénznemekkel stabil gazdaság érhető el.

Amikor először ráeszméltem, hogy valami baj van a pénzügyi rendszerekkel, az 1970-es évek első felében volt. Akkoriban Dél-Amerikában éltem. Éppen Peruban dolgoztam, feladatom volt optimalizálni Peru keményvaluta bevételét. Észrevettem közben valamit, ami egész Latin-Amerikában érlelődött. Annak az adósságbuboréknak a kezdetét vettem észre, ami utóbb aztán 1981-ben robbant ki. Arra jutottam, hogy vagy megőrültem, vagy valami olyat látok, ami nem normális.

Dűlőre akartam jutni ezügyben, így egy fordított kutatóévet vettem: a kutatóév az, amikor egy professzor a valódi világba megy dolgozni. A fordított kutatóév mikor egy valódi világbeli ember elmegy professzornak. Ez volt számomra az első ilyen fordulat. Számos alkalommal megtettem ezt életem során. Ekkor kezdtem el tanítani a belgiumi Leuven Egyetem nemzetközi pénzügyek szakán és írtam egy könyvet Latin-Amerikáról.

Ekkor kezdtem tudatára ébredni, hogy rendszerszintű problémák vannak az egész globális pénzügyi rendszerben. Ebben a könyvemben kijelentettem, hogy a kora 1980-as években egy nagy válság várható Latin-Amerikában. A könyvet 1979-ben adták ki és 1981-ben pukkant a buborék.

Életem második meghatározó lépését azonban életem máig egyetlen mentorának köszönhetem, Willis Harman-nak (abban az időben már az IONS, az Edgar Mitchell asztronauta alapította, tudatkutatással foglalkozó Institute of Noetic Sciences elnöke volt).

Willis Harman azt mondta nekem 1992-ben: "Bernard, olyan képzést kaptál 25 éven át a pénzről, mint még soha senki."

Különböző, szokatlan pozícióimra gondolt:

- Én vagyok az egyetlen központi bankár, aki ténylegesen kezelt egy offshore valuta alapot. Ezek nem szoktak megtörténni egyazon életen belül.

- Vagy: professzor voltam egy egyetemen és elnök egy elektronikus fizetési rendszerben.

- Dolgoztam jelentős nemzetközi vállalatoknak és fejlődő országoknak is.

Ezek teljesen más látószöget követeltek meg. Egyetlen közös volt bennük: a pénz rendszere. De én erre nem jöttem rá, amíg Willis rá nem ébresztett erre az összefüggésre. Hozzátette még: "Tovább kell adnod, amit megtanultál, mert nagyon hasznos lesz sokak számára!" Így kezdődött.

Gondoltam, három évig csinálom, aztán megyek tovább a saját egyéni életemmel. Ez húsz éve történt, publikálni pedig 15 éve kezdtem el.

Nem tudok megszabadulni a témától. Kapaszkodik belém, a világban zajló események miatt. Ahol most tartunk, az valójában sajnos pontosan az, ahol vártam hogy fogunk tartani, amikor 1999 végén előrejeleztem a jelenlegi világszituációt.

Ez öt fő rendszerszintű válság összeütközése: öregedő társadalmak, növekvő munkanélküliség, drámai éghajlatváltozás, fajok tömeges kihalása. Mindezek átitatva a pénzügyi instabilitással.

Ezen dolgok együttes erővel rá fogják kényszeríteni az emberiséget 2020 előtt, hogy ténylegesen változtassunk a pénzügyi rendszerünkön. Ezt még mindig tartom, hogy 2020 előtt rákényszerülünk a megváltoztatására. De reményeim ellenére ezügyben sok a késlekedés.

A Paradigmaváltás: a pénzügyi monokultúrából a pénznemek ökológiájába

A hátrahagyandó paradigmánk az, hogy mindent egyetlen egy TÍPUSÚ valutával kell kezelnünk, az egyedülálló pénznem monokultúrájával. Minden PATRIARCHÁLIS társadalom kezdetektől fogva, i.e. 3200-tól: a Babiloni Birodalom, Ókori Görögország, Római Birodalom és a Reneszánsz óta a Nyugati világ, ezek mind patriarchális társadalmak és MINDEGYIKÜK egy felülről irányított egyedüli pénznemet rótt ki a társadalmára, beépített kamattal.

Nagyon logikusan, ugyanis a kamat egy elvonó egyszköz; egy koncentrációs eszköz. A kamat automatikusan biztosítja az erőforrásokat a hatalmi hálózatoknak, anélkül, hogy ehhez bármit tenniük kellene.

A kamat definíciója: erőforrások áthelyezése a felhasználók összességétől a kibocsátók javára.

Ennek a pénzügyi rendszernek a monokulturális JELLEGÉT kell elhagynunk. Tehát ne az egész hagyományos pénzügyi rendszertől szabaduljunk meg, amit néhány ember mond: a pénzügyi reformerek többsége ugyanis ebbe az irányba megy: vagy a kormánynak akarják adni a monopóliumot vagy nemesfém fedezetűvé akarják átalakítani a rendszert, de ha benne maradunk az egyetlen pénztípus paradigmájában, akkor még ezek esetén is saját csapdánkban maradunk!

Ezért kell a pénzügyi monokultúrából pénzügyi ökorendszerbe átmenni.

A pénzügyi ökorendszerben különböző skálák, különböző speciális réspiacok, rés-funkciók vannak. Ezek összessége tud adni egy sokkal nagyobb ellenállóképességet, mint ami a jelenlegi rendszerszintű monokultúrával elérhető.

Hangsúlyozom, hogy a monokultúra igenis hatékonyabb. Ha azt úgy értelmezzük mint termelési hatékonyság, időegységre, évre lebontva, egyszerű példaként a fakitermelést vehetjük. A monokultúrák rendkívül hatékonyak, vita nincs. De rettenetesen törékenyek. (lásd a Nemzetközi Valutaalap tanulmányát: az IMF 2008-as tanulmánya szerint 124 rendszerszintű bankválság, 208 pénznemválság, 63 egyedi államcsőd (sovereign debt default) van a világ országainak mai típusú, globálisan elterjesztett pénzügyi rendszerének háta mögött 1970 és 2007 között. Az előző 300 évben pedig 48 nagyfokú válság. http://tinyurl.com/IMFbankingCrises ).

Mit értek a pénzügyi ökorendszer alatt

Képzeljük el, hogy a banki hitelpénz mellett van a hagyományos pénz is és vannak üzletek közötti B2B pénznemek is és vannak városi pénznemek is: olyan városokban és vonzáskörzetükben, melyek saját társadalmi és ökológiai céljaikra hoznak létre pénznemeket nonprofit szervezeteken keresztül.

Hadd adjak élő példát mindegyikre.

Az egyik a cégek közötti B2B valuta, a svájci WIR, mely a B2B pénznemek anyja és a svájci gazdaság titka. A második példára városi pénznemeket mondok, amiket Angliában kezdtek el nemrégiben, a Bristol font és a londoni kerületi Brixton font. (ill. még Oxford font, de lásd még: torekes Belgiumban)

Ezeket a városok bocsátják ki és így ezek a városok felelősséget vállalnak rendszerszintű problémáik önálló megoldásában. A nagymamánkról való gondoskodásra egy szomszédsági pénznem-rendszer a megoldás, pl. a japán Fureai Kippu kiegészítőpénznem-rendszer.

Mindezen valutatípusoknak, mindegyik kiegészítőpénznem-fajtának helyet KELL foglalnia a teljes rendszerben.

Figyelmeztetnem is kell, hogy eljuthatunk oda, hogy túl sok van belőlük, de ettől nagyon messze vagyunk! Elméleti megfontolásokból tudjuk, hogy egyensúlyra van szükség: nem szabad túllőni. De hogy egynél több pénznem-típusra van szükségünk, az biztos.

Körülbelül fél tucat ilyen különböző rést kell megcéloznunk. Ekkor egy stabil, fenntartható rendszert érhetünk el.

Mit tehetnénk mi, hogy segítsük a változást?

Civilként azt tudom mondani, hogy minden állampolgárnak lehetősége van kivenni a szerepét ebben a játékban. Az a kulcsfontosságú, hogy egy vezetői csoportban vegyünk részt, a skála bármilyen szintjén: ha vezetői team-ünkkel vagy bárkikkel, akikkel összefogunk, egy társasház erejéig van hitelességünk és elismertségünk, akkor azon a szinten. Ha egy körzet, egész szomszédság szintjén, akkor ezen a szinten; ha helységi, városi szinten, mert oldalunkra állt a polgármester, vagy más emberek, akikre ezen a szinten felnéznek mások, akkor helységi, városi szinten.

Valójában azon múlik, hogy kiket tudsz magad köré tudni, és azoknak milyen szinten van szavahihetőségük, hogy az a szint megfeleljen a választott pénznem-típus bevezetéséhez szükséges szintnek.

Magyarul: ne próbálj meg világvalutát csinálni ha csak a társasházban néznek fel rád. Ugye érthető? Ugyanakkor, ha világszinten van hitelességed, akkor törd a fejed egy világvalután.

További videók Bernard Lietaer-tól és egy jobb pénzügyi rendszerről: tinyurl.com/helyipenzek

EU-támogatás nyomtatása önállóan

EU-támogatás nyomtatása önállóan

Az „EU támogatás” valójában pénznyomtatási engedély

Ha nagyon elegünk lenne az EU-ból, akkor nem kellene félnünk az „EU-támogatás” elvesztésétől. Nyomtathatunk pénzt magunknak valamilyen más címen.

2004 óta kb. 8 ezermilliárd forintnyi „EU-támogatás érkezett az országba”. Ez az összeg egy főre vetítve 800 ezer forint. Az „EU-támogatásra” legtöbben úgy tekintenek, mintha egy adomány lenne az EU részéről.

Talán meglepő, de ez a „támogatás” valójában jelenleg semmibe nem kerül az EU-nak. Magyarország pedig „EU-támogatás” nélkül is tudná csinálni ugyanazt, mint eddig: pénzt teremteni a semmiből és szétosztani azt.

Hogyan lehetséges ez? Mi is az az „EU támogatás”?

Ahhoz, hogy a bevezető gondolatok igazságtartalmát megítéljük, szükséges valamennyire belemenni a technikai részletekbe.

Mit jelent az, hogy „bejön az országba” az „EU-támogatás”? A magyar állam bankja a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB-nek eurószámlája van több nyugati bankban, például a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjánál. Amikor Brüsszel átutalja az „EU-támogatást”, akkor az euró például erre a bázeli számlára kerülhet. Ezzel párhuzamosan a jegybank a Magyar állam jegybanknál lévő eurószámlájára beírja ezt az összeget. A magyar állam így eurókövetelésre tesz szert a jegybankkal szemben.

A magyar állam az „EU-támogatásokat” nem euróban, hanem forintban osztja ki. Ezért megkéri a jegybankot, hogy váltsa át az eurót forintra. A hétköznapi gondolkodás azt sugallná, hogy az átváltás azt jelenti, hogy a jegybank – a példában Bázelben lévő – euróját eladja és ezért forintot vesz a devizapiacon. Valójában a jegybank nem ezt csinálja, hanem „házon belül váltja át” az eurót. A „házon belüli átváltás” azt jelenti, hogy a jegybank a magyar állam euró-számlájáról lehúzza az ott lévő euró összeget, és ezzel párhuzamosan forintot teremt a semmiből, aztán ezt ráírja a magyar állam forint-számlájára. Tehát a jegybank forintot teremtett a semmiből a magyar állam számára.

Nézzünk egy példát: 1 milliárd euró „EU-támogatás jön be”, az árfolyam pedig 300 forint per euró. Ebben az esetben a jegybank teremt 300 milliárd forintot a semmiből az állam számára, ezzel párhuzamosan pedig 1 milliárd eurót parkoltat Bázelben.

Ezt követően a magyar állam az „EU-támogatást”, azaz a frissen teremtett forintot kiutalja a pályázatokon nyert vállalkozásoknak. A vállalkozások az elnyert összeget a bankszámlájukra kapják, így a kiosztott forint a bankrendszerben jelenik meg. De mivel a bankrendszernek nincs igazán szüksége erre a pénzre, a bankok ezt visszateszik a jegybankba és lekötik betétként. Így a frissen nyomtatott jegybankpénz, miután tett egy kört a gazdaságban – mondhatjuk – alvó jegybankpénzzé alakul.

Mi történik azzal a – példában 1 milliárd – euróval, amely az MNB bázeli számláján van? A bemutatott „házon belüli átváltás” során a jegybank ehhez az euróhoz eddig nem nyúlt. A jegybank később ezt az eurót „befekteti”, ezért „értékes”, kamatozó eurózónás államkötvényeket vesz. Például francia, német, olasz, stb. államkötvényeket. Ez azt jelenti, hogy a jegybank visszautalja az eurót eurózónás országoknak, és ezért cserébe eurózónás államkötvényeket kap.

Aztán ez a visszautalt euró adhatja az új kör kezdetét. Ezt aztán az eurozónás államok újra átutalhatják a brüsszeli közös kalapba. Ebből Brüsszel újra adhat „EU-támogatást”, azaz az euró mehet újra Bázelbe. A bázeli euró ürügyén újra nyomtathat a jegybank forintot. Aztán pedig az eurót újra visszautalhatja a jegybank az eurózónás országokba, amikor azt „befekteti” eurózónás államkötvényekbe.

Az egész végeredménye, hogy az MNB az egyik oldalon egyre több eurózónás államkötvényre tesz szert, a másik oldalon pedig egyre több forintot nyomtat a semmiből. 2004 óta kb. 8 ezermilliárd forint „EU-támogatás jött be” az országba. Valójában ennek az összegnek a túlnyomó része ma is ott hever a jegybank eszközoldalán „devizatartalék” címen. Ennyi többlet (francia, német, olasz stb.) államkötvénnyel rendelkezik a jegybank 2004 óta. Ezzel párhuzamosan a jegybank kb. ugyanennyi, azaz kb. 8 ezermilliárd forintnyi jegybankpénzt teremtett a semmiből 2004 óta.

Tényleg kincs a devizatartalék?

Korábban már feszegettük azt a kérdést, hogy vajon a devizatartalék tényleg kincs-e, és van-e lehetősége erős katonasággal nem rendelkező országnak a devizatartalékát beváltani valamilyen értékre.

Nézzünk egy példát a helyzet szemléltetésére. Van egy település, ahol a helyi maffiózó állandóan „hitelbe” vásárol a helyi kisboltban. A boltosnál egyre nagyobb követelésállomány halmozódik fel a maffiózóval szemben. De mit tud ezzel csinálni? Mennyit érnek ezek a követelések? Ha végül ezeket a követeléseket nem lehet pénzre beváltani, akkor valójában az történik, hogy a maffiózó folyamatosan ingyen vásárol.

Ha a „devizatartalék” olyasmi, mint a maffiózóval szembeni követelésállomány, akkor az EU-nak valójában semmibe nem kerül az „EU-támogatás”. Ugyanis az eurót, amit „EU-támogatás” címen kapunk, azt visszaadjuk „devizatartalékolás” címen, a „devizatartalékot” pedig végül nem tudjuk beváltani semmire. Így az egész bonyolult műveletsorra érdemes inkább egyfajta pénzteremtési engedélyként tekinteni.

Ha már nyomtatunk, miért ne nyomtathatnánk magunknak pénzt?

Felmerül a kérdés, hogy a pénznyomtatáshoz miért van szükség erre az egész hókusz-pókuszra? A jegybank miért ne tehetné meg, hogy egyszerűen pénzt nyomtat az állam számára?

A magyar államnak ezt jelenleg jogszabályok tiltják meg. Az ország 1996-ban az IMF és a Világbank „segítségével” alakította át a pénzügyi rendszerét úgy, hogy ne tudjon saját maga számára pénzt teremteni, csak devizával szemben. Ezt követően, kezdetben elsősorban dollárral szemben képezhetett pénzt magának az ország. Majd a 2004-es EU-csatlakozás óta dollár helyett elsősorban euróval szemben teremthet az ország forintot. Ha nem lenne ez a jogszabályi korlát, akkor a jegybank minden további nélkül tudna nyomtatni pénzt az állam számára.

Talán sokak első reakciója, hogy saját pénznyomtatásnak biztosan nem lenne jó vége, ezért ne csináljuk. 

Érdemes két különböző problémát megkülönböztetni:

– Jó dolog-e, hogy pénzt nyomtatunk a semmiből?

– Jó dolog-e, hogy átadjuk a jogot az EU-nak, hogy kontrollálja, mikor mennyi pénzt nyomtatunk a semmiből?

Jó dolog-e, hogy pénzt nyomtatunk a semmiből?

Korábban volt arról szó, hogy a pénzteremtő hatóság vásárlóerőt vesz el mindenki mástól. Akinél a friss pénz megjelenik, az ingyen vásárlóerőhöz jut. Ezzel párhuzamosan nő a pénzmennyiség, ezért a pénz értéke kicsit lecsökken, azaz mindennek felmegy az ára egy kicsit. Így minden pénztulajdonos vásárlóerőt veszít. Szintén volt arról szó, hogy amennyiben a pénznyomtatás mértéke nem túl nagy, úgy ezzel együtt lehet élni. Amennyiben az állam a nyomtatott pénzt a társadalom számára hasznosan, hatékonyan és tisztán költi el, akkor a pénzteremtés egyfajta fair adóként fogható fel.

Mind az EU égisze alatt történő, mind az önálló pénzteremtés esetén a pénznyomtatás helyességével kapcsolatban ugyanazok a kérdések merülhetnek fel: tényleg fair-e ez az adó, jól költi-e el az állam a nyomtatott pénzt stb.

Jó dolog-e, hogy átadtuk a jogot az EU-nak, hogy kontrollálja, mikor mennyi pénzt nyomtatunk a semmiből?

A különbség a két változat között az, hogy a pénznyomtatási engedély átadásával hatalmat adtunk az EU-bürokraták kezébe. Az EU állandóan zsarolhatja Magyarországot, hogy amennyiben Magyarország nem úgy táncol, ahogy az EU fütyül, akkor az EU megvonja az „EU-támogatást”.

Amennyiben nem tudnánk, hogy az „EU-támogatás” csak egy pénzteremtési engedély, és a vonatkozó jogszabályokat, ha akarjuk, megváltoztathatjuk, úgy ez a zsarolás igen fenyegető érzést keltene bennünk. Ebben az esetben elhinnénk azokat a szlogeneket, hogy „az EU finanszírozza Magyarországot”, „EU-támogatások nélkül nem lenne sehol a gazdaság” és hasonlók.

Ha a jelenlegi keretrendszerből ki akarunk lépni, akkor ennek egyik módja, hogy megváltoztatjuk a pénzteremtéssel kapcsolatos jogszabályokat és saját magunk számára teremtünk pénzt. Emellett bombabiztos és átlátható szabályokkal korlátozzuk, hogy minden évben mennyi pénzt nyomtathat a jegybank az állam számára.

Valójában az önálló pénzteremtés kérdését nem lehet hermetikusan elzártan kezelni. A jelenlegi „szövetségi” rendszerben, azaz EU-tagországként valószínűleg kötelező elem a kisebb tagok számára az önálló pénzteremtés feladása. Viszont abban a hipotetikus esetben, ha nagyon elegünk lenne az EU-ból, akkor az „EU-támogatás” elvesztésétől való félelem nem kell, hogy eltántorítson minket szándékainktól. Nyomtathatunk pénzt magunknak valamilyen más címen.

Forrás itt. Köszönet a Szerzőnek!

Bernard Lietaer - Új Pénz egy Új Világnak

Új Pénz egy Új Világnak – Bernard Lietaer új könyve magyarul

Nemrég jelent meg a világ legnagyobb kiegészítő pénznem szakértője, Bernard Lietaer professzor legújabb magyar könyve, az Új Pénz egy Új Világnak, mely összes könyvei közül talán a legfontosabb!

Új Pénz egy Új Világnak - Bernard Lietaer

A könyvet az ingatlan.com vezetőjének, Mészáros Ádámnak és Csapatának köszönhetjük, aki korábban megvásárolta a hasonlóan gondolkodó Bankráció nevű weboldalt, aminek vezetőjével (Gergely Péter társalapítóval, lásd bankracio.hu és bankraciokft.hu) együtt adták ki Lietaer (ejtsd: lietár) új magyar könyvét.

A könyv nyomtatva a Libri-Bookline hálózatban kapható, illetve digitális verzióját a kiadó INGYEN közzétette!! Ezúton  KÖSZÖNJÜK  a Fordítóknak is a több ezer munkáórát és a Kiadónak a több millió forintos Nagylelkűséget a Nemzetünkért!

A magyar kiadók előszava, valamint a könyv digitálisan ingyenesen letölthető verziója több formátumban itt található: http://UjPenzEgyUjVilagnak.hu A különbző letöltési lehetőségek közül a PDF verziót mi csak problémásan tudtuk letölteni, mert letöltötte ugyan a böngésző, de külön olvasóban megnyitni, fájlkezelőben megtalálni már nem tudtuk sok megoldási változat után sem, plusz így sincs, úgy sincs a pdf-verzióban digitális tartalomjegyzék, ami viszont letölthető az Exopolitika Boxból: https://app.box.com/s/uaypd0v8ennod5f0cjpv 

Miről szól a könyv?

Az alábbi "További bejegyzések »" linkre kattintva ez a cikk folytatódik.

Megjelent Magyarország eddigi Legnagyobb Helyi Pénz Könyve

Bánóczy János – Népi Pénz a Közösségekért

Magyarország eddigi legnagyobb helyi pénz könyve nagyban merít Bernard Lietaer - People Money könyvéből, gyakorlatilag annak magyar fordításának tekinthető, plusz a magyar példákkal kiegészítve, magyar helyzetre rávetítve! Ebben a cikkben közöljük a könyv rövid tartalmát, rövidített tartalomjegyzékét.

Magyarországon már komoly magyar nyelvű irodalma van a csereköröknek és a helyi pénzeknek, azonban még nem született egy összefoglaló mű, amely egyben tárgyalja mind a gazdasági, pénzügyi környezetet, létrejöttük, okait, mind a megvalósításukból származó előnyöket és hátrányokat. 

Ennek a hiánynak a pótlására 2016. decemberében megjelent egy új, 350 oldalas gyakorlatorientált könyv, a Bánóczy János – Népi Pénz a Közösségekért.

A könyv 48 oldalas betekintési lehetőségű, szabadon megosztható kivonata az alábbi scribd, slideshare, issuu oldalakon is olvasható vagy letölthető doc formátumban és pdf formátumban. 

Interjú a könyv szerzőjével: 

Röviden a könyv tartalma:

Magyarország legnagyobb helyi pénz könyve

Az 1. fejezetben először a pénz fogalma, története és a társadalomra gyakorolt hatása kerül kifejtésre, majd megpróbálom bemutatni, hogy kik, mikor és hogyan deformálták el a pénz információtartalmát és ezzel hogyan szívják el a többség erőforrásait.

A 2. fejezet a pénzhelyettesítőkről szól, ahol a kezdetektől Silvio Gesellen keresztül a máig bemutatásra kerül a különböző pénzhelyettesítők szerepe a gazdasági folyamatokban. Akik már mélyebben foglalkoztak a témával, azoknak az első két fejezet ismétlés jellegű, kihagyható, bár valószínűleg ők is találnak benne újdonságot.

A 3. fejezet a különböző Népi Pénzek külföldi és hazai példáit mutatja be interjúkon keresztül és a jelenleg működő Népi Pénzekről kevésbé ismert leírásokat tartalmaz.

A 4. fejezet a külföldi és hazai népi pénzek közös ismérveit foglalja össze.

Bánóczy János – Népi Pénz a Közösségekért

Az 5. fejezet tárgyalja a cserekörök és a helyi, illetve regionális utalványok megvalósíthatóságát, annak feltételeit, kiemelten foglalkozva a magyar viszonyokkal, így a 4. és 5. fejezet az indításhoz és a működtetéshez szükséges főbb elveket, gyakorlati módszereket foglalja össze, ezért ezek minden érdeklődőnek ajánlottak, bár egyes részei alkalmanként mélyebb közgazdasági, statisztikai ismerteket is igényelnek.

A 6. fejezet a szövetkezeti elvek és gyakorlat ismertetése mellett próbát tesz a Népi Pénzek és a szövetkezeti mozgalom összekapcsolására és elsősorban a helyi utalványt bevezetni szándékozóknak szól, de a nem szövetkezeti formában működőknek is érdekes lehet.

A 7. záró fejezet a főbb tanulságok rövid összefoglalása után néhány elgondolkoztató, – szerintem – izgalmas problémát vet fel és a végére betettem a könyvben előforduló idegen szavak szótárát.

Bővített fejezetenkénti kivonatok: 
https://nepipenz.wordpress.com/bovitett-fejezetreszletek 

Az alábbi "További bejegyzések »" linkre kattintva ez a cikk folytatódik.