Bernard Lietaer – A Társadalmi Tőke Tíz Típusa
...Természeti tőke, épített, technológiai, társadalmi, történelmi-és-kulturális, humán, intézményi, vállalkozói, pénzügyi, kihasználatlan termelékenység tőkéje...
Ez a cikk kivonat Bernard Lietaer (ejtsd: lietár) “Tudatos Városok, Tudatos Gazdaságok” című könyvének “Új tőke teremtése” című harmadik fejezetéből.
A könyv “Creating Wealth” címmel jelent meg, mely a kiadó döntése volt. Lietaer azonban a könyvet “Intentional Cities, Intentional Economies” címmel írta, ahogyan erre a könyvben az író az előszavában utal.
Politikai Döntéshozóknak, valamint ökofalvaknak és tudatos életközösségeknek kötelezően ajánlott könyv, lefordításra ajánlott.
A cikk nyomtatható és olvashatóbb, 17 oldalas változata PDF formátumban az alábbi slideshare, issuu és scribd oldalakról letölthető.
A cikkhez ajánljuk még Síklaky István - A fennmaradás társadalmi programja (A pénzuralmi rendszer alternatívája) című könyvét is.
Érdekesség: ezt a cikket 19:39-kor sikerült publikálnunk (a II. világháború kezdete). Ez számunkra azt jelzi, hogy a pénzbirodalom emberellenes egyeduralma hasonló tudások gyakorlati alkalmazásával csökkenthető (regionális és szektorális kiegészítő pénznemek, tehát helyi és ágazati komplementer valuták bevezetésével a tőke tíz típusát figyelembe véve).
Mivel a kiegészítő pénznemek a kihasználatlan kapacitásokat, tőkéket mozgósítják, ezért valójában, jogilag és közgazdaságilag nem állnak szemben a pénzimpériummal. Csupán a politikai, ideológiai hegemóniával. Valójában teljesebbé, egészebbé, ember számára élhetőbbé teszik a rendszert úgy, hogy közben a nagytőkések, a világ igazi tulajdonosai meg tudják tartani jövedelmező tőketulajdonaikat.
A kiegészítő pénznemek gazdasági, pénzügyi demokráciát vezetnek be, ami soha sem volt az emberiség történelmében, de nem veszik el a tulajdonjogokat és azzal járó gyümölcsöket.
 |
| Síklaky István - A Fennmaradás Társadalmi Programja, a Pénzuralmi Rendszer Alternatívája |
Érdekesség: ezt a cikket 19:39-kor sikerült publikálnunk (a II. világháború kezdete). Ez számunkra azt jelzi, hogy a pénzbirodalom emberellenes egyeduralma hasonló tudások gyakorlati alkalmazásával csökkenthető (regionális és szektorális kiegészítő pénznemek, tehát helyi és ágazati komplementer valuták bevezetésével a tőke tíz típusát figyelembe véve).
Mivel a kiegészítő pénznemek a kihasználatlan kapacitásokat, tőkéket mozgósítják, ezért valójában, jogilag és közgazdaságilag nem állnak szemben a pénzimpériummal. Csupán a politikai, ideológiai hegemóniával. Valójában teljesebbé, egészebbé, ember számára élhetőbbé teszik a rendszert úgy, hogy közben a nagytőkések, a világ igazi tulajdonosai meg tudják tartani jövedelmező tőketulajdonaikat.
A kiegészítő pénznemek gazdasági, pénzügyi demokráciát vezetnek be, ami soha sem volt az emberiség történelmében, de nem veszik el a tulajdonjogokat és azzal járó gyümölcsöket.
Bernard Lietaer – Creating Wealth c. könyve az alábbi oldalon tekinthető meg: https://www.amazon.com/Creating-Wealth-Growing-Economies-Currencies-ebook/dp/B005MRA6UK/
A szerző első magyar könyve Pénz és Fenntarthatóság címmel készült el, számos rendkívül magas tudományos fokozatú szaklektor közreműködésével. Kapható a http://penzesfenntarthatosag.hu oldalon.
Ezt az összefoglalót a Helyi Pénz Szoftver Blog, Magyarország legnagyobb helyi pénz témájú cikk- és linkgyűjtő oldala tette közzé:
Hatalmas köszönettel tartozunk S.Z.-nek ezért a dokumentumért is, a közösségért és nemzetünkért végzett áldozatos és odaadó, önkéntesen adott fordítói munkájáért, életidejéért és erőfeszítéséért!
Új Tőke Teremtése
A tudatos lakóközösségek – ökofalvak, tudatos városok – olyan jövővízióval és jövőtervvel rendelkeznek, melyen a közösség lakói széles körben osztoznak. A folyamat során az érintett felek a közösség azon eszközeiről tanulnak, amelyek aktuálisan találkoznak az emberek igényeivel, továbbá arról, hogy hogyan működik a közösségi rendszer, akár növeli, akár csökkenti a jövőbeni kapacitását.
A tervnek céljai és célkitűzései vannak, amelyek tükrözik a közösség szükségletét a gazdaság fejlődésére, a bőség megteremtésére és jólétre. A kielégítetlen szükségletek és a kihasználatlan erőforrások beazonosításra kerülnek, valamint leltárba kerül minden olyan eszköz, amely a valódi bőség megteremtéséhez szükséges.
Itt az ideje, hogy elkezdjünk úgy tekinteni a közösségre, mint egy vállalatra, amelyben a közösség polgárai a vállalat tulajdonosai. Ebből a nézőpontból a közösség kapacitása arra, hogy bőséget és jólétet teremtsen, "közösségi tőke"-ként jellemezhető, amelyet arra használnak, hogy ezt a jólétet megteremtse. A "tőke" kifejezés a szótárban található definíció alapján "rendelkezésre álló eszköz, amely felhasználható további eszközök előállítására". A szó eredete a "capus" – a szarvasmarha feje - szóra vezethető vissza, és az agrártársadalmak idejéből származik, amikor is egy ember termelőkapacitását az általa birtokolt szarvasmarhák száma alapján határozták meg. Ha az eszközök a valódi bőségre példák, akkor a közösségi tőke azt a kapacitást képviseli, amellyel folyamatosan megteremtjük ezt a valódi bőséget.
A tőke generatív jellege különösen fontos lehet a közösség vezetői számára. A közösségi tőke – vagyis a közösség generatív kapacitása – képezi a gazdaság alapját. Ezer darab deszka olyan eszköz, amely talán elegendő egy ház felépítéséhez, de hosszútávon egy erdő igazgatása fenntartható produktivitással - amely ellát egy fűrésztelepet - segíthet biztosítani azt, hogy sokkal több házat építsünk. Az erdő és a fűrésztelep képezi a tőke alapját. Együttes kapacitásuk, amivel további fűrészárut/faanyagot termelnek, hozzávéve az erdő oxigéntermelő kapacitását, hogy elnyeli a szén-dioxidot, hogy élőhelyet biztosít vadon élő állatok számára és a vízciklus kritikus fontosságú részeként szolgál, biztosíthatja, hogy a közelében egészséges és fenntartható emberi közösség létezzen.
A hozzáértő kapitalisták tudják, hogy ahhoz, hogy előállítsák azokat az árukat, amelyek lehetővé teszik, hogy profitra tegyenek szert és bőséget teremtsenek maguknak, arra van szükségük, hogy tőkéjüket üzemképes módon tartsák fenn. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan befektetnek az eszközeik fenntartásába, beszerzik a legújabb technológiákat és minimalizálják a gyártás költségeit. Az Észak-Amerikában és Európában elterjedt számviteli és adózási rendszer szisztematikusan úgy tekint a tőkére, hogy új befektetés szükséges az értékcsökkenés üteme alapján. Ez határozza meg, hogy milyen befektetés szükséges ahhoz, hogy fenntartsák a tőke jelenlegi értékét azzal, hogy kompenzálják az idő előrehaladtával bekövetkező értékcsökkenést - mivelhogy egy eszköz elhasználódik.
Hogy belekezdjünk egy helyi közösség gazdaságának fejlesztési programjába amely hosszútávú jólétet eredményez, fontos, hogy elkezdjünk úgy gondolkodni, mint egy közösségi tőkés – ismernünk kell a valódi gazdaság helyi erőforrásait és rendelkeznünk kell egy tervvel azok gondozására és fenntartására. Ugyanilyen fontos ismernünk a generatív termelőképességünket – azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy biztosítsák, hogy a közösségi tőke képes továbbra is megtermelni azokat az eszközöket, amelyekre a közösségnek szüksége van.
Az erdő esetében a feltételek - az eső és a napfény - elegendőek és egy konzervatív menedzselési tervvel elérhető a fák és az ökoszisztéma életciklusainak regenerációja. A sóbánya esetében ez lehet a gépek általános karbantartása, valamint egy ütemterv a főbb berendezések cseréjére. A hosszútávú kapitalista tervbe beletartoznak a munkavállalókra vonatkozó feltételek – képzés, munkabér, lehetőség a növekedésre és a fejlődésre. További szempont lehet, hogy a lehető legszélesebb értelemben véve a működés milyen hatással van a közösségre - ha a sóbánya rutinszerűen elárasztja a körülötte lévő környezetet szennyező anyagokkal és hulladékkal, akkor ez nyilvánvalóan a hosszútávú fenntarthatóság ellen dolgozik.
A Tőke Tíz Típusa
Melyek azt emberi társadalom, közösség szempontjából fontos tőke, a közösségi tőke (community capital) különböző típusai, amelyekre szükség van a valód jólét megteremtéséhez? A közösségi rendszerek és az eszközleltár bepillantást enged a rendelkezésünkre álló közösségi tőkébe és az így kapott produktív, vagy generatív termelőképességet nagyon fontos előtérbe helyeznünk, amikor egy közösségi vállalkozás stratégiájáról gondolkodunk. A különböző rendszereket látva a közösségi tőke típusai, amelyek eszközök létrehozására használhatók: természeti, épített, technológiai, társadalmi, történelmi-és-kulturális, humán, intézményi, vállalkozói, pénzügyi, kihasználatlan termelékenység tőkéje. Ezek részletesen kifejtve a következők:
